Milliárdokat spórol az EU-nak az Európai Ügyészség, az Orbán–kormány nem akarja beléptetni Magyarországot

Miközben a magyar kabinetnek szakmai kifogása is van a csalások feltárására létrehozott uniós intézménnyel szemben, az EP-képviselők dicsérték az eredményeit. A létrehozása óta eltelt két és fél évben az Európai Ügyészség 1927 vizsgálatot indított a közösségi büdzsét megkárosító ügyekben, a becsült kár több mint 19,2 milliárd euró.

Tapssal fogadták Laura Codruța Kövesi európai főügyész éves beszámolóját az Európai Parlament állampolgári jogi és költségvetési ellenőrző bizottságénak tagjai kedden, a két testület együttes ülésén. A képviselők a prezentációt követő hozzászólásaikban kivétel nélkül méltatták az Európai Ügyészség (EPPO) eddigi tevékenységét és a korrupció, a költségvetési csalások elleni küzdelemben elért eredményeit.

A tagállami és az európai hatóságoktól függetlenül működő uniós intézmény a létrehozása óta eltelt két és fél évben 1927 vizsgálatot indított a közösségi büdzsét megkárosító ügyekben, amelyeknek a becsült kára több mint 19,2 milliárd euró, olvasható az EPPO éves jelentésében. Az esetek 17,5 százalékát az Unión belüli ÁFA-csalások tették ki, 11,5 milliárd eurós becsült kárral. Laura Codruța Kövesi a parlamenti tanácskozáson elmondta, hogy csak 2023-ban 1371 vizsgálatot indítottak, 58 százalékkal többet, mint 2022-ben. Tavaly az Európai Ügyészség 139 vádirat benyújtásával – ami 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban – megkezdte az uniós csalások több feltételezett elkövetőjének a bíróság elé állítását.

A román nemzetiségű Codruța Kövesi szerint a számok sokkolóak, eddigi tapasztalataik mégis arról árulkodnak, hogy jelentősen alábecsülték a csalások mértékét, a szervezett bűnözés erejét és alkalmazkodó képességét. A főügyész "ipari méretekben folyó áfacsalásokat” és gyarapodó pénzügyi csalásokat emlegetett, amelyekkel szemben az eltérő nemzeti szabályozások és az EPPO korlátozott költségvetése miatt is nehéz felvenni a harcot. A szakbizottságok tagjai támogatták a hivatal finanszírozásának növelését és hatásköreinek bővítését a felállításáról szóló rendelet módosításával.

A 27 tagállamból Magyarországon kívül Dánia, Írország és Svédország nem tagja az EPPO-nak. Lengyelország nemrég csatlakozott hozzá, a már bejelentkezett Svédország taggá válását pedig az év második felére jósolják. A magyar kormány alkotmányos okokra hivatkozva utasítja el a csatlakozást, Bóka János EU-ügyi miniszter néhány napja a kormánypárti Hír TV-nek adott nyilatkozatában már szakmai indokokkal is magyarázta a távolmaradást: szerinte az Európai Ügyészség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az eljárások bonyolultabbak és hosszabbak lettek, működése pedig olyan politikai beavatkozásokat tesz lehetővé a tagállami alkotmányos rendszereken kívül, amilyenek eddig nem voltak.