A történelem ismétli önmagát – írta a napokban Facebook-oldalán Juszt László újságíró, riporter annak kapcsán, hogy Magyar Péter állítása szerint a kormány beavatkozott a Schadl-Völner ügyben folytatott nyomozásba, és Rogán Antalék kihúzatták magukat a lehallgatási jegyzőkönyvekből.
Juszt felidézi 1998-1999 között megtapasztalt kálváriáját. Emlékeztet rá, Orbán Viktor és a Fidesz 1998-as hatalomra kerülését szinte rögtön beárnyékolta az Élet és Irodalomban megjelenő cikksorozat, ami a Fidesz székházának eladása és az Orbán-család gazdagodása közötti összefüggéseket mutatta be. Juszt László szerint a miniszterelnök a botrányról egy még nagyobb üggyel akarta elterelni a figyelmet: bejelentette, hogy a Horn-kormány idején titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg fideszes politikusokat.
Juszt leleplezett, aztán őrizetbe vették
Itt lépett be az ügybe a riporter, aki a Kriminális című hetilapjában leleplezte: a megfigyelési ügy valójában csak lufi, és bemutatta az ezt bizonyító dokumentumokat is. Az Orbán-kabinet válasza nem maradt el. Jusztot a miniszterelnök egy nyilatkozatában személyesen gyanúsította meg törvénysértéssel, államtitkok kiszivárogtatásával. Az újságírót őrizetbe vették, hetilapja és köztelevíziós műsora, a Nyitott száj is megszűnt.
Másfél évvel később kiderült, hogy a vádak alaptalanok voltak, ezt alátámasztja Ihász Sándor egykori főügyész megállapítása is, mely szerint a médiaszemélyiség nem államtitkokat közölt a nyilvánossággal Juszt ekkor két pert indított – egy személyiségi jogi pert, Orbán Viktor ellen, amit meg is nyert, és egy kártérítési pert az állam ellen, melyet elveszített. A második per bukását az újságíró a kormány beavatkozásával magyarázza. „Orbán belenyúlt az iratokba, elvitt egy lényeges dokumentumot” –fogalmazott a Facebook-posztban, egy ügyészségi feljegyzés másolatával igazolva állítását.
A feljegyzésből kiderül: a feltételezett államtitoksértés miatt eljáró ügyész 1999 őszén hiába kért el egy kihallgatási jegyzőkönyvet a Belügyminisztérium akkori belső védelmi szolgálatától –nem kaphatta meg a dossziét, mert azt korábban „Orbán Viktor miniszterelnök megkeresésére a miniszterelnöki titkárság vezetőjének adták” át a szolgálat munkatársai. (Az elvitt jegyzőkönyv másolata jelent meg a Kriminálisban, ebből derült ki, hogy mégsem hallgatták le titkosszolgálati eszközökkel a fideszes politikusokat)
Magyarán, az Orbán-kormány egy nyomozati ügyben vitt el aktákat, amiben felperesként maga is érintett volt – és ezzel akadályozta a vádhatóság munkáját. A hoppon maradt nyomozót egyébként arról tájékoztatták, hogy a kérdéses jegyzőkönyv nem tartalmazott szolgálati vagy államtitkokat.
Orbán apróhirdetésben kért bocsánatot
Lapunk a Facebook-bejegyzés kapcsan megkérdezte Juszt Lászlót, aki úgy látja, az Orbán-kabinet nem csak rajta állt bosszút. A történtek után nem csak hetilapját veszítette el, az újságírót kirúgták a köztévétől is, ahol a népszerű Kriminális és Nyitott száj című műsorokat vezette. „A hetilap és a tévéműsorok összesen 32 családnak jelentettek megélhetést” – mondta Juszt, aki szerint az Orbán-kormány így közvetve nekik is ártott. És hogy Orbán Viktor valaha is bocsánatot kért tőle, az alaptalan gyanúsítás miatt? Juszt szerint muszáj volt neki, de ezt is tessék-lássék módon oldotta meg. A miniszterelnök a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Népszabadság oldalain tette közzé bocsánatkérését - ám az apróhirdetések közé rejtve, a lehető legkisebb betűtípussal és terjedelemben. Juszt László erre úgy hívta fel a figyelmet, hogy megvette és üresen hagyta a mini közlemény körüli féloldalt, majd annyit üzent Orbán szövege alatt: a bocsánatkérést elfogadom.
Eljárási törvényt sérthet az akta kiadása
Mindez igencsak emlékeztet a Völner-Schadl-ügyön túlmutató aktuális kormányzati botrányra, azzal a különbséggel, hogy itt a Belügyminisztérium aktáiban kutakodott az Orbán-kormány.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnöki Kormányirodát, Az ügyészséget és a Belügyminisztériumot is. Szerettünk volna megerősítést vagy cáfolatot kérni Juszt állításaival kapcsolatban – és ha mindez így történt, akkor mivel magyarázzák a minimum szabálysértőnek tűnő beavatkozást. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a BM később indított-e belső eljárást vagy büntetőeljárást a történtek miatt. A megkeresettek részéről csak az ügyészség reagált, így: „… a rendelkezésre álló adatok szerint a több mint húsz évvel ezelőtt folyamatban volt nyomozásban az ügyészség intézkedett a bizonyítékok beszerzése iránt, azokat megvizsgálva hozta meg az eljárást lezáró határozatot.” Vagyis a döntést, amivel az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a Juszt elleni eljárást.
A Juszt által bemutatott esetben ugyanakkor így is eljárási törvényt sérthetett a kormány és a vele együttműködő hatóság, hiszen ilyen adatokat nem kérhettek és nem adhattak volna ki a belügyi szervektől – vélekedett kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A visszaélésnek mára legfeljebb politikai súlya maradt, hiszen az eset 25 év távlatából elévültnek számít, az érintettek pedig nem kötelesek önmagukra terhelő vallomást tenni.
Megengedik maguknak
Tegyük hozzá, az Orbán-kabinet most inkább azon dolgozik, hogy gond nélkül betekinthessen a belső ügyészségi határozatokba és iratokba. Egy friss salátatörvénybe rejtett törvénymódosítás ugyanis lehetővé tenné, hogy az igazságügyi miniszter legálisan kérhessen ki ilyen aktákat a legfőbb ügyésztől. A kikért határozatokat anonimizált formában ismerhetné meg Tuzson Bence, de az eljárás részleteiből, jellegzetességeiből persze azért lehet következtetni az ügy szereplőire is.
Tehát, az igazságügyi miniszter akár egy kormánytag ellen folytatott titkos nyomozás ügyészségi anyagait is megismerhetné. A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hanganyagnak pedig épp az az egyik legerősebb állítása, hogy Rogán Antalék már fél évvel Schadl György letartóztatása előtt figyelmeztethették a végrehajtók főnökétől pénzt elfogadó Völner Pál igazságügyi államtitkárt: nyomozás zajlik Schadl ügyében, ideje lenne leállnia.
