„Meg lehetne ölni egy zellergumóval” – Naesen zombiként élt évekig, de az idén újra a régi

Ezt bóknak veszem, köszi. Ez a szezon eddig ég és föld az elmúlt évekhez képest. Nagyon elégedett vagyok.

Az új kerékpár sokat számít. Már amikor először teszteltem, tudtam, hogy ezzel eredményesebbek lehetünk.

Olvastuk mi is a kommenteket, hogy ez lesz majd a csapat veszte, de mi tudtuk, hogy bombaként robban majd.

Ne felejtsük el, hogy egy mamut cégről van szó. Eddig a mennyiségre mentek rá, de most a topkategóriában is bizonyítani akartak. Tanulmányozták a WorldTour-csapatok kerékpárjait, és mindenhonnan átvették azt, ami jó. Elképesztő lehetőségek vannak, van saját szélcsatornájuk, de teszteltek az Onera, a francia NASA szélcsatornájában is. A Swiss Side, a cég, amely a kerekeinket gyártja, pont ugyanez. A Forma-1-ből jönnek a srácok, és ez nekik amolyan hobbi projekt.

Hát azért, van itt más is. Az elmúlt években gyakran voltam úgy beteg, hogy a dolognak nem volt semmiféle magyarázata. Hülyén hangzik, de az egyik nap még teljesen jól voltam, másnap pedig halálosan beteg. Émelyegtem, hánytam, képtelen voltam kikelni az ágyból.

Eleinte nem volt ilyen rossz, akkor még csak fáradékony voltam, amiből nem tudtam kikeveredni. Újra és újra ugyanaz volt a diagnózis: influenza, úgyhogy jöhetett az antibiotikumkúra. De aztán minden egyre rosszabb lett, tavaly ugyanis 40-szer voltam beteg. Volt, hogy egy héten többször is. Tiszta őrület volt. Egy ponton arra gondoltam, hogy talán kiégés. Az emberek kérdezgették, hogy depressziós vagyok-e. Nem voltam, csak fáradt. Aggódtam, hogy ennyi volt? A testem így megadta magát?

Számtalanszor vettek vért, de soha nem találtak semmit. Az áttörés akkor jött, amikor nagyon erősen reagáltam arra, hogy zellert ettem. A torkom elzáródott. Dorien pont nem volt otthon, én pedig úgy gondoltam, hívni kell a mentőket.

Igen. Mindig is volt szénanáthám, bizonyos időszakokban, ami akadályozott picit a légzésben, de nem ilyen durván. A fekete ürömre vagyok a leginkább allergiás. Ebben található egy fehérje, amely részben azonos a zellerben található fehérjével, és valószínűleg valamilyen keresztallergia alakulhatott ki. Enyhe tünetekkel indult, de egyre komolyabb lett. Ez most már több, mint keresztallergia, ez már az egész testemet érinti. Most már minimális mennyiség is elég, és teljesen kifekszem.

De basszus ez ott van mindenben. A Roubaix után elmentünk kajálni, de csak egyetlenegy fajta hamburger volt, egy bizonyos Bicky Burger, amit rendelhettem, minden másban volt zeller. A hentesnél bármilyen darált húst veszel, abban van zeller. Használják mindenféle fűszerkeverékekben, spagetti szószokban. De még ha friss bazsalikomot veszel, az is tartalmazhat nyomokban zellert, mert mondjuk ugyanabban a vízben mosták meg. Az anyósom spagettije is finom, csak épp beteg leszek tőle.

Van egy app, amely méri, hogy milyen mértékben regenerálódtam alvás során. Volt, amikor 1 százalékot mutatott. Ez oké, ha mondjuk a legjobb barátod megnősült, és átmulattátok az éjszakát, de nem oké akkor, amikor a legnagyobb gonddal próbálsz vigyázni magadra.

Sokat tűnődtem azon, vajon miért érdemeltem ezt, de szerencsére most már megvan, hogy mi az ok. Tavaly a Tour után anyu sütött nekem valami félkész cuccot. A csomagoláson az volt, hogy nincs benne zeller, de utána éjjel öt órán keresztül a WC-n voltam. Aztán a neten utánajártunk, és kiderült, nyomokban tartalmazhat… Nem tudok elmenni a barátokkal csak úgy vacsorázni. Durva nagyon, és még nekem is új, de hozzá kell szoknom az életem hátralévő részében.

Szerencsére a WT-versenyeken van velünk séf, aki nem használ zellert. Az edzőtáborban meg minden nap megkérdeztem a konyha dolgozóit, hogy van-e az ételben. A barátaim nevetnek, de tény, egy zellergumóval most meg lehetne engem ölni.

Éveken át zombiként ébredtem reggelente. Most fél 7-kor kelek, és már készen is állok a napra. Fitt vagyok, és van kedvem edzeni. Sokkal jobban érzem magam, nincs gyulladás a szervezetemben. Az alvás kicsit lehetne jobb, Lewis ugyanis február elején született, így rövidek az éjszakák. De jó, hogy újra jó formában vagyok.

Igen, Benoît Cosnefroy-ért tekerek. Jó állapotban van nagyon, és volt már második az Amstelen. Úgy érzi, ott tud maradni Van der Poellal. Ezért már megéri.

Igen, de még lehetett volna jobb is. Az Omloopot megnyerhettem volna, ha elmegyek Tratnikkal. Egy kicsit lenéznek most engem, biztos elengedtek volna.

Jó, ez talán túlzás, de azt olvastam az újságokban az Omloop előtt, hogy Naesen még tovább fog gyengülni. Oké, nem jöttek az eredmények, de akkor is, nem jó ezt olvasni. A problémámról nem beszéltem. Nem szeretek panaszkodni, és nem is segített volna. Ilyen vagyok, általában vidám, de ha rosszul érzem magam, az magánügy. Sokan nem is tudják, hogy még tekerek. Ebből régen egokérdést csináltam volna, de az elmúlt évek szerényebbé tettek.

2019-ben sokan azt mondták, van esélyem, hogy nagy klasszikust nyerjek. Bele is tettem rengeteg munkát, de szívás, ugyanis semmit nem kaptam vissza. Másképp is néznek rám az emberek, mint öt éve. Volt olyan, hogy eltakartam a fejem, amikor bementem a boltba, nem akartam, hogy felismerjenek. Most kicsit azért már menőbb, emelt fővel mehetek újra.

Nem olyan jó móka, amikor az álmaid összetörnek. Ha másfél év múlva befejezem a pályafutásom, azt fogom mondani, hogy boldog vagyok azzal, ahol tart az életem, de nem leszek maximálisan büszke a karrieremre. Ha folytatódott volna az, ami 2019-ben abbamaradt…, de nem így történt.

A motivációm megvan, viszont nem fogom tudni bepótolni a kimaradt éveket. De rendben van az életem. Van egy jó kapcsolatom, két gyermekem, egy szép házam, és újra egészséges vagyok. Volt egy rossz időszakom, de boldog vagyok.

via HLN