Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Tájékoztatásul szívesen elmondom önnek, hogy reményeink szerint az önök koalíciós partnere által eladott ferihegyi repülőtér napokon belül visszakerül az állam többségi tulajdonába” – ezt jelentette be Orbán Viktor hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések során, amikor Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettesének reagált. A kormányfő úgy folytatta, hogy amint ez megtörténik,
a kormány dönteni fog a budapesti repülőtérre vezető infrastruktúra fejlesztéséről is.
A bejelentés ezen a linken tekinthető meg az időbélyeg szerint 17:02:40 másodperctől. Ezúttal viszont – és ez lényegében eldőlt a miniszterelnök friss bejelentésével – sikerrel mehet végbe a folyamat. És épülhet majd a jövőben harmadik terminál is.
– Az utóbbi évek válságai és a kiszámíthatatlanság drámai hatást gyakorolt az energetikai szektorra is, különösképpen azon országokban, amelyek nem rendelkeznek számottevő saját forrásokkal vagy legalább tengeri kikötővel – mondta Szijjártó Péter az 5. Budapest LNG Summit konferencián. A külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint ismét felszólalt az energiaellátás kérdésének túlpolitizálása és túlideologizálása ellen, s úgy vélekedett, hogy maga a krízis jó lehetőséget adott volna a visszatéréshez a józan ész, a racionalitás talajára, de az eddigi tapasztalatok ennek épp az ellenkezőjét mutatják. Szavai szerint az ügy politikai kérdésként kezelése veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot.
– Így Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz a megközelítéséhez, hogy az energiaellátás ügyét a helyén kell kezelni, a fizikai realitások talaján, nem pedig a politikai ideológiák dimenziójában – fogalmazott. Tudatta, hogy a kormány vonatkozó döntései mögött mindössze két fő megfontolás áll: az ellátás biztonsága és az ár, ebben a sorrendben.
– Nem vagyunk készek annak elfogadására, hogy bármilyen más megfontolást figyelembe vegyünk ezen a kettőn kívül. Emellett nem vagyunk készek arra sem, hogy feladjunk bármi olyan partneri kapcsolatot, amely megbízhatónak bizonyult az energiaellátás tekintetében, illetve nem akarunk kedvező szerződéseket sem feladni – hangsúlyozta.
Tárgyalta a parlament a nyugdíjszámítás és -kifizetés szabályainak módosítását. Az érintetteknek nincs miért aggódniuk, az elképzelés megvalósulása egyértelműen kedvezőbb helyzetet teremt a jelenleginél.
A kabinet terve szerint
automatikussá válna, hogy az illetékes hatóságnak, tehát a nyugdíjat megállapító szervnek a kedvezőbb nyugdíjszámítási módot kell alkalmaznia nyugdíjrögzítés esetén.
A nyugdíjrögzítés nem más, mint amikor valaki bár eléri a nyugdíjkorhatárt, azonban továbbra is aktív munkavállaló marad. Ilyenkor kérheti a nyugdíj összegének megállapítását folyósítás nélkül. Ezt követően, ha legalább még 365 nap szolgálati időt szerez, választhat, hogy az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összeget kéri, vagy pedig a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíjat. Erről nyilatkoznia is kell a nyugdíjat megállapító szervnek.
Ezt a kérelmet törölné most el a kormányzat, és a hatóság kötelességévé tenné, hogy minden esetben a magasabb összegű nyugellátás folyósításáról rendelkezzen.
Idén a számítás alapján képező valorizációs szorzó is magasabb, mint tavaly.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 márciusában tovább olvadt az infláció mértéke, a januári 3,8 százalékot, majd a februári 3,7 százalékot követően 3,6 százalékos szintre csökkent az infláció üteme az előző év azonos hónapjához képest.
A kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció, hiszen tavalyhoz képest az a hetedére rogyott össze
– reagált a friss adatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Olcsóbb lett a kenyér, a tej és a liszt az egy évvel korábbi árakhoz képest.
Tovább nőhet a csok plusz és a falusi csok iránti kereslet, részben az otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően. Az ingatlan.com saját adatai alapján exponenciálisan élénkül a kereslet a támogatott konstrukciók (a falusi csok és a csok plusz) iránt – számolt be róla Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzetnek.
Több okot is említett, egyfelől az igénylők és a hitelintézetek folyamatos felkészülését, másfelől viszont a szezonalitást és az újrainduló otthonfelújítási támogatást említette.
Emlékeztetett, a csok plusz és a falusi csok igénylők zöme kertes házat keres, ennek az ingatlantípusnak tavasszal kezdődik a szezonja. Mivel a támogatásokat sokan kombinálják is egymással, ha például valaki falusi csokot vesz igénybe, amelynél kikötés, hogy a támogatás felét felújításra fordítsa, ehhez csok pluszt és vagy babaváró támogatást is igényel, azzal könnyen előteremtheti az otthonfelújítási támogatáshoz szükséges egymillió forintos önerőt, e konstrukciók kombinálásával pedig nagyobb felújításba is belevághat. Ez azt eredményezheti, hogy az erősen felújítandó házak iránt is nagyobb lehet a kereslet.
Közben új részletszabályok jelentek meg az otthonfelújítási támogatásról. A pályázati lehetőség az életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házakban tervezett beruházásokra vehető igénybe. A teljes összeg hatmillió forint, a vissza nem térítendő rész mértéke 2,5-3,5 millió forint lehet attól függően, hogy melyik járásban veszik igénybe a támogatást.
Amelyik járásban alacsonyabb a jövedelem az országos átlaghoz képest, ott magasabb vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
A tavalyi bruttó átlagkereset 130 százaléka (742 560 forint) feletti havi bruttó jövedelmű magánszemély lakóhelyétől függetlenül a legnagyobb arányú hitelrészt kaphatja, vagyis az álmi támogatás mértéke legfeljebb 2,5 millió forint lehet.
