Már most teljesíthetetlennek látszik a hivatalosan még meg sem emelt új költségvetési hiánycél 

Fantasztikusan derülátó, mondhatni sztahanovista címmel kürtölte világgá a Pénzügyminisztérium az első három hónapra vonatkozó hiányt és annak egy-két elemét. „A kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot” – fogalmaz a termelési regények stílusában íródott közlemény, amely ugyan megpróbálja külső körülményekre és a gazdaság újraindítására kenni a bődületes hiányt, de azért nem úszhatja mg a tények közlését sem. A szomorú tény pedig az, hogy március végéig az államháztartás központi alrendszere 2 321,4 milliárd forintos deficittel zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az okok között említi a közlemény a kamatkiadásokra fordított kifizetések magas összegét, ami az első három hónapban 1241,3 milliárd forintot tett ki, 604 milliárddal többet az előző évi azonos időszakban teljesítettnél. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított tételek is, az előbbire 1 895,7, az utóbbira pedig 588,9 milliárd forint kellett. A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki. A közlemény azonban nem tér ki a bevételekre, holott annyi bizonyos, hogy az áfabevételek rendkívül alacsonyak lehettek a remélthez képest az adott időszakban (is). De nem tér ki arra sem, hogy az első negyedéves hiány az egész évre tervezettnek a 92,3 százaléka volt. De még a törvénybe át nem vezetett, megemelt 4,5 százalékos hiánycél majdnem hatvan százaléka is teljesült már.

Ugyanakkor a közlemény szép termelési regényhez méltó keretbe zárja a feketelevest. Azzal fejeződik ugyanis be, hogy „a kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt. Így a hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet.”

A törvényben még nem rögzített 4,5 százalékos megemelt hiány forintban egyébként 3982 milliárdot jelent. Ennek mintegy hatvan százaléka is teljesült már. Mi lesz, mi lehet még ebből? – kérdeztük a Parlament költségvetési bizottságának szocialista elnökét. 

„Ami azt illeti, eleve törvénysértő, hogy a kormány már 4,5 százalékos idei hiánnyal számol, hiszen a törvényben rögzített deficit még mindig 2,9 százalék” – szögezte le elöljáróban Vajda Zoltán. Aki amúgy „őrületnek” nevezte, hogy az első negyedév alatt lényegében már elérték a törvényben foglalt hiány 92,3 százalékát. De ha a megemelt – törvényben még nem rögzített – 4,5 százalékos hiánycélt is vesszük – folytatta, január-márciusban már annak is sikerült teljesíteni az 58 százalékát. Ez pedig azt mutatja, hogy még a 4,5 százalékos deficit is veszélyben van. Ez még akkor is igaz, ha rendre úgynevezett orrnehéz módon teljesül a magyar hiány, azaz az év elején mindig elszalad, s az év előrehaladtával javul a helyzet.

Mindez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy komoly megszorításokra lesz szükség az év hátralévő részében – vetettük fel. „Szerintem június 9-ig nem lesznek még megszorításnak nem nevezett, valójában azonban megszorítást jelentő kormányzati lépések sem, ám utána annál inkább.” Ugyanis a matematika törvényeit alapul véve, ha az első félévet hagyjuk elszabadulni, akkor a második félévben kell egy teljes évnyi bajt megoldani, ami annyit jelent, hogy „bődületes megszorítás lesz, persze zsonglőrködni fognak, hogy ne kelljen néven nevezni a gyereket”. Bármit is találnak ki, egy biztos: végső soron a magyar embereket fogja sújtani – tette hozzá.

A költségvetés immár évek óta rendre elszáll, folyamatos módosítgatásra, a hiánycél emelésére kényszerül a kormány. Ennek mi az oka? Illetve mi lehetne a megoldás? Kérdésünkre Vajda rámutatott, ez ismét egy érv amellett, hogy – enyhén fogalmazva is – bődületes butaság a költségvetés korai tervezése, egyben értelmetlen is, különösképpen egy olyan helyzetben, mint amilyenben ma van konkrétan Magyarország, de a világ is. Még egy nyugodt időszakban is nehezen menne ez, bár akkor akár lehetne érdemi előnyöket és hátrányokat is keresni érvként mellette és ellene („igaz, szerintem még akkor is a minél későbbi tervezés lenne előnyös”). Látjuk, hogy már az év elejére a darabjaira hullott az idei költségvetés, ám a kormány, nem zavartatva magát, egyidőben dolgozik a 2024-es büdzsé módosításán és a 2025-ös költségvetés összeállításán. Semmi mást nem tesz, mint homokból akar várat építeni – véleményezte ezt a jelenséget Vajda.

Amúgy pedig igen vicces kedvükben voltak a kommunikációs központban dolgozó „kollégák”, amikor képesek voltak azt leírni, hogy „a kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot” – vetette fel némi szarkazmussal Vajda. A Pénzügyminisztérium közleményében ugyanis ez áll, no meg az is, hogy „a kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett... a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt... a mértéke az idei évben 4,5, jövőre 3,7, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet”. Vajda feltette – majd meg is válaszolta – a kérdést: „Tudja, miért kisebb a szám, mint 3 százalék? Hát azért, mert az jól hangzik, s akkor talán megússzuk a túlzott deficit eljárást.”

Összességében pedig szerinte az alapprobléma benne van magában a közleményben: az elszaladó hiány egyik fő oka a rendkívül magas államadósság finanszírozása, ami csak irtózatosan drágán lehetséges, hiszen a piaci bizalmatlanság miatt jelentős az országkockázati felár. „De sajnos az látható, hogy ez a kormány és ez a jegybanki vezetés nem tudja visszaszerezni a piac bizalmát” – szögezte le a költségvetési bizottság elnöke.