Charles Vance Millar egy gazdag kanadai ügyvéd volt, aki 1926-ban halt meg, 73 éves korában, és vagyonát olyan családra, vagy családokra hagyta, amelyekben a halálát követő 10 évben a legtöbb gyerek születik.
Millar excentrikus milliomos volt, aki szívesen űzött tréfákat, és utolsó nagy tréfája végül egy furcsa szociális mozgalmat indított el. Mivel nem voltak közvetlen örökösei vagy közeli rokonai, akik örökölhették volna jelentős vagyonát (mai árfolyamon több mint 10 millió kanadai dollárt), végrendeletében meghagyta, hogy a pénzt az a torontói család kapja meg, amelyikben a halála utáni tíz évben a legtöbb gyerek születik.
Olvasd el ezt is: Stephen Hawking halála előtt egy utolsó figyelmeztetést intézett az emberiséghez
Bár Millar talán zseniálisnak tartotta az ötletét, valószínűleg nem gondolt arra, hogy milyen hatással lesz azokra a családokra, amelyek versenybe szállnak, de nem nyernek, különösen, mivel időközben kitört gazdasági világválság.
A furcsa versenybe sok család „benevezett”, és az újságok a „nagy gólya derbi” néven emlegették a jelenséget. A családok stratégiákat dolgoztak ki, hogy növelhetnék a termékenységüket a gazdasági visszaesés és az akkori korlátozott orvosi ismeretek közepette.
1932-ben, négy évvel a tízéves határidő lejárta előtt, az ontariói kormány megpróbálta visszavonni a végrendeletet, és a pénzt a Torontói Egyetemnek juttatni. A jelentős közfelháborodás miatt azonban a kormány végül visszavonta a követelését.
» Dubajba ment tanárnőnek, hogy milliárdosok gyerekeit korrepetálja: „3 ezer dollárt kaptam, hogy megoldjam a gyerek házi feladatát”
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» „A vőlegényem két nappal a lánykérés után lefújta az esküvőt, amikor megtudtam miért, összeomlott a családom”
» A gondolatok, amelyeket az Univerzumnak küldesz, elkerülhetetlenül visszatérnek hozzád
Ahogy teltek az évek, a derbi ádáz versenyfutássá vált, és számos család versengett Millar vagyonáért. Végül több mint két tucat torontói családnak született legalább 8 gyereke 10 év alatt. A versenynek azonban megvolt az árnyoldala is – egyes családok szegénységben éltek, és több csecsemő nem maradt életben.
Jogi viták alakultak ki Millar végrendeletének értelmezéséről és a versenyzők jogosultságáról is. Amikor eljött az idő Millar vagyonának elosztására, csak néhány család volt jogosult, és néhány olyan anyától, akinek kilencnél több gyereke született, mégis megtagadták a részesedést különböző okokból. A verseny érvényességének megtámadására tett kísérletek ellenére a bíróságok végül helybenhagyták Millar különc rendelkezését.
Végül négy család kapott részesedést a hagyatékból, míg ketten a Millar által ígért jelentős vagyonnál jóval kisebb összegű vigaszdíjat kaptak. A vagyonon osztozó négy nő közül azonban háromnak vissza kellett fizetnie Toronto városának a korábban kapott segélyeket.
A gólya derbi azonban nemcsak az anyagi örökség révén vált ismertté, hanem társadalmi jelenségként is, mivel Miller szokatlan végrendelete mély nyomot hagyott maga után a vagyon, a termékenység és a társadalmi dinamika bonyolult összefüggéseiben.
