Ígéretes, új módszerek a Parkinson-kór kezelésében, magyar orvosok is dolgoznak rajta

Vágólapra másolva!

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein. Minderre nagy szükség van, hiszen a 30-as, 40-es és 50-es korosztályban is egyre gyakoribb a Parkinson-kórban szenvedők száma, ami két évtized alatt megduplázódhat. Április 11. a Parkinson-betegek világnapja is.

Origo

Vágólapra másolva!

betegség szövődmény kezelés Parkinson-kór

A Parkinson-kór nem életkor szerint válogat

Hazánkban is a leggyorsabban terjedő neurológia betegség a Parkinson-kór, amelyben mintegy 6 millió ember szenved világszerte, és ez a szám 2040-re a 14 milliót is meghaladhatja. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatása szerint az idegi ingerületátvitelben kritikus fontosságú dopamint termelő idegsejtek pusztulásával járó betegség már messze nem csak az idősebb korosztályt érinti.

Jóval fiatalabb, akár a harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők a jellemző tünetek:

remegés,
izommerevség,
mozgási nehézségek,
hangulatváltozások.

Az elmúlt hetek során is több negyven év körüli páciensnél voltam kénytelen felállítani a Parkinson-kór diagnózisát. Fontos ehhez hozzátenni, hogy bár ez természetesen szörnyű hír, a különböző terápiás módszerek révén már jó esély van arra, hogy akár évtizedeken át elkerülje őket a súlyos tünetek kialakulása, és megőrizzék a munkaképességüket. Jó analógia a cukorbetegség: azt sem tudjuk meggyógyítani, ám amennyiben a beteg megfelelő kezelésben részesül, és ő is figyel magára, úgy hosszú ideig együtt élhet a betegséggel súlyos szövődmények nélkül

– fogalmazott dr. Kovács Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, egyben a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke.

Mindezt Sárvári Erzsébet, a pécsi Parkinson Betegek Egyesülete elnöke is megerősíti, aki szerint bár a helyi tagság átlagéletkora 60 év feletti, a távolabb élő betegtársak között negyvenesek is vannak, egy virtuális ismerős betegtársa pedig csupán 28 éves. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy az egyes munkahelyek nagyon eltérően reagálnak a betegségre.

A betegség észrevétlenül kezdődik

Bár mai napig nem ismert a Parkinson-kór, illetve az azt eredményező idegsejtpusztulás pontos kiváltó oka, egyre többet tudni a betegség lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól.

A kialakulástól kezdve akár 10-15 év is eltelhet, mielőtt az úgynevezett fekete magban található dopamintermelő sejtek pusztulása előidézné a jellegzetes tüneteket, ami a lehetséges kezelési módokat is erősen korlátozza, hiszen eddigre kiterjedt méretű idegsejtpusztulás zajlik le.

Mindez nem azt jelenti, hogy a betegségnek semmiféle jele sem mutatkozna az úgynevezett prodrómális (bevezető) időszakban, azonban a jellemző tünetek – alvászavarok, hangulatváltozás, szaglásromlás stb. – nem kellően egyediek a diagnózishoz. Ennek pedig óriási jelentősége van a betegség lefolyására és a beteg életére nézve.

dr. Kovács Norbert professzor — Dr. Kovács Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, egyben a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke
Fotó: PTE

A cukorbetegség kapcsán nagy hatékonysággal tudjuk diagnosztizálni az azt megelőző állapotokat is, ami azért is fontos, mert ebben az úgynevezett prediabetes szakaszban minimális gyógyszeres kezeléssel, a megfelelő életmód betartásával lehetséges lassítani a betegség kialakulását, súlyosbodását. A Parkinson-kór kapcsán is tudjuk már, hogy a rendszeres mérsékelt-intenzív testmozgás és az úgynevezett mediterrán étrend jelentősen csökkentheti a betegség kialakulását és előrehaladását; valamint léteznek olyan ígéretes, például cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek, amelyek hatékonyak lehetnek mind a megelőzésben, mind a kezelésben. Ezek használhatóságát azonban erősen korlátozza, hogy az esetek túlnyomó többségében csak későn, a kiterjedt károsodás bekövetkezte után azonosítjuk a betegséget

– érzékeltette a téteket Kovács Norbert.

Parkinson-kirakós

Az orvosok és a kutatók világszerte nagy erőkkel dolgoznak olyan szűrési protokollokon, amelyekkel még a súlyos idegrendszeri károsodás előtt „el lehet csípni” a betegséget.

