Újra Magyarország a rosszfiú a NATO-ban
Orbán Viktor stratégiája, hogy a szövetségi rendszerünkön belül gerjeszt konfliktusokat, nagyon rossz. A szövetség arra való, hogy erősítse az országot. Így fogalmazott Szijjártó Péter minapi, NATO elleni fellépéséről Balázs Péter volt külügyminiszter.
A NATO 100 milliárd dolláros, öt évre szóló alapot állítana fel Ukrajna támogatására, egyúttal Amerika helyett a szövetség átvenné a katonai segítség irányítását Washingtontól. A terv alapvetően átalakítaná Ukrajna támogatását, azt a NATO venné át a hetekkel a háború kitörése után, amerikai kezdeményezésre és vezetéssel alakult nemzetközi bizottságtól, amelyben az Ukrajnát segítő egyes kormányok képviselői egyeztetik terveiket, a németországi Ramstein támaszponton, az amerikai erők európai főparancsnokságán. Ez azt jelenti, hogy kormányok változásával, amint ez például az Egyesült Államokban megtörténhet, módosulhat álláspontjuk a háború, Ukrajna kérdésében, míg egy NATO-döntés alapján felállított testülettel elkerülhetők ezek a veszélyek.
Orbán Viktor az Európai Unió nem egy fontos döntését próbálta, számára kínos vitában megakadályozni, most hasonló durva hangnemben állt ki a magyar külügyminiszter a NATO Ukrajna támogatására irányuló terve ellen. Szijjártó Péter volt az egyetlen a 32 tagállam képviselői közül, aki eleve és a leghatározottabban elítélte és elvetette a tervet. „Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra" – fogalmazott.
Az ilyen látványos fellépések tovább rombolhatják az ország hírnevét a katonai szövetségben is. Éppen a NATO megalakulásának 75. évfordulója idején, amikor a szervezet történetének eddigi legnagyobb kihívása előtt áll Ukrajnában.
2022, az oroszok Ukrajna elleni agressziója óta, egyre nyilvánvalóbb, hogy Orbán nyíltan orosz érdekeket képvisel – mondta Balázs Péter. „Ennek számtalan bizonyítéka van, amikor rendszeresen szembemegy a szövetségesek többségével vagy akár mindenkivel. Nehéz megérteni, hogy ebből mi haszna lehet. Talán attól remél előnyöket, hogy Putyin sokáig hatalmon marad és Trump győz Amerikában. Ez azonban sérti nemzeti érdekeinket és az ország biztonsága ellen cselekszik.” – fogalmazott a korábbi diplomata.
„Azért vagyunk szövetségesek, hogy közös megoldásokra jussunk – ez a NATO alapgondolata, a cél a konszenzusra törekvés, a megegyezés, a közös megoldás igénye” – emlékeztetett Balázs Péter arra, mi az, amivel a magyar kormány tudatosan szembemegy. Ebből azonban – úgy tűnik – a szövetségeseknek elegük van. A volt külügyminiszter felidézte a budapesti amerikai nagykövet március 14-i igen kemény beszédét, amelyben David Pressman világosan kifejezte, itt ez most „nem a politikai játszmák ideje”. A NATO-ban Orbán nem tud úgy zsarolni, mint az EU-ban, a katonai szövetség viszonylag egyszerű szervezet, az EU bonyolultabb, ott sok ágazatban, sokféle módon lehet jutalmazni vagy büntetni. A magyar miniszterelnök esetében most már csak az utóbbiról lehet szó.
Kérdés, hogy Orbán eljuthat-e a legvégső megoldásig, például a felfüggesztésig (a NATO-ból senkit nem lehet kizárni), ha sokáig csinálja. Balázs Péter szerint rá inkább az jellemző, hogy megpróbálja a mozgásterét a maximumig kiterjeszteni, de nem viszi törésig. Az EU-ban is ez történt, hogy állandóan Ukrajna ellen szónokolt, de végül minden szankciós csomagot megszavazott.
Nagyon kényes kérdés a NATO-ban az a bizonyos 5. cikk, az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elve, vagyis, ha bármelyik tagállam területét támadás éri, akkor mindenki felsorakozik a megtámadott ország mellett. Ez alapszabály, és itt most a fő aggodalom Trumppal kapcsolatos, ő az, aki egy időzített bomba – fogalmazott a volt külügyminiszter.
A következő időszak nagy kérdése még a főtitkár-választás. Szijjártó azonnal elutasította a nyugati hatalmak jelöltjét a NATO vezetésére. Elismerve, hogy a tagállamok jelentős része Mark Rutte leköszönő holland kormányfőt szeretné a szövetség új főtitkárának, kijelentette: „Mivel a NATO védelmi szövetség, ahol a legmagasabb szintű bizalomra van szükség a vezetők irányában, magyar részről nem tudjuk a bizalmunkat, nemcsak a legfelső, hanem semmilyen szinten sem egy olyan emberbe helyezni, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt...”
A NATO-ban az ilyen helyzetekre nincsenek írott szabályok, csak a meggyőzés a lehetséges eljárás – reagált erre Balázs Péter. Hozzátette, a NATO-nak nincs lehetősége közvetlen szankcióra, de közvetve, hosszú távon egy döntésnek lehet kellemetlen hatása. Az orosz agresszió elleni közös fellépés szó szerint „vérre megy”, a cél az oroszok megállítása, és aki ebben nem vesz részt, a politikai következményeit meg fogja érezni.
