Két hónap múlva EP-választás: borulhat a papírforma Magyarországon

Az Európai Parlament (EP) létszámát idén 705-ről 720-ra emelik, így a júniusi választásokon 15-tel több képviselőt lehet megválasztani, Magyarországnak azonban továbbra is ugyanannyi, 21 hely jut az uniós törvényhozó testületben – írja az Euronews.

A választási rendszer

A június 9-én tartandó választás egyfordulós, listás szavazás, amelyen Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az a párt állíthat listát, amely legalább 20 ezer választópolgár aláírását össze tudja gyűjteni. A pártoknak április 20. és május 3. között kell ennyi  érvényes aláírást megszerezniük.

A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább öt százalékát. Az egyes listákról a jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

A nagyobbik kormánypártnak, a Fidesznek jelenleg 12, a KDNP-nek 1 képviselői helye van az Európai Parlamentben, a maradék 8 mandátumon a Demokratikus Koalíció (4), a Momentum (2), a Jobbik (1) és az Esély Közösség osztozik (1). Utóbbit Ujhelyi István hozta létre 2022-ben, miután kilépett az MSZP-ből. 

Gyorsan változó helyzet

A Europe Elects legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz két mandátumot veszíthet a júniusi választásokon az öt évvel ezelőttihez képest. 

A jelenlegi számot korábban folyamatosan hozta a kormánykoalíció a felmérésekben, a múlt hónapban azonban már eggyel kevesebb mandátumot vetítettek előre nekik, és ez áprilisra egy újabbal csökkent: ha most tartanák a választásokat, akkor 10 fideszes és egy kereszténydemokrata képviselő szerezne megbízatást.

A Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is 4 képviselői hellyel számolhat a felmérés szerint, ez azonban megváltozhat amiatt, hogy a DK, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Párbeszéd Zöldek együttműködési megállapodást kötött, és közös EP-lista állításáról döntött március végén.

A közvélemény-kutatás szerint a Momentum kettő helyett csak egy EP-mandátumra számíthat, a Jobbik pedig nem éri el az öt százalékos küszöböt.

Ugyanakkor négy új magyar párt is bekerülhet az EP-be. A Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Második Reformkor Párt (2RK) is egy-egy képviselői helyben bízhat.

Magyar Péter mindent boríthat

Mindezt azonban felülírhatja a gyorsan változó belpolitikai helyzet, amelyet Magyar Péter üstökösszerű felbukkanása idézett elő. A Republikon Intézet legfrissebb, márciusi felmérése szerint a NER-ből kiugrott politikus még be nem jelentett pártját a választók 15 százaléka támogatná, ezzel a harmadik legerősebb erő lenne.

Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje két hete bejelentette, hogy indulni fog az európai parlamenti választáson, de még a legutóbbi, Kossuth téri tüntetésen sem árulta el, milyen párttal.

Magyar Péter március 15-én jelentette be politikai ambícióit, Sulyok Tamás köztársasági elnök három nappal korábban kiírta az EP-választás időpontját. Mivel az EP-választáson csak azok a pártok indulhatnak, amelyek már léteztek a választások kitűzésének napján, Magyar csak úgy tud indulni, ha egyezségre jut egy már bejegyzett párttal.

Az Országos Bírósági Hivatal azt közölte, hogy 185 olyan párt van, amely március 12-én létezett. Az immár politikus Magyar kizárta a parlamenti pártokkal való együttműködést, de kamupártokkal és „közéletben problémás” szereplőkkel sem működne együtt.

Új arcok a Fidesz-listán

Varga Judit visszalépése után Deutsch Tamás került a Fidesz-KDNP EP-listavezetői helyére. A 2. és 3. helyre is jelenlegi EP-képviselő került Gál Kinga és Gyürk András személyében. Utánuk viszont egy újonc következik: Győrffy Balázs. Rajta kívül új jelölt az első 12 helyen Szekeres Pál, a kárpátaljai Ferenc Viktória és a vajdasági Vicsek Annamária, valamint Bólya Boglárka és László András is.

Biztos befutónak tűnő helyen szerepel három jelenlegi EP-kéviselő: Hölvényi György (5.), Győri Enikő (9.) és Schaller-Baross Ernő (11.).

A Fidesz több jelenlegi képviselője is búcsúzik Brüsszeltől, illetve Strasbourgtól. Hidvéghi Balázs, Járóka Lívia, Bocskor Andrea, Deli Andor, Trócsányi László és Tóth Edina más feladatokat kap, így biztosan nem lesz tagja az új Európai Parlamentnek, és feltehetőleg Kósa Ádám sem, aki csak a 17. helyre került a listán.

A Fidesz EP-képviselői függetlenként ülnek az Európai Parlamentben, miután 2021-ben hosszas huzavona után kiléptek az Európai Néppártból (EPP), csak a KDNP-s Hölvényi György maradt az EPP soraiban. Azt még nem lehet tudni, hogy nyáron melyik frakcióhoz csatlakoznának.

Változások az ellenzéki térfélen is

A Demokratikus Koalíció, a szocialisták és a Párbeszéd-Zöldek erőviszonyait jól mutatja, hogy közös EP-listájuk első négy helyén DK-s politikus van, az ötödik helyre került az MSZP-s Tüttő Kata, a hatodik hely a DK-é, a hetedik pedig a Párbeszédé. A lista vezetője Dobrev Klára, utána Molnár Csaba és Vadai Ágnes következik a sorban.

A Momentum listájának élén is jelenlegi EP-képviselők állnak, Donáth Anna és Cseh Katalin. Őket Deli Tamás Győző, Vajda Viktória és Berg Dániel követi.

A Jobbik – Konzervatívok európai parlamenti listáját Róna Péter közgazdász, jogász, az ellenzék korábbi köztársasági elnök-jelöltje vezeti. Gyöngyösi Márton, a párt elnöke és jelenlegi egyetlen EP-képviselője a második helyen szerepel. 

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője Le Marietta, őt Törley Katalin és Juhász Veronika követi.

A Mi Hazánk listájának élén Toroczkai László pártelnök és Dúró Dóra elnökhelyettes áll, de ők nem készülnek Brüsszelbe, így mandátumszerzés esetén a sorban következő Borvendég Zsuzsanna, Kispalkó Szilveszter és Árgyelán János lehet az EP tagja. 

A Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) elnöke, Márki-Zay Péter vezeti a párt európai parlamenti listáját, a második helyen Szalma Botond áll, a harmadikon pedig Bana Tibor.

A Második Reformkor Párt listájának élén Vona Gábor és Pekárné Farkas Emese áll.

Az LMP listáját Ungár Péter vezeti, őt Schmuck Erzsébet követi.