Tízszeresére nőtt az önkormányzatokat sújtó adó
Idén már 307,6 milliárd forintot von el az állam a tehetősebb helyhatóságoktól önkormányzati szolidaritási hozzájárulás, azaz szolidaritási adó címén. A terhet a kormány 2017-ben vezette be, s abban az évben összesen 26,5 milliárd forintot vont el néhány tucat, valóban tehetős önkormányzattól. Mára az elvonás mértéke a kezdő összeg több mint tízszeresére emelkedett.
Az ötlet eredetileg az volt, hogy az iparosodott és/vagy jelentős szolgáltatási szektorral, és emiatt jelentős iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatok a bevételeik egy kis részét fizessék be a költségvetésbe. A befolyó pénzt a kormány más, szegényebb önkormányzatok támogatásra fordította volna. Míg az adó bevezetésekor a főváros mellett néhány tucat település (Százhalombatta, Székesfehérvár, Paks, Veresegyház, Budaörs és a nagyobb vidéki városok, megyeszékhelyek) esett az adó hatálya alá, mára egyes becslések szerint a befizetés akár az helyhatóságok negyedét is érintheti – írja a Népszava.
A lap szerint nem csak az adóval sújtottak száma, de az elvont adó mértéke is drasztikusan emelkedett, ugyanis a kormány gyorsan rákapott az ingyen pénzre. Ráadásul a 2019-es önkormányzati választás pont azon nagyvárosokban hozott ellenzéki előretörést, amelyek egy része jelentős befizető volt.
A kormány a Covid-járvány alatt a nagyobb önkormányzatok iparűzési adóbevételeit megnyirbálta a cégeknek nyújtott kedvezményekkel, és 2021-től inkább a szolidaritási adó drasztikus növelésével igyekezett ellehetetleníteni az ellenzéki vezetésű településeket. A szolidaritási adót ugyanis egységesen kivetik az önkormányzatokra, ám a támogatások szétosztásánál ugyanez az egyenlőség már nem érvényesül. A Népszava szerint jellemző példa erre a fideszes vezetésű Debrecen, amely elvileg nagy adóerejű város, így szolidaritási adó fizetésére kötelezett, de közben az elvonás többszörösét kapja vissza.
A teher a legnagyobb adófizetők között kiverte a biztosítékot. Előbb az ellenzéki vezetésű Budapest indított közigazgatási pert a kormány ellen, majd később hasonlóképen cselekedett a szintén ellenzéki vezetésű Budaörs. A két város az Alaptörvényre hivatkozik, amely kimondja, hogy egyetlen önkormányzat sem válhat nettó befizetővé. A két település szerint esetükben mégis ez a helyzet, ugyanis a kötelezően ellátandó feladataikra kapott támogatás ma már kevesebb, mint az elvont adó – mégpedig kötelező feladatot előírni az önkormányzatoknak akkor lehet, ha ahhoz pénzt is ad az állam.
A perekben eddig nem született végleges ítélet, ami miatt az Államkincstár több alkalommal is inkasszózta a fővárosi önkormányzatot. A lap szerint beszédes az adó büntető jellege: a bevezetéskor 2017-ben 5 milliárd forint szolidaritás adót kellett a Tarlós István főpolgármester által vezetett fővárosnak befizetnie a költségvetésbe, ez az összeg az idén már 58 milliárd forint, a Fővárosi Önkormányzat adatai szerint.
A szolidaritási adó folyamatos srófolása a kormány terheit jelentősen csökkentette, ugyanis míg 2017-2024 között a beszedett adó a tízszeresére nőtt, az önkormányzatoknak a költségvetésből nyújtott támogatások „csak” 48 százalékkal emelkedtek.
