Hogyan készülhettek Ötzi, a jégember ősi tetoválásai?

Egy rejtélyes, jégbe fagyott embert talált 1991. szeptember 19-én a dél-tiroli Alpokban, Olaszország és Ausztria határán egy túrázó nürnbergi házaspár. Megtalálói eleinte azt hitték, hogy egy szerencsétlenül járt hegymászóra bukkantak, a maradványoktól nem messze azonban egy rendkívül régimódinak tűnő jégcsákány is előkerült.

Hamarosan pedig további, a lelet ősiségére utaló tárgyak is találtak. A tudósok tanulmányozni kezdték a holttestet, ezek alapján egyértelművé vált: több ezer éves lehet. A lelet az évszázad egyik legnagyobb tudományos szenzációja volt, mivel ez a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste.

Ötzi, a jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből, aki a legfrissebb genetikai kutatások szerint kopaszodott – vagy teljesen kopasz volt –, valamint sötét bőrű lehetett.  

A tiroli jégember testét kékesfekete tetoválások borították – nem is akármennyi, összesen 61 darab. A tudósok érdeklődését is felkeltették a rejtélyes tetoválások, amelyeket közelebbről is megvizsgáltak. A kutatók eleinte azt gondolták, hogy a tetoválásokat pengével vésték, majd fekete pigmenttel színezték. Egy új kutatás, amiről a CNN számolt be, azonban arra enged következtetni, hogy ezeket egy pontszerű szúróeszközzel készítették, amelyek szénport dörzsöltek a sebekbe.

Hogyan készültek valójában Ötzi, a jégember tetoválásai?

A European Journal of Archaeology című folyóiratban nemrég publikált tanulmányukban a tudósok arra keresték a választ, hogyan készülhettek az emberiség történetének legrégibb ismert tetoválásai, amiket Ötzi testén találtak. „A legtöbb az alsó lábszárán és a bokáján volt. Egy a bal csuklón, egy sor pedig a hát alsó részén, a nyaki gerinc környékén” – magyarázta Aaron Deter-Wolf régész, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatásba a régészek mellett tetoválóművészeket is bevontak. Már 2022-ben megpróbálták reprodukálni, hogyan készülhettek Ötzi tetoválásai. Nyolc állati csontból, obszidiánból, rézből és egy vaddisznóagyarból formázott eszközzel, valamint egy modern acéltűvel kísérleteztek. Azt találták, hogy a jégbe fagyott ember testén lévő tetoválások lekerekített szélei hasonlítanak a szúrt tetoválásokhoz, amelyet valószínűleg csonttal vagy rézzel készítettek.

De miért volt szüksége egy ősembernek tetoválásokra? A korábbi kutatások szerint az egyik magyarázat az, hogy terápiás céljuk lehetett. A tudósok szerint Ötzi korában az ősemberek rendelkezhettek bizonyos anatómiai ismeretekkel arról, hogyan kell kezelni a betegségeket, a tetoválások pedig az akupunktúra ősi formájára utalnak. A pont- és vonalalakú tetoválások a csuklóin, a térdén és bokáján azokon a helyeken vannak, ahol betegség kínozta, sok tetoválás a klasszikus akupunktúrás pontokon helyezkedik el.

Az új tanulmány szerzői sem vitatják, hogy gyógyító szándék is állhatott a tetoválások hátterében. „Attól, hogy valami terápiás kezelést adott, még nem jelenti azt, hogy nincsen kulturálisan szimbolikus értéke” – mondta Deter-Wolf. Megjegyezte, teljes bizonyossággal továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan milyen eszközzel készültek Ötzi tetoválásai.

Ötzi halála

A kutatók megállapították, hogy Ötzi hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórban és ízületi kopásban szenvedett, tejcukorérzékeny volt, ráadásul fogai meglehetősen kopottak voltak, amit tovább rontott ínybetegsége is.

A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy hosszú barangolás után az éhség vagy a hideg végzett vele, csak később derült ki, hogy külső beavatkozás következtében hunyt el. 

Egy nyíl átszúrta az egyik ütőerét, súlyos belső vérzést és vélhetően gyors halált okozva. Egy 2007-ben született elmélet szerint azonban nem önmagában a nyílvessző okozta a vesztét: a sérülés védtelenné tette ugyan Ötzit, de a seb nem volt halálos. A feltételezés szerint a jégembert valaki szemből fejbe üthette, amitől hanyatt esett, a fejét egy kőbe verte, és így koponyaagyi traumában hunyt el.

A tetoválás története több ezer évre nyúlik vissza. Egyes kultúrákban a tetoválásokat korhoz vagy eseményhez kötötték, viselése büszkeséget vagy megtiszteltetést szimbolizált. Kelemen Zsolt tetoválóművész korábban arról beszélt a Reggeliben, hogy milyen tetoválásokat kedvelnek a magyarok.

Nyitókép: Ötzi, a jégember rekonstrukciója a Dél-tiroli Régészeti Múzeumban. A legfrissebb genetikai vizsgálatok alapján a tudósok már úgy vélik, hogy a bőre és szeme valójában sötét volt, és kopasz lehetett. Fotó: South Tyrol Museum of Archaeology / Ochsenreiter