Az amerikai jegybank, a Fed Szövetségi Nyílt Piaci Bizottságának (FOMC) döntéshozói aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ugyan csökken, de nem elég meggyőző módon. Ezért a FOMC tagjai megszavazták: az ülésről kiadott nyilatkozatban úgy fogalmazzanak, hogy addig nem történik kamatvágás, amíg a drágulás stabilan vissza nem tér a központi bank 2 százalékos céljához – derül ki a nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből.
Az ülésen a pénzromlásról folytatott hosszas vitában a tisztviselők úgy érveltek, hogy a geopolitikai zavarok és az emelkedő energiaárak továbbra is olyan kockázatok maradnak, amelyek növelhetik az inflációt. További problémának nevezték a kínai gazdaság lassulását és az ingatlanpiaci visszaesést.
Laza vagy szigorú monetáris politika?
A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az EKB mellett az amerikai Fed, a brit jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat, sőt: már Japán is elhagyta a negatív kamatlábat.
A Fed tisztviselői tavaly július óta 5,25 és 5,5 százalék között tartják az irányadó rövid lejáratú kamatlábat.
Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, majd decemberben és idén februárban kamatvágásra szánta el magát.
A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2022 szeptemberében jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Azóta több kamatvágást is végrehajtott, legutóbb március végén 8,25 százalékra mérsékelte a rátát az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint az alapkamat csökkentése idén tovább folytatódhat.
Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektortAz olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet. |
