Az oké, hogy megyünk a Marsra, de hogyan jutunk vissza?

Bár utoljára évtizedekkel ezelőtt, 1972-ben járt ember a Holdon, a NASA most is gőzerővel dolgozik azon, hogy az Artemis-program keretein belül a következő években ismét felküldjön embereket az égi kísérőnkre. A távlati célok azonban ennél jóval nagyobbak: a Holdat ugródeszkának használnák csak, mielőtt a 2030-as évek végére tervezett Mars-missziót elindítják. De addig még sok a teendő és kutatók tucatjai próbálnak megoldást találni olyan problémákra, amik felmerülhetnek egy ilyen hosszú küldetés során. 

Bár a technika már rengeteget fejlődött, még igencsak messze vagyunk attól, hogy a Marsot megcélzó program beindítása után közvetlenül elkezdhessünk embereket küldeni a bolygóra. Ennek elsősorban az az oka, hogy egy ilyen küldetés legalább két évet vesz igénybe, mivel a bolygók közti távolság nem állandó, így a legoptimálisabb az, ha akkor indítják az űrhajót, amikor legközelebb vagyunk a Marshoz. Az üzemanyag-spórolás és a hasznos tömeg szempontjából ez egy fontos lépés, de így is legalább fél év, mire a célhoz érünk. Egy hosszútávú űrutazás során elengedhetetlen, hogy elég ellátmányt tudjanak biztosítani az űrhajósoknak, így minden egyes négyzetcentiméter számít a raktérben - írja az instylemen.

Az űrhajósok kiképzésével kapcsolatban azt írják, hogy az egyik legfontosabb dolog, hogy lyan fizikai állapotban tartsák az asztronautákat, amit megkövetel egy ilyen utazás. Az űrhajósoknak minden nap edzeniük kell, hiszen egy fél éves küldetés befejeztével a Földön még hetekig eltart, mire stabilan meg tudnak állni a saját lábukon. 

Nagyon fontos a már említett ellátmány célhoz juttatása is. A NASA kutatói elsősorban az előre elküldött élelmiszerben látják a potenciált, amit külön erre a célra tervezett rakétákkal juttatnának el még az emberes küldetés előtt a bolygóra. Na de figyelni kell a sugárzásra, ugyanis a Mars nem rendelkezik olyan olvadt vasmaggal, ami képes lenne védelmet biztosítani a Napból érkező roncsoló hatású sugárzásokkal szemben. Így a kutatóknak gondolniuk kell arra is, hogy már az odaút során meg kell oldani a sugárzás elnyelését. Bizonyos elméletek szerint megoldást jelenthet, ha az űrhajót kibélelik az előre alumínium fóliába becsomagolt élelmiszerrel, és bár a szervesanyag-tartalmát a sugárzás roncsolja az ételnek, azonban ezzel az energiáját el is veszíti, és pont emiatt az űrhajósok számára is fogyasztható marad káros hatások nélkül. 

A portál szerint ha a kijutás sikeres volt, utána is kell számolni nehézségekkel. A Mars kétszer annyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld, így csupán kétévente van lehetőség a visszautazásra, ez pedig megfelelő mennyiségű hajtóanyag nélkül kivitelezhetetlen. A legegyszerűbb opciónak azt tartják, ha felhasználják a Marson a felszín alatt talált jeget, ami víz formájában az elektrolízis folyamatának köszönhetően biztosíthatja a megfelelő mennyiségű üzemanyagot a visszaútra. A jég kitermelésének opcióját a bányászatban látják a szakemberek, aminek feltételei jelenleg még nem igazán adottak.

A legoptimistább előrejelzések szerint a 2040-es évek vége biztosíthat reális esélyt a cél eléréséhez, ugyanis a felsoroltakon kívül is rengeteg más problémára kell megoldást találni még.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!