Megkérdeztük, mit csinált a kormányülésen az OBH elnöke

„Kormányülés. Nekünk Magyarország az első!” szöveggel osztottak meg egy fotót Orbán Viktor Facebook-oldalán kedden. Itthon évek óta titkolják, hogy mikor ül össze a kormány, és milyen előterjesztéseket tárgyalnak. 2018 óta még hangfelvétel sem készül a kormányülésen elhangzottakról, így a nyilvánosság csak azt ismerheti meg, amiről a kormánytagok beszámolnak a kormányinfón vagy a Facebookon.

A keddi kormányülésen készült Facebook-fotókon feltűnt egy meglepő vendég is: Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A meghívása azért is tűnhet meglepőnek, mert az OBH elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, és a bírói szervezet a kormánytól függetlenül működik.

Kíváncsiak voltunk, hogy Senyei miért vett részt a kormányülésen, kérdéseket küldtünk Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének és az OBH sajtóirodájának. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta megkeresésünkre:

„A kormány a költségvetésről tárgyalt. A hatályos törvények szerint ilyenkor kötelező meghívni a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Bírói Hivatal képviselőjét.”

A jogszabályok szerint az OBH elnöke állítja össze a bíróságok költségvetését, majd számol be arról, és irányítja a bíróságok gazdálkodását is.

Frissítés 04.10-én: Cikkünk megjelenése után az OBH is megerősítette, hogy a keddi kormányülésen a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előterjesztését tárgyalta a kormány. „A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76.§ (3) bekezdés b) pontja alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében – meghívottként részt vett a Kormány ülésén”.

Egy februárban kiszivárgott levél szerint Senyei arról írt a bíróknak és igazságügyi alkalmazottaknak, hogy a bíróságok működését veszélyezteti az alacsony bér és a fluktuáció. Az OBH elnöke szerint a bírói jövedelmek nem állnak arányban a felelősséggel és az ítélkezés társadalmi jelentőségével. Arról tájékoztatta a bírósági dolgozókat, hogy tavaly év elejétől egyeztet a bérrendezésről a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal, februárban is megkereste a két minisztert.

Az alacsony bérek miatt egyre több bíró hagyja ott a pályát. Egy bírósági titkár kezdő fizetése nettó 316 ezer és 346 ezer forint között mozog. Az Igazságügyi Minisztérium a 24.hu februári megkeresésére azt közölte, hogy a bérrendezés ügyében sem az Igazságügyi Minisztériumnak, sem az igazságügyi miniszternek nincs hatásköre. „A hatályos rendelkezések értelmében a bírósági dolgozók fizetését az Országgyűlés törvényben határozza meg, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke terjeszt elő a parlamentnek, ezt a bírói függetlenség fenntartása érdekében a kormány nem módosítja” – fogalmaztak levelükben, Senyei Györgyre hárítva ezzel a felelősséget.

Az alacsony fizetések egyik eredője, hogy a bírói illetményalapot a költségvetési törvényben határozzák meg, és ez 2022 óta változatlan, sem 2023-ban, sem 2024-ben nem emelték. Ez nemcsak a bírókat, hanem az összes bírósági dolgozót, de még az ügyészeket is sújtja, mert mindenkinek az illetményét ehhez az illetményalaphoz kötik.

A Miniszterelnökség múlt héten azt írta a Telexnek, hogy ezen a héten már lesz kormányinfó is. A kormányülések után ez megszokott, de Gulyás Gergely legutóbb február 16-án tartott sajtótájékoztatót. Utána megműtötték a gerincét, és csak húsvét után tért vissza a munkába.