A háborúkkal és politikai zűrzavarokkal teli világban a demokrácia állapota van mérlegen, mondta el az egyetemistákkal való beszélgetésen a volt brit miniszterelnök.
Boris Johnson úgy fogalmazott a washingtoni Georgetown Egyetem hallgatósága előtt, hogy újra beszállhat a politikába, ha úgy érzi, hogy „hozzájárulhat ahhoz valamivel”, írta a The Telegraph.
Johnson tavaly mondott le képviselői posztjáról, közel egy évvel azután, hogy botrányai miatt lemondott a miniszterelnöki posztról.
Johnson arra figyelmeztetett, hogy Kijev elfoglalása Vietnámnál is nagyobb „katasztrófát” jelentene az amerikai vezetésnek a világ politikai színpadán.
Azt mondta, „imádkozik”, hogy a kongresszus republikánusai véget vessenek a mintegy 60 milliárd dolláros finanszírozási blokádnak Ukrajnának, hiszen
a helyzet komoly, és a késedelem szörnyű következményekkel jár.
Johnson arra figyelmeztetett, hogy az orosz elnök végső célja Kijev megszerzése. Úgy fogalmazott: „Az egész ország irányítását át akarja venni”. Így folytatta:
Ha ez megtörténik, azt hiszem, az abszolút katasztrófa lenne a Nyugat számára, és katasztrófa Amerika számára. Azt hiszem, ez nagyobb lenne, mint Vietnám, mert ez esetben a NATO bukna bele 75 sikeres év után egy európai háborúba.
Hozzátette, hogy a Nyugat kaotikus 2021-es visszavonulása Afganisztánból semmi lesz ahhoz képest, ha Oroszország nyer Ukrajnában. „Semmi” – hangsúlyozta.
A több mint egyórás beszélgetés során Johnson arra is rámutatott, hogy nincs olyan megvalósítható békemegállapodás, amelyet az ukránok köthetnének a harcok befejezésére. Putyinnak van módja „véget vetni ennek a dolognak”, és még mindig „valamiféle erkölcsi győzelmet arathat”, tette hozzá.
Johnson optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump felhagy az ukrajnai háborús retorikájával, ha a novemberi választásokon visszaszerzi a Fehér Házat.
Később újságíróknak nyilatkozva Johnson hangsúlyozta, úgy véli, hogy Trump nem fogja átadni Ukrajnát Oroszországnak.
Orosz–ukrán háború
