A kormány ellenszert keres egy Németországból érkező betegségre

GettyImages-1832822536
2024.04.12. 14:23
A GDP-növekedés 2024-re várt 2,5 százalékos mértékét nem a beruházások elhalasztása, hanem a külpiacok, közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg – jelezte közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca felfedte, milyen lépésekkel állítaná erőteljesebb növekedési pályára a gazdaságot.

Korábban megírtuk, hogy a tavalyi negyedik negyedévben az eurózóna gazdasága negyedéves alapon stagnált, miközben éves alapon minimálisan, 0,1 százalékkal bővült. Vagyis az eurózóna gazdasága épphogy, de elkerülte a technikai recessziót – mutatott rá lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője.

Az Eurostat közlése szerint negyedéves alapon legnagyobb mértékben Írország, Németország és Litvánia GDP-je csökkent 2023 negyedik negyedévében. E három ország közül több szempont miatt is kiemelendő Németország gyenge teljesítménye.

NÉMETORSZÁG EGYRÉSZT AZ EURÓZÓNA SZINTJÉN MEGHATÁROZÓ GAZDASÁGI ERŐVEL BÍRÓ ORSZÁG, MÁSRÉSZT MAGYARORSZÁG LEGFONTOSABB KÜLKERESKEDELMI PARTNERE

– jelezte februárban lapunknak Tatár Mihály. Az Oeconomus vezető elemzője hozzáfűzte, hogy 2022-ben a magyar külkereskedelmi termékforgalmon belül a behozatal 21 százalékát, illetve a kivitel 25 százalékát tette ki Németország, így nem mindegy, hogyan teljesít Európa legnagyobb gazdasága.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a vártnál alacsonyabb lett a hazai GDP-adat.

A német gazdaság gyenge teljesítménye folytatódott, változatlanul kiérdemelve az „Európa beteg embere” címet

– fogalmazott akkor Tatár Mihály, rámutatva, hogy a német nemzeti össztermék lényegében nem tudott növekedni 2023 első három negyedévében, majd a negyedik negyedévben zsugorodott – ez különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a lakosság közben 0,4 százalékkal növekedett – a migrációnak köszönhetően. Összehasonlításképp az amerikai GDP 3,3 százalékkal bővült a negyedik negyedévben, felülmúlva a várakozásokat.

Nagy ígéretet tett a kormány

A kormány azt ígéri, hogy idén újraindítja, 2025-ben pedig emeli a gazdasági növekedés ütemét. Sőt, ha véget ért a háború, Magyarország Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz.

Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. A kormány mindeközben azon dolgozik, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát

– olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Megjegyezték, hogy „a GDP-növekedés 2024-re várt 2,5 százalékos mértékét nem a beruházások elhalasztása, hanem a külpiacok – közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország – gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg.

A gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár, ennek feltételeit teremti meg az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány, illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is”. A kormány szerint terveik stabil gazdasági alapokon nyugszanak, ezeket fel is sorolták:

  • 2010-hez képest 1 millió új munkahely jött létre, így a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,7 millió főt;
  • a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van;
  • az infláció a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően összeomlott, így szeptember óta újra nő a reálbér;
  • miközben folyamatosan áramlik az országba a külföldi működőtőke.

Kifejtették, hogy „a növekedés újraindítását mindemellett a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett a reálbérek határozott növekedése következtében bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatni fogja”.

Ez lehet az ellenszer: oldani kell a dualitást

A közleményben elmagyarázták, hogy a hosszú távon is fenntartható, dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében került kidolgozásra a kormány versenyképességi stratégiája is, amely közel 1300 piaci szereplő megkérdezésén alapul. A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál: a járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyagipar, információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar.

A gazdaság újraindítása, valamint a fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében a magyar gazdaság dualitásának oldására van szükség, ugyanis a külföldi tulajdonú cégek ma két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak

– hangsúlyozta a tárca, majd hozzáfűzték, hogy a dualitás oldása érdekében az alábbi négy lépést kell megvalósítani: 

  • a hazai vállalatokat erőteljesebben kell integrálni a termelési láncokba,
  • cél, hogy a hazai „Tier 1 és Tier 2” beszállítók aránya elérje az 50 százalékot,
  • hazánkban több mint 20 olyan nemzeti bajnok van, ezt a kört 40-re kell bővíteni. ∙ Az exportképes kisvállalatok számát a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre szükséges növelni. ∙ Fokozni kell a kifektetéseket, a profitegyenleg hiányát 0-ra kell csökkenteni,
  • mindezen lépések azt eredményezik, hogy Magyarországon 2030-ra a GDP-arányos export mértéke elérje a 100 százalékát, miközben tovább folytatódik a gazdasági fejlettség felzárkózása.

(Borítókép:  Leonhard Simon / Getty Images)