A cél egy olyan kritériumrendszer megalkotása, amely révén 95 százalékos pontossággal lehetséges megállapítani a Parkinson-kórt megelőző állapotot.

Miután rengeteg nem specifikus tünetet kell figyelembe venni, amelyek ráadásul eltérő mértékben jelzik előre a betegség kialakulását, ez nehéz feladat.

A Parkinson-kór első kritériumrendszerét a nyolcvanas években dolgozták ki, ebben még csak a mozgással kapcsolatos tünetek szerepeltek. Ez 2015-ben került kiegészítésre újabb tünetekkel. Emellett egy olyan diagnosztikai rendszer fejlesztése, illetve hangolása folyik, amely révén nagy biztonsággal lehet előrejelezni öt éves távlatban a betegség kialakulását

– részletezi Kovács Norbert, hozzátéve, hogy ebben olyan változatos adatok kerülnek rögzítésre, mint hogy a páciens dolgozott-e növényvédő szerekkel, van-e olyan közeli rokona, aki Parkinson-kórban szenvedett, cukorbeteg-e, vagy a Parkinson-kórra jellegzetes alvászavarral küzd-e stb.

A szakember szerint a dolgot bonyolítja, hogy az egyes tüneteket teljesen máshogyan kell súlyozni. Míg például egy különleges alvászavar, amely során a páciens éjjel álmában kiabál vagy bizonyos mozgásokat végez, jóval magasabb százalékkal nagyobb esélyt jelez a Parkinson-kór kialakulására, addig a cukorbetegség jelenléte csak néhány százalékkal. Mi is folyamatosan gyűjtik az adatokat többek között betegek segítségével, és próbálnak újabb jeleket, vizsgálati módszereket beemelni a rendszerbe

A titokzatos fecskefarok jel

Magyar kutatók a kirakós egy apró, ám fontos részét, az úgynevezett fecskefarok-jelet rakták hozzá a Parkinson-kór preklinikai azonosításának rendszeréhez.

A fecskefarok jel egy speciális MR felvételen látható jellegzetes agyi mintázat, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal.

Mindez az egyéb indikátorokkal kiegészítve nagy biztonsággal jelzi előre a Parkinson-kórt, és így jól használható a betegség kizárására vagy megerősítésére. A módszer megbízható alkalmazását lehetővé tevő speciális MR beállításokat pécsi kutatók dolgozták ki nemzetközi partnereik segítségével.

Parkinson-kór állapotai — Nem csak az idősek betegsége: ígéretes új módszerek, nagy társadalmi hiányosságok a Parkinson-kór kezelésében
Fotó: Neurodegeneration Imaging Group, King's College London

A fecskefarok-jel és a Parkinson-kór kialakulása közötti összefüggés már korábban is ismert volt, ám ehhez tudni kell, hogy rendkívül kicsi, egy-két milliméteres agyi struktúráról van szó, aminek megbízható felismeréséhez gondosan beállított vizsgálati paraméterekre van szükség

– hangsúlyozta a szakember, kiemelve, hogy Pécsett speciális vizsgálatokra is alkalmas orvosi képalkotó háttér áll rendelkezésre a Pécsi Diagnosztikai Központ jóvoltából, és így sikerült a napi klinikai diagnosztikában is használható protokollt kidolgozni.

Szerencsére a diagnosztikai lehetőségek korlátozott mivolta mellett is számos terápia áll rendelkezésre, ami markánsan javítja a Parkinsonbetegek életét.

A tudósok szerint a megfelelően beállított és szakorvosi felügyelet alatt zajló gyógyszeres kezelések főleg a betegség kezdeti szakaszaiban akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik.

A gyógyszeres terápia esetében nagyon fontos, hogy a hatóanyag egyenletesen szívódjon fel – az előrehaladottabb betegségek esetében erre jelent megoldást a pumpás rendszer, ami egyenesen a vékonybélbe juttatja azt. A műtéti megoldást az úgynevezett mélyagyi stimuláció jelenti, amely során az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimulálják a károsodott agyterületet: mindez megfelelő hangolás és felügyelet mellett kiválthatja a gyógyszeres kezelést, és tartós javulást hozhat az életminőségben és a munkaképesség megőrzésében.

Említést érdemel még a mágneses agystimuláció: bár ez a mélyagyi stimulációval szemben bizonyos időközönként meg kell ismételni, nagy előnye, hogy nem jár műtéti beavatkozással, és elmúlt időszakban nagy hatékonysággal alkalmazzák a pécsi Parkinson centrumban.