Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rekordokat dönt, de még tovább romolhat az árvízhelyzet Oroszországban és Kazahsztánban


A drónfelvételen az oroszországi Orenburg víz alá került lakónegyede látható 2024. április 10-én
A drónfelvételen az oroszországi Orenburg víz alá került lakónegyede látható 2024. április 10-én

A heves esőzések és az egyre melegebb idő miatt felgyorsult hóolvadás továbbra is nehéz körülményeket teremt Oroszország déli részén és Észak-Kazahsztánban, ahol folyók léptek ki a medrükből. Az előrejelzések szerint azonban a legrosszabb még hátravan.

Április 11-én tovább emelkedett az Urál folyó szintje, a dél-oroszországi Orenburg közelében meghaladta a tíz métert. A várost már eddig is az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvize sújtotta, ami tömeges evakuáláshoz vezetett, és több tízezer ház került víz alá.

Az Urál vízszintje 10,6 métert nőtt, mintegy 1,3 méterrel magasabbra a veszélyesnek tartott szintnél – jelentette az orenburgi önkormányzati hivatal. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a helyzet „továbbra is nehéz”.

Az Oroszország és Kazahsztán közötti határtérség nagy részén gyakoriak a tavaszi áradások, ám most a hőmérséklet hirtelen emelkedése – amit egyesek szerint a globális klímaváltozás okoz – tovább rontotta a helyzetet, így az idei áradás a legrosszabb évtizedek óta.

Ehhez kapcsolódóan: Kevesebb kiskapu és sokkal több pénz kell a klímaváltozás tényleges megállításához

A Tyumenyi terület illetékesei április 11-én arra figyelmeztettek, hogy még mindig túl sok víz érkezik a Tobol és az Isim folyóba, az orosz meteorológiai hivatal előrejelzései szerint csak április 23–25-re várható a tetőzés.

Orszk város közelében – amely a legtöbb kárt szenvedte el, miután az elmúlt héten háromszor is átszakadt egy közeli gát – legkevesebb öten meghaltak.

A szibériai Tomszk környékén is emelkedett a vízszint a Tom folyón, akárcsak és kurgáni Tobolon – közölték a helyi hatóságok április 11-én. A Tomszki területen három falut zárt el a külvilágtól a kiáradt Tom.

Az evakuálás Kazahsztánban is folytatódott, mintegy százezer embernek kellett elhagynia az otthonát.

A Kreml közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök hamarosan megbeszélést folytat videóhívás keretében a rendkívüli helyzetek miniszterével és az elárasztott területek kormányzóival, Dmitrij Peszkov szóvivő pedig azt mondta a médiának, hogy Putyin munkanapjának „jelentős részét” az tölti ki, hogy az árvizekkel foglalkozik.

Kazahsztán Oroszországgal szomszédos északi részén, Aktöbe környékén szinte teljesen a víz alá került egy falu: Berszijev 236 házból mindössze 18 maradt lakható.

Aszkar Kazibajev, a terület vezetője azt mondta a Szabad Európának, hogy április 11-én megint lesz ivóvizük az ott lakóknak, miután klórral fertőtlenítették a vízvezetékeket.

A helyiek elégedetlensége egyre nő amiatt, ahogy a hatóságok kezelik az árvizet. Egy helyi önkéntes mentő, Abat Enszegenov kételyeinek adott hangot Kazibajev ígéreteivel kapcsolatban.

„Hogyan fertőtlenítik a vizet, ha még nem gyűjtötték össze az elhullott állatokat? A fertőtlenítés még el sem kezdődött” – mondta a Szabad Európának.

Elégedetlenség jelei mutatkoznak a nyugat-kazahsztáni Atyrau térségében is, ahol a Zsiljói járás lakosai a kormány lassú reakciója miatt április 10-én tüntetést tartottak Kulszari városában, kompenzációt követelve az őket érő károkért.

„Nem tudom, hogy ősz előtt be tudok-e jutni a házamba” – mondja Kuttibai Ajtesov nyugdíjas.

„Hol biztosítok fedelet a gyerekeimnek? Ha megjavítható a ház, csinálja meg a kormány. Ha nem, akkor biztosítson lakhatást. A nyugdíjamból nem tudom helyreállítani a házat.”

XS
SM
MD
LG