Az eredeti tervek szerint alakul a lakossági állampapírok értékesítése időarányosan, a magyar háztartartások nem fordultak el az államkötvényektől – közölte az MTI-vel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., reagálva a jegybanki statisztikák sajtóban megjelent értékelésére.

Március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, amely időarányosan megfelel az előzetes várakozásoknak – írták a közleményben.

A decemberben kiadott 2024-es kibocsátási tervében a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozással számolt az ÁKK a lakossági és nagybani papíroknál.

Mint írták, az idénre tervezett 1932 milliárd forint nettó lakossági állampapírállomány-növekedésből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg.

Megjegyezték, hogy a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az MNB februári értékpapírpiaci statisztikáiból a sajtó “félreérthető következtetéseket” vont le a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban.

A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt.

Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg -mutattak rá.

A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat.

Vagyis az, hogy “csak”

78 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz a kifizetett kamat csaknem 75 százaléka jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon – magyarázta az ÁKK a közleményben.

A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – írták.