A kegyelmi botrány miatt maradhat el tizenöt év után először a református egységnap
Határokon átívelő ünnepre készült volna az erdélyi és magyarországi vallási közösség, de a májusra tervezett eseményt lemondták.
Jól jellemzi a Magyarországi Református Egyházon belül kialakult drámai szétszakítottságot, megtörtséget, hogy a 2009 óta rendszeresen megtartott egységnapot nem tartják meg a szervezők – írja a Szemlélek. A laphoz eljutó információ szerint a döntésnek egyértelműen köze van a kegyelmi botrány miatt a hazai református egyházon belül kialakult feszültséghez.
A Szemlélek emlékeztet: január végén még arról számolt be a reformatus.hu, hogy jól haladnak az esemény előkészületei. Beszédes részlet, hogy az előkészítő alkalmon Sógor Csaba, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Kárpát-medencei és diaszpóraosztályának vezetője így fogalmazott: „Főgondnokként vagy püspökként, de presbiterként vagy lelkészként is lehet, hogy szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy mennyire vagyunk hitelesek: Isten igéje szerint cselekszünk, beszélünk, az ő Igéjét hirdetjük, vagy magunkról szólunk?”
A Magyar Református Egység Napját először 2009. május 22-én tartották – aznap mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Idén május 25-én – öt év után ismét – Debrecen lett volna az ünnepi találkozó házigazdája.
A Szemlélek szerint a református egységnap elmaradása beszédesen illeszkedik abba az elszomorítóan válságos folyamatba, amelynek részeként keresztelőket mondanak le, sorra lépnek ki egyháztagok a reformátusok közösségéből, van, akit retorzió ér, s olyanok is vannak, akik egészen addig felfüggesztették a református egyházat szolgáló tevékenységüket, amíg a vallási vezetők megnyugtató megoldást nem találnak a Balog Zoltán által előidézett hitelességi krízisre.
