Bizakodva tekintenek az idei akácszezonra a hazai méhészek, azonban mivel az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt tartósan alacsonyak a felvásárlási árak, várhatóan idén mégis számos nagy hazai méztermelő vállalkozás szüntetheti be tevékenységét – nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Nagy károkat okoz a hamis kínai méz
A nagyon korán érkező tavasz hatására idén már március közepére lezajlott a generációváltás a hazai méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai országos szinten átvészelték a márciusi fagyos napokat, az egyik legfontosabb hazai mézelő növény, mellyel kapcsolatban a szakemberek igen bizakodóak:
a 25–30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki.
Hiába kedvezők azonban a kilátások, a több mint 20 ezer hazai méhész többségének mégis komoly egzisztenciális problémával kell szembesülnie. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka ugyanis exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest mára felére zuhant a méz ára az EU-ban, így Olaszországban, Németországban és Franciaországban is, amely három ország a hazai mézkivitel 80 százalékát vásárolja meg.
Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat eredményei szerint
a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, e termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak.
Ezekkel a termékekkel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni, így folyamatosan zajlik kiszorításuk a piacról.
„Bár Magyarországon július elsejétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az unió egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére. Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékek fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek” – nyilatkozta hozzá Bross Péter, az OMME elnöke.
Szigorú intézkedésekre van szükség
A jelenlegi belga uniós elnökség tett ugyan lépéseket az eredetfeltüntetés kötelezővé tételére, ám ez a folyamat igen vontatottan halad. E fontos intézkedés mellett olyan intézkedésekre is feltétlen szükség van, mint például
- az élelmiszerkönyv szigorítása olyan paraméterek behelyezésével, amelyeket a kínai mézhamisítók nem tudnak teljesíteni;
- nyomon követés: nem csupán az unión belül, hanem a harmadik országokban is nyomon követhető legyen, van-e valódi méhész az eladott tétel mögött;
- vám visszaállítása: a vámmentességgel nem az ukrán termelők, csupán a kereskedők nyernek, viszont a jelenlegi helyzet közvetlenül sújtja az uniós termelőket is.
„Ez utóbbi téren született némi előrelépés: az unió nemrégiben megalkotott úgynevezett vészfékrendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett bekerült a méz is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy ha bármelyik tagország tudja igazolni, hogy a 2022–23-as évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről” – tette hozzá Bross Péter.
Az ukrán méz is nagy port kavart az EU-ban, egyedül Magyarország nem engedte be a terméket. Mivel azonban más uniós országokba szabadon jöhetett Ukrajnából, itthon pedig az exportőrök nem jutottak hozzá elég vegyes mézhez, félő volt, hogy reexport nélkül kilistázzák a magyar szállítókat a nyugat-európai kiskereskedelmi láncokból.
