A tanulmány szerint a magyarországi vállalatok számára a közép- és kelet-európai régióban való jelenlét jóval többet jelent, mint pusztán a földrajzi közelség, hiszen az itteni megjelenés a globális terjeszkedés első lépcsője. A közös történelem, a kulturális hasonlóságok és a régión belüli gazdasági kapcsolatok hídként szolgálnak a vállalkozók számára, hogy viszonylag ellenőrzött környezetben fejleszthessék a terjeszkedési modelljüket, mielőtt eltérőbb és komplexebb szabályozású régiókba terjeszkednének.
Mindeközben érdemes a fő kihívásokat stratégiai előnyökké alakítani:
- Piaci széttagoltság: Annak érdekében, hogy az adott vállalkozás hatékonyan tudja az eltérő fogyasztói igényekhez igazítani a kínálatát, érdemes tesztelni különböző piaci megközelítéseket és kihasználni a régióban fellelt különböző gazdasági környezetet és fogyasztói szokásokat.
- Eltérő szabályozás: Ha sikerül eligazodni a közép- és kelet-európai országok különböző szabályozási útvesztőiben, akkor erősödhet a vállalat jogi és működési ellenálló képessége, és felbecsülhetetlen értékű betekintéshez juthat a nagyobb, globális szintű részvétel kezelésébe.
- Verseny és munkaerő toborzás: Habár a versenypiac kezelése és a tehetségek toborzása kihívást jelenthet, ez közben arra is készteti a vállalatokat, hogy folyton megújuljanak, fejlesszék a hatékonyságukat és olyan képzett munkaerőbe invesztáljanak, amely segít majd elérni a nemzetközi sikereket.
- Kulturális különbségek: A közép- és kelet-európai országok kulturális és nyelvi sokfélesége, bár hajszálnyi, a vállalatok számára tesztkörnyezetként szolgálhat marketingstratégiáik és ügyfélszolgálati megközelítéseik csiszolásához, felkészítve őket a globális terjeszkedés összetettségére.
- Sokféle deviza: A gyakran problémának tekintett devizák sokfélesége valójában nagyobb rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára az árképzés és a tárgyalások terén, miközben a személyre szabott fedezeti stratégiák segítségével tehetnek a devizakockázat ellen.
“A magyar vállalkozások jellemzően az euróban lebonyolított nemzetközi tranzakciókat részesítették előnyben a stabilitás és a megszokás miatt. Napjainkban azonban már könnyebb hozzáférni a különböző devizanemekhez és versenyképes árfolyamokhoz. Továbbá már a kkv-k számára is elérhetők a kockázatkezelési megoldások, amelyek segítségével a külföldi beszállítóknak helyi devizában fizetve, és fordítva, a külföldi ügyfelektől helyi devizában kifizetéseket fogadva jobb versenyhelyzetbe kerülhetnek a globális piacon. Mindez segít a vállalkozásoknak a jobb árképzésben, új piacokra való terjeszkedésben, és akár még új üzletkötéseket is lehetővé tesz számukra a közép- és kelet-európai országoktól Kínán át Dél-Afrikáig” - idézi a közlemény Johan Gabrielst, az iBanFirst Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatóját.
A magyar és regionális vállalatok közép-kelet-európai piacokon való terjeszkedésének útja lényegében a globalizáció stratégiai megközelítését foglalja magában. Ez a téma áll az iBanFirst által támogatott, immár harmadik alkalommal megrendezendő "Hogyan terjeszkedhetnek a közép- és kelet-európai vállalatok nemzetközi szinten?" című csúcstalálkozó középpontjában. A harmadik kiadás a legsikeresebb magyar, bolgár és román vállalkozók és felsővezetők példáira összpontosít, hogy feltárja, hogyan teremthetnek a vállalkozások erős alapot a működésük nemzetközi kiterjesztéséhez, kihasználva a régió belső előnyeit, valamint előnnyé alakítva a felmerülő kihívásokat.
A rendezvény kiemelt médiapartnereivel – a magyar Portfolio-val, a Bloomberg TV Bulgaria-val és a román Ziarul Financiar-ral – együttműködve alaposan fel fogja tárni a kkv-k nemzetközi terjeszkedési erőfeszítéseit hátráltató kihívásokat, valamint gyakorlati betekintést ígér abba, hogy a vállalatok hogyan fordíthatják előnyükre ezeket a nehézségeket. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A rendezvény médiatámogatója a Portfolio.
Címlapkép forrása: Getty Images
