Kultúra

Csák János a készülő kulturális törvénytervezetről: „Nem Vidnyánszky Attila fogja megmondani, hogy mit játsszon a debreceni Csokonai színház”

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

„Magyarországon teljes művészeti és kulturális szabadság van, mindenki saját kívánságának megfelelő előadásokat tarthat. Az állam nem kíván semmit korlátozni” – mondta az MTI beszámolója szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter a készülő, új kulturális törvénytervezetről az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán.

A miniszter elmondta, hogy az új kulturális törvény tervezetének előkészítése jelenleg is tart, széles körben egyeztetnek róla, a sajtóban kiszivárgó részletek pedig még korábbi változatokból származnak. A központosítástól tartó kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, az Aczél György-féle „tűrt, tiltott, támogatott” idők már nagyon régen elmúltak. Az új kulturális törvény öt, már meghaladottá vált törvényt és tizenhat kormányrendeletet fog megszüntetni.

„Minden változás érdekeket sért, de az állam semmit sem akar korlátozni” – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy bár a magyar állam a GDP egy százalékát kultúrára költi, ennek eddigi eloszlása „infantilizált”, mert az intézmények csak az államra számítanak, ahelyett, hogy a jegybevételre vagy a mecénásokra építenének. Azt is kiemelte, hogy helyre kell állítani a Budapest-vidék egyensúlyt, a kulturális források ugyanis korábban nyolcvan százalékban budapesti kulturális intézményekhez kerültek. Hasonló arányos elosztást szeretne a különböző művészeti ágak között is. „Hűségesek vagyunk Hamvas Bélához, Klebelsberg Kunóhoz, Babits Mihályhoz” – fogalmazott Csák, hozzátéve, hogy a kulturális tárca új intézmények felállítása helyett a jövőben inkább kiemelkedő produkcióknak, projekteknek fog támogatást nyújtani.

Az új kulturális törvény elmondása szerint (az előzetesen kiszivárgott részleteknek megfelelően) újszerűen fog rendelkezni arról, hogy hogyan kell kiválasztani egy kulturális intézményvezetőt, valamint hogy milyen módszertani továbbképzéseket kell vállalnia. A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a 173 járási központban mindenhol elérhető legyen a kulturális kínálat: ebben a kultúrstratégiai intézményeknek kiemelkedő feladatuk lesz.

Azoknak a szervezeti egységeknek, amelyek az államtól pénzt kapnak, fejlesztési tervet kell benyújtaniuk, és el kell számolniuk, hogy mire használták azt fel. Csák elmondása szerint a támogatott projekteket az alapján választják ki, hogy megfelelnek-e a kultúrstratégiai céloknak, mint fogalmazott, „nem Vidnyánszky Attila fogja megmondani, hogy mit fog játszani a debreceni Csokonai színház”. A hatékonysági számokat objektív mutatók alapján fogják vizsgálni, sőt az adatokat nyilvánosságra is hozzák.

Csák beszélt a felsőoktatásról is, szerinte egyértelműen nőtt a magyar felsőoktatás minősége az utóbbi években, amit az igazol, hogy jelenleg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak körülbelül 14 százaléka külföldi diák, ezzel az adattal pedig a világ élvonalába került Magyarország. „A rendszerünk nagyon vonzó” – jegyezte meg, kiemelve, hogy a jövőben tovább kell javítani a felsőoktatási intézmények tudományos teljesítményét, többek között növelni kell a publikációk számát a legnagyobb presztízsű folyóiratokban, valamint a különböző egyetemek közötti kutatási együttműködések számát is. A miniszter szerint mindenki előtt nyitva áll az ajtó, hogy az állami vagy a modellváltott egyetemi rendszert választja, a modellváltott egyetemek ugyanakkor elmondása szerint nagy fokú szuverenitást kaptak és nem kívánnak ismét állami egyetemmé válni.

A Nemzeti Színházban történt balesetről azt mondta, hogy kivizsgálták az esetet, a jelentést megkapta, de a rendőrségi vizsgálat eredményére szükség van a további minisztériumi lépésekhez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik