Itt a bizonyíték: léteznek a földönkívüliek!

Vágólapra másolva!

Avi Loeb professzor, a Harvard Egyetem földönkívüli élet kutatásával foglalkozó részlegének (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) igazgatója a tudományos közéletbe elsősorban a fekete lyukakkal és a sötét anyaggal kapcsolatos kutatásaival írta be a nevét. A széles nagyközönség előtt a professzor neve azonban nem az ehhez kapcsolódó kutatásairól, hanem a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett 2017-ben felfedezett titokzatos objektumról, az Oumuamuáról, valamint a Csendes-óceán mélyéről a közelmúltban felhozott és nem kevésbé titokzatos aranyszínű apró fémgömbökről vált ismertté, amelyekről a professzor azt állítja, hogy ezek nem természetes eredetűek. Avi Loeb a közelmúltban a Gazeta Wyborcza lengyel napilapnak adott egy nagyobb terjedelmű interjút – amit a francia Le Monde is átvett –, az idegen civilizációkkal kapcsolatos eddigi kutatásairól. Az interjú legérdekesebb, illetve elgondolkodtatóbb részeiből készítettünk összeállítást.

Elter Tamás

Vágólapra másolva!

idegen civilizáció Harvard univerzum Naprendszer

Sokan támadják tudóstársai közül a „földönkívüliek vadászát”

A Harvard Egyetem csillagászati karának volt dékánja, illetve a egyetem földönkívüli élet kutatásával foglalkozó központjának igazgatója néhány éve kezdett el behatóan foglalkozni az idegen civilizációk létének Naprendszeren belüli, illetve a Földön fellelhető lehetséges bizonyítékaival. A professzor ebből a célból hozta létre a Harvardon - magánadományozók támogatásával - a Galileo projektet, hogy „a földönkívüli technológiai leletek létezésére vonatkozóan tudományos bizonyítékok után kutassanak”. Ezért sem véletlen, hogy Loeb professzort úgy kezdték el emlegetni, mint a „földönkívüliek vadászát”. A professzor nézeteit a tudóstársadalom egy része azonban meglehetősen szkeptikusan kezeli, állításait spekulatívnak, sőt, nem egyszer tudománytalannak bélyegezve.

Avi Loeb a Harvard Egyetem professzora és Galileo Projekt alapítója
Fotó: Harvard University

Vannak, akik viszont fontosnak és előremutatónak tartják Avi Loeb kutatásait, köztük Dr. Maciek Wielgus, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársa, aki a fekete lyukak kutatásában együtt dolgozott Loeb professzorral. „Amikor új csillagászati megfigyeléseket teszünk, gyakran nem értjük teljesen azokat a jelenségeket vagy fizikai összefüggéseket, amelyek ezek mögött állnak, miután ezek nagyon különböznek mindattól, amit a Földön tapasztalunk. Így például még mindig nagyon keveset tudunk a csillagközi aszteroidák összetételéről és tulajdonságairól. Nagyon érdekes jelenségről van szó, és sokat tanulhatunk abból, ha ezeket az objektumokat követjük az űrben, illetőleg ha törmelékeik után kutatunk a Földön. A földönkívüli élet, különösen az intelligens élet létezése szintén fontos és rendkívül érdekes téma. Remélem, hogy előbb-utóbb tudományos módszerekkel egyértelmű választ kapunk erre a kérdésre" - nyilatkozta Wielgus professzor.

Kopernikuszi forradalomra van szükség

Avi Loeb a Gazeta Wyborcza munkatársának elmondta, hogy a tudomány történetében mindig is együtt járt a megbélyegzés és a kételkedés azokkal szemben, akik a hivatalos állásponttal szemben fogalmaztak meg egy-egy új hipotézist. »Kopernikusz is pontosan így járt el. Olyan adatokat gyűjtött, amelyek alapján a korabeli status quo-tól eltérő következtetésekre jutott.

A tudomány ma is azt a kopernikuszi módszert követi, amely megfosztotta a Földet központi helyétől az univerzumban.

Kopernikusz tisztában volt azzal, hogy nem mi vagyunk a világegyetem fizikai középpontjában, kiváltságos helyzetben pedig végképp nem vagyunk. Úgy vélem, hogy mostanra jött el az ideje egy új kopernikuszi fordulatnak, amely megtanít minket arra, hogy nem mi vagyunk az univerzum szellemi központja. Nem Albert Einstein volt a legintelligensebb tudós, aki az ősrobbanás óta felbukkant. Vannak már fejlettebb civilizációk, és bizony van mit tanulnunk tőlük« - nyilatkozta Avi Loeb.

Albert Einstein és Nathan Rosen. Ők vetették fel először a féreglyukak létezésének elméleti lehetőségét
Fotó: Wikimedia Commons

Arra a kérdésre pedig, miszerint nem tart-e attól, hogy a nézetei miatt egyesek fantasztának vagy képzelgőnek tartják, így válaszolt: »Én voltam a Harvard csillagászati tanszékének dékánja, az Amerikai Nemzeti Akadémia Fizikai és Csillagászati Tanácsának igazgatója, a Fekete Lyuk Kezdeményezés igazgatója és alapítója, tehát semmi kétség afelől, hogy az establishment tagja vagyok, és azt hiszem, ezért nehéz lenne őrültnek nevezni.« A professzor arra is rámutatott, hogy ma már több neves tudományos szervezet is foglalkozik a földönkívüli élet kutatásával anélkül, hogy különösebb kritika érné a munkásságukat. „Az, hogy a NASA is földönkívüli életet keres, és ez nem zavar senkit sem, azért lehetséges, mert ők mikrobiológiai életet keresnek. Ha ilyen típusú életet találunk a Marson, az nem fogja felborítani a túldimenzionált egónkat. Ettől még mindig mi leszünk a legokosabb emberek a faluban. De ha ennél is többet keresünk, az már igazi felháborodást fog kiváltani” – nyilatkozta a professzor.

Loeb professzor szerint idegen eszközök maradványai meteor-szerű űrszemétként is eljuthattak már a Földre
Fotó: Wikimedia Commons

Avi Loeb ezzel kapcsolatban a mesterséges intelligenciáról is kifejtette a véleményét a Gazeta Wyborcza riporterének: „Gondoljon bele: a mesterséges intelligencia már csak egy lépésre van attól, hogy felülmúlja az emberi agyat!

Tíz év múlva a mesterséges intelligencia modelleknek több kapcsolatuk lesz, mint ahány szinopszisunk nekünk van.

Egy olyan technológiai gyermek megteremtésén dolgozunk, amely hamarosan jobban fog teljesíteni, mint mi. Ez sok embernek problémát jelent, de nem nekem. Ugyanolyan viszonyban vagyok a mesterséges intelligenciával, mint a lányaimmal. Ha jobban teljesítenek nálam, annak örülök. Amikor felnevelsz egy gyereket, eljön az idő, amikor az már függetlenedik tőled, és nem tudod többé teljesen irányítani. Hamarosan ez fog történni a mesterséges intelligenciával, és nem mi leszünk a legintelligensebbek a Földön!” A professzor azt is kifejtette, hogy mindez az univerzumban már jóval előttünk is kifejlődhetett, hiszen felfoghatatlan mennyiségben léteznek olyan csillag, illetve bolygórendszerek, amelyek a Naprendszer kialakulásánál sokkal korábban keletkeztek.

Rengeteg fejlett civilizáció létezhet az univerzumban
Fotó: Wikimedia Commons/Anttler

Azt, hogy a távoli múltból érkezhetett-e a Naprendszerünkhöz egy idegen technikai civilizáció (esetleg már halott, működésképtelen) eszköze, a professzor a Voyager-1 példájával szemléltette: ‚Az olyan űrszondák, mint a Voyager, amelyet a Naprendszeren túlra küldtünk, kevesebb mint egymilliárd év múlva érkeznek meg a Tejútrendszer másik végére. Teknősbéka sebességgel ugyan, de átutaznak az egész Galaxison. Épp ezért nyugodtan feltételezhetjük, hogy az olyan típusú tárgyak, mint a már nem működő kozmikus hulladékok, régen megérkezhettek hozzánk, akár a legtávolabbi bolygórendszerekből is! Akkor miért nem keressük őket? - merül fel joggal a kérdés.”

Veszélyesek és ellenségesek lehetnek-e a feltételezett földönkívüli civilizációk?

Az interjúban felvetődött, hogy egyesek, így köztük a 20. század egyik legnagyobb elméleti fizikusa, Stephen Hawking is rendkívüli veszélyesek tartanák, ha kapcsolatba kerülnénk egy tőlünk