A reinkarnáció, vagyis az újjászületés egy ismétlődő folyamat, mely során a lélek állandó és a test változó. Ebben a felfogásban soha nem halunk meg igazán, csak testet cserélünk, melyen keresztül újabb tapasztalatokat gyűjtünk. Ám mielőtt ez megtörténne, a lélek eldönti, hogy milyen sorsa és feladatokra vágyik.
A halál valami újnak a kezdete
A halálra nem mindenki tekint végként. Egyesek szerint csak valami újnak a kezdete. Ehhez
azonban hinni kell a reinkarnációban, az újjászületésben. A test bár elmúlik, létezik egy
magasabb hatalom, ami maga a lélek. A halál percében a lélek kiszáll a testből és összegzi az
elmúlt életét. Mindenkinek vannak Deja Vu szerű érzései, melyekre keleti tanítók azt mondják,
hogy ezek valójában emlékek előző életekből. Érkeznek olyan érzések, sugallatok, melyek
megtörténésére nem emlékszünk, mégis érezzük. Akár illatok, emberek, de akár helyszínek is
előidézhetik ezeket. Azonban teljesen soha nem emlékezhetünk előző életeinkre, hiszen az
nem segítené tanulási folyamatainkat. A mai kor embere már bőven felvilágosodott ahhoz, hogy
foglalkozzon karmával, sorssal és életcélokkal, melyek egy pillanatnyi betekintést adhatnak a
múltból. Teljes egészében, viszont nem emlékezhetünk, hiszen nem azokkal az életeinkkel van
dolgunk. Összezavarnának és hátráltatnának abban, hogy beteljesítsük ennek az életnek a
feladatait. Miután pedig véget ér ez az életünk, a lélek elkezd felkészülni a következőre,
melyben új feladatok és célok várnak majd rá.
azonban hinni kell a reinkarnációban, az újjászületésben. A test bár elmúlik, létezik egy
magasabb hatalom, ami maga a lélek. A halál percében a lélek kiszáll a testből és összegzi az
elmúlt életét. Mindenkinek vannak Deja Vu szerű érzései, melyekre keleti tanítók azt mondják,
hogy ezek valójában emlékek előző életekből. Érkeznek olyan érzések, sugallatok, melyek
megtörténésére nem emlékszünk, mégis érezzük. Akár illatok, emberek, de akár helyszínek is
előidézhetik ezeket. Azonban teljesen soha nem emlékezhetünk előző életeinkre, hiszen az
nem segítené tanulási folyamatainkat. A mai kor embere már bőven felvilágosodott ahhoz, hogy
foglalkozzon karmával, sorssal és életcélokkal, melyek egy pillanatnyi betekintést adhatnak a
múltból. Teljes egészében, viszont nem emlékezhetünk, hiszen nem azokkal az életeinkkel van
dolgunk. Összezavarnának és hátráltatnának abban, hogy beteljesítsük ennek az életnek a
feladatait. Miután pedig véget ér ez az életünk, a lélek elkezd felkészülni a következőre,
melyben új feladatok és célok várnak majd rá.