Ha egészségesebb, nagyobb és szebb rózsákat szeretnél nevelni, amelyek hosszabb ideig virágoznak, akkor elengedhetetlen, hogy biztosítsd a növények számára a szükséges tápanyagokat, méghozzá már kora tavasztól kezdve, már az első virágzás előtt.
A rózsák kifejezetten magas tápanyagigényű növények, és sajnos gyorsan kimerítik a talaj tápanyagforrásait. Ha pedig nem pótoljuk ezeket, a lombozat gyengébb lesz, kevesebb virágot kapunk majd, és a növények így fogékonyabbak lesznek a betegségekre, kártevőkre és a téli károkra.
Olvasd el ezt is: Stephen Hawking halála előtt egy utolsó figyelmeztetést intézett az emberiséghez
De a megfelelő típusú műtrágyák használatával az év néhány kulcsfontosságú időszakában biztosíthatjuk, hogy a rózsáink egész nyáron gyönyörűen virágozzanak.
Milyen tápanyagokra van szükségük a rózsáknak és milyen gyakran
A nitrogén, foszfor és kálium (N-P-K) mellett a rózsáknak kis adagokban kalciumra, kénre, rézre, mangánra és számos más mikrotápanyagra is szükségük van. Az, hogy egy rózsabokornak mennyi plusz tápanyagra van szüksége, függ a kiválasztott fajtától is. A grandiflora és a törperózsák például folyamatosabb táplálást igényelnek, csakúgy, mint a tearózsa fajták és a cserépben vagy szűk helyen termesztett rózsák. A stabilabb kúszó- és bokorrózsák esetében azonban nem annyira fontos az állandó tápszerezés.
A tavaszi tápszerezés azonban minden rózsafajta esetében elengedhetetlen a gazdag virágzáshoz. Alapvetően két tápszer létezik – a lassan felszívódó granulátumok, illetve a folyékony tápoldatok, amelyek sokkal gyorsabban felszívódnak. Mindkét műtrágyatípusnak megvan a maga előnye. Általánosságban elmondható, hogy kora tavasszal a lassan felszabaduló granulátumok az előnyösebbek, ezek lehetővé teszik, hogy a tápanyagok lassan beszivárogjanak a talajba, és fokozatosan ellátják a rózsákat a szükséges energiával, miközben a növények kihajtanak. Később, amikor a rózsák közelednek a virágzáshoz, a folyékony tápoldatok jobb megoldást jelentenek.
» Dubajba ment tanárnőnek, hogy milliárdosok gyerekeit korrepetálja: „3 ezer dollárt kaptam, hogy megoldjam a gyerek házi feladatát”
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» „A vőlegényem két nappal a lánykérés után lefújta az esküvőt, amikor megtudtam miért, összeomlott a családom”
» A gondolatok, amelyeket az Univerzumnak küldesz, elkerülhetetlenül visszatérnek hozzád
Kora tavaszi tápszerezés lassan felszívódó műtrágyákkal
Minden rózsatípusnak szüksége van kora tavaszi tápszerezésre. Ez az energialöket segít a rózsáknak felébredni, megerősítve a lombozatot, ugyanakkor elraktározódik a gyökerekben a későbbi virágzáshoz. Éppen ezért ilyenkor mindig lassan felszívódó tápszereket érdemes használni.
A műtrágya granulátumok nemcsak a szükséges nitrogén, foszfor és kálium kulcsfontosságú összetevőinek megfelelő arányát tartalmazzák, hanem kalciumot, oldható káliumot és magnéziumot is.
A műtrágya granulátumokon kívül nagyszerű megoldás lehet a vermicompost és a komposzt is. Ha együttesen használjuk ezeket, olyan energiával láthatjuk el a rózsákat, ami egész szezonban biztosítja az egészséges virágzást.
A vermicompost tökéletes, lassan felszabaduló trágya lehet. Egyszerűen keverjünk belőle 1/2 csészével vagy egy teljes csészével a talajba kora tavasszal, mivel azonban ez enyhén lúgos lehet, a rózsák pedig az enyhén savas talajt kedvelik, adjunk hozzá néhány csésze komposztot is, hogy ellensúlyozzuk ezt a hatást. A komposzt 100%-ban szerves anyag, és tápanyagai könnyen felszívódnak a rózsák gyökerében.
Késő tavaszi / nyári tápszerezés gyorsan felszívódó tápoldatokkal
A folyékony tápoldatok tökéletes kiegészítői lehetnek a lassan felszívódó tápszereknek, és ezeket inkább késő tavasszal, nyáron érdemes alkalmazni, amikor a rózsák már készen állnak a virágzásra.
Ha kereskedelmi forgalomban kapható műtrágyát használunk, válasszunk olyat, ami kifejezetten a rózsák számára készült. Ezek könnyen hígíthatók vízzel, az arányokat pedig mindig megtaláljuk a termék leírásában.
De házilag is készítgetünk tápoldatot – komposztból készült teát, ez készülhet vernicompostból is. Ez a komposzt tea könnyen felszívódik a rózsák gyökerein és levelein keresztül. A vermicompost tea segíthet a betegségekkel, például a fekete foltossággal szembeni ellenállásban is.
A folyékony tápoldatok egész késő tavasszal és nyáron is használhatók, de a tápszerezés gyakorisága a rózsafajtától is függ.
Bokor- és futórózsák
A szívósabb cserje- és kúszórózsák esetében csak kétszer kell tápszerezni. Először kora tavasszal lassan felszívódó műtrágya granulátummal, vagy komposzttal, másodszor pedig folyékony tápoldattal a virágzás kezdetén. Ezek a rózsatípusok nem igényelnek két tápszerezésnél többet egy szezonban.
Tearózsák és hagyományos rózsák
Ezeknek a fajtáknak egy kicsit gyakoribb tápszerezésre van szükségük. A kora tavaszi lassan felszívódó tápszerek után a vegetációs időszak alatt 3-4 hetente további adag folyékony tápoldatra van szükségük.
Ha a rózsákat szűk helyen, például virágládában vagy cserépben termesztjük, még gyakrabban, körülbelül 2-3 hetente kell folyékony tápoldatot használnunk, mivel a cserepes növények a korlátozott talaj miatt gyorsabban kifogynak a tápanyagokból.
Ugyanakkor fontos, hogy a tápoldatot mindig kora reggel, vagy este használjuk, amikor a nap sugarai nem olyan erősek, így a levelek nem égnek meg.
Mikor kell abbahagyni a rózsák tápszerezését
Az egyik legnagyobb hiba, amit sokan elkövetnek, hogy túl sokáig tápszerezik a rózsákat. Ha késő nyáron, vagy kora ősszel további tápanyagokkal látjuk el a rózsákat, azzal valójában többet ártunk, mint használunk. A tápszerezést körülbelül az első várható fagyok beállta előtt 8 héttel kell abbahagyni.
Ellenkező esetben a rózsák túl későn hoznak friss hajtásokat, amik rendkívül érzékenyek lesznek a hidegre, ráadásul a növény elpazarolja az erőforrásait, ahelyett, hogy elraktározná azokat a gyökerekbe. Ez azt jelenti, hogy kevesebb tápanyag marad a következő évi fejlődéshez, ráadásul az a veszély is fennállhat, hogy a növény kifagy.
Figyelj oda a talaj pH-értékére is
Fontos szem előtt tartani, hogy a rózsák az enyhén savas, körülbelül 6, 6,5-ös pH-értékű talajt kedvelik. Abban az esetben, ha túl savas a talaj, meszet adhatunk hozzá, ha pedig túlságosan lúgos, próbálkozhatunk például kénvegyületekkel.
