Ki nem találná, a világ mely szegletében mutatkozik be a magyar történelem, ráadásul látogatók százezreinek

A kulturális kapcsolatok erősödésének aktuális példája, hogy májusban a leghíresebb magyar fizetőeszközöket Kína több nagyvárosában tudják megszemlélni a látogatók,a Magyar Pénzmúzeum numizmatikai gyűjteménye ugyanis rendhagyó vendégszereplésre indul. Az arany útja – Magyarország pénzverése napjainkig című kiállítás a pekingi Numizmatikai Múzeumban debütál, innen indul Kínán belül több nagyvárosba. A Magyarország pénzverését az Árpád-kortól napjainkig bemutató tárlaton a többszáz érme között látható lesz például Károly Róbert aranyforintja, Kossuth-bankó, de az első forgalmi érmesor, az ún. Táncsics-érmesor is. A kiszállított példányok mind eredetiek. A kiállítás célja a kínai-magyar kulturális kapcsolatok erősítése, az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank bemutatása, illetve numizmatikai kincseink szélesebb körben való megismertetése.

I. Károly firenzei mintára veretett aranyforintja

A több állomásos numizmatikai turné időszerűvé teszi, hogy felelevenítsük az ismereteinket a Selyemútról, azaz tisztázzuk, mit is értünk ennek elődje, a történelmi Selyemút alatt, amit az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2014-ben a Világörökség részének nyilvánított. Mármint a régi kereskedelmi útvonal kínai, kirgizisztáni és kazahsztáni szakaszát. 

1848-as 10 forintos Kossuth Lajos aláírásával

Dzsingisz kán és a daliás idők

A kereskedelmi úthálózat névadója egy német földrajztudós, Ferdinand von Richthofen volt, aki 1877-ben a Selyemút elnevezést adta a Kínától Konstantinápolyig tartó, és onnan Európa szívébe vezető útnak. A kezdetek Nagy Sándor birodalmáig nyúlnak vissza. A nagyhírű hódító egy kis népet, a szogdokat kényszerítette adófizetésre, akik a Kaszpi-tengertől keletre, a mai Üzbegisztán területén éltek, és jelentős részben a kínai áruk nyugatra közvetítéséből teremtették elő az adó megfizetéséhez szükséges pénzt. Ezzel veszi kezdetét egy közel ezeréves sikertörténet, hiszen az észak Kínából induló, Bizáncig szárazföldön és onnan tengeren folytatódó útvonalon hatalmas forgalom zajlik.

Protokoll célú érem a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója

Karavánok százai haladnak keletről nyugatnak és nyugatról keletnek. A selyemúton zajló kereskedelem a XIII. században, Dzsingisz kán idején éri el csúcspontját, hogy aztán a Timur Lenk által indított háborúk a XIV-XV. század fordulójára végképp ellehetetlenítsék azt. A XV. századot követően a Selyemút elveszíti jelentőségét, de a XXI. századra újra feltámadni látszik az Egy övezet, egy út kezdeményezés kínai programjában.

A selyem pénzként is funkcionált

Mit adott az itt zajló kereskedelem Európának és Ázsiának? Első helyen természetesen a selymet említhetjük, aminek a titkát Kína féltékenyen őrizte mindaddig, amíg a VI. században két szerzetesnek nem sikerült selyemhernyó petéket vagy gubókat kicsempésznie, és a Bizánci udvarba juttatnia. Egészen eddig a selyem nem csak luxuscikk és ruhák alapanyaga volt, de pénzként is funkcionált, akár fizetni is lehetett vele. A selyem mellett persze sok más árut is szállítottak a karavánok. Kínából és Indiából érkezik a bors, a fahéj, a gyömbér, a kömény, a sáfrány, a szegfűszeg és a szerecsendió. Egy gramm sáfrány vagy gyömbér az európai piacokon többet ér, mint az arany, de a bors sem sokkal marad el tőlük.

Fűszer és más

A fűszerek mellett az európai előkelők megismerkedhettek még olyan luxus javakkal, mint az illatszerként használatos pézsma, vagy az egyik legértékesebbnek tartott drágakő, a rubin. A Selyemúton jutnak el Európába a perzsaszőnyegek, az indiai gyapjútermékek, de a lovak és juhok is kapósak voltak a kereskedőknél. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem csak a nyugat kapott új és addig ismeretlen árukat, a keleti országok is megismerkednek sok, nyugatról érkező, számukra egzotikusnak számító fűszerrel; ilyen volt például a bazsalikom, a kakukkfű, a menta, a rozmaring vagy a zsálya.

A drága luxusholmik mellett a Selyemútnak árnyoldalai is voltak. A karavánokkal érkeztek azok a kis rágcsálók, a futóegerek, amelyek bolhái a fekete halált, a pestist hozták Európába. 1348-ban, a nagy járvány az európai lakosság egyharmadát pusztítja el.