Aki olaszországi utazást tervez és csak felületesen ismeri az ottani vendéglátást, talán elgondolkodott már rajta, mi lehet a különbség egy osteria és egy trattoria között, mi az az enoteca és vajon a ristorante csupán éttermet jelent-e? Az országot járva többféle típusú vendéglátóhelyre lehet beülni, a köztük lévő különbségek pedig nem mindig egyértelműek. Manapság a különböző olasz éttermek közötti határok elmosódtak, pedig régebben evidens volt a hierarchia: az osteria számított a legspártaibbnak, a ristorante pedig a legelegánsabb és legdrágább étteremnek. Most viszont simán előfordulhat, hogy egy osteriában többet kell fizetni, mint egy ristorantéban. Segítünk eligazodni.
Osteria
Az eredeti osteriák története egészen a Római Birodalomig nyúlik vissza. Történelmileg egy spártai, sallangmentes létesítményt jelentett, ahová az emberek italozni jártak. "Ha elmegyünk Ostia Anticába vagy Pompejibe, ott megtaláljuk a korszak osteriáit" – mondja Elisa Valeria Bove régész, a Roma Experience nevű csúcskategóriás utazásszervező cég vezérigazgatója. Lényegében a panziókhoz hasonlítottak, ahol az étkező felett kiadó szobák voltak, és ahol az emberek zenét hallgathattak. Régen nem feltétlenül rendeztek be konyhát, így a vendégek akár saját maguk is vihettek oda ételt.
Idővel az osteria fogalma átalakult. A három Michelin-csillagos Osteria Francescana például a múlt egyszerű éttermeire utalva vette át a kifejezést.
Trattoria
Ha egy skálán az osteria a leglazább, a ristorante pedig a legelegánsabb étterem, akkor a trattoria valahol középen helyezkedik el.
A Treccani olasz enciklopédia szerint a trattoria általában szerényebb, mint egy ristorante és mindig önálló entitás (azaz nem kapcsolódik szállodához, vasútállomáshoz, vagy például hajóhoz). A trattoriában a hagyományos helyi ételek klasszikus változatait kínálják megfizethető áron, kötetlen, gyakran családias környezetben.
"Ha trattoriát vezetsz, és újragondolt ételeket szolgálsz fel, a vendégek jó eséllyel visszaküldik, mert a hagyományos ételek hű változatát várják. Olyat, mint amilyet régen a nagymamájuknál ettek" – mondja Elisa Valeria Bove. Persze biztosan akadnak kivételek.
Ristorante
Amikor az olaszok arról beszélnek, hogy ristorantéba mennek vacsorázni, az alatt egy olyan helyet értenek, ahol fehér terítő van az asztalon, a végén vaskosabb lesz a számla és a kiszolgálás pedig magas színvonalon történik, beleértve egy sommelier-t, aki segít kiválasztani az ételhez illő bort. Régebben egyfajta showelem is az éttermi élmény részének számított, amivel még mindig lehet találkozni bizonyos helyeken, például a bolognai Ristorante Dianában, ahol fehér zakós pincérek ezüst tálalóedényből szolgálják fel a tortellini in brodót.
A Michelin-csillagos római Ristorante All'Oróban a koncepció és a tálalás már sokkal modernebb, de a hagyományos ételek kreatív változatai mellett megtartották a színházi elemeket is.
Enoteca
Az enoteca egy borbár. Lehet bármi az egyszerű "lyuk a falban" helytől kezdve a borok masszív választékával és egészen elegáns, jól átgondolt menüvel rendelkező létesítményig.
Az olaszok vacsora előtt általában beugranak egy italra egy enotecába, hogy a frissítő mellé pár könnyű falatot is elmajszoljanak.
Bar
Talán meglepően hangozhat, ha alkalomadtán egy bárba hívnak meg reggelizni, de Itáliában a bár kifejezésnek nem ugyanaz a jelentése, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Olaszországban a bárok jellemzően reggeltől estig nyitva vannak, és csak közvetlenül vacsora előtt zárnak be, illetve nemcsak kávét, hanem alkoholos italokat is kínálnak.
Ugyanabba a bárba valójában beülhetünk reggel egy eszpresszóra, ebédre egy gyors szendvicsre, este pedig egy Aperol spritzre.
Caffè
A nevéből kikövetkeztethető, hogy a kávéra fókuszál. Manapság már egyre inkább felváltják a bárok, de sokfelé találni Olaszországban hagyományos kávézót, mint mondjuk a Tazza d'Orót és a Caffè Sant'Eustachiót Rómában, a Caffè Floriant Velencében és a Gran Caffè Gambrinust Nápolyban.
Ezek a helyek gyakran saját kávébabokat és eszpresszó-keverékeket pörkölnek és árulnak. "Az ilyen jellegű történelmi kávézók – különösen Nápolyban –, az aperitivo felszolgálására jöttek létre, de megtartották a caffeteria nevet, mert annak idején kávézóként nyitottak meg" – magyarázza Bove.
Tavola Calda
Ha valaha is két étkezés között éhesen bolyongunk Olaszországban, miközben az éttermek zárva vannak, akkor egy tavola caldát kell keresni. A kifejezés szó szerinti fordításban meleg asztalt jelent, valójában viszont egy kávézó jellegű helyet, ahol a pultnál kész ételekből lehet választani. A bárpultokkal ellentétben – ahol általában csak szendvicseket és süteményeket kínálnak –, a tavola caldában különféle meleg ételeket, többek között tésztát, rizst, húst, halat és zöldséget adnak. Itt gyorsan kiszolgálnak és az árak is kedvezőek.
Friggitoria
A friggitoria olyan vendéglátóhely, ami sült dolgokra specializálódott, mint például a supplì (római sült rizsgolyók) vagy az arancini (szicíliai sült rizsgolyók), de szóba jöhet még supplì filetti di baccalà (rántott sült tőkehal), fiori di zucca (rántott sült cukkinivirágok mozzarellával és szardellával töltve), különféle krokettek, mozzarelline (sült mozzarellagolyók) és olive ascolane (sült olajbogyó hússal töltve) is.
Forno
Az olasz nyelvben két különböző kifejezés létezik a pékségre. A forno (szó szerint kemencét jelent) jellemzően kenyérrel foglalkozik, de alkalmanként készíthet kekszet vagy tortát is.
Pasticceria
A másik pékségtípus az édességekre összpontosít. Leginkább ide járnak az olaszok süteményeket és péksüteményeket vásárolni.
Ha például egy igazi maritozzót (egy félbevágott, tejszínhabbal töltött édes zsemlét) szeretnénk megkóstolni Rómában, akkor a Pasticceria Regoliba kell menni, ahol gyümölcstortákat, krémtortákat és más süteményeket is árulnak.
Hová mennek és mit csinálnak a legszívesebben a turisták Európa egyik legnépszerűbb úti célján? Erre volt kíváncsi a Data Appeal Company – Gruppo Almawave, ezért kutatást végzett, többek között online vélemények alapján.
(Forrás: Travel and Leisure, fotók: Getty Images)
étterem | nagy sztori | jelentés | vendéglátóhely | olasszország
Ezen a budapesti helyen minden szempontból élmény steaket enni
Ennyit kellene várni az ébredés utáni első kávéval egy alvásszakértő szerint
Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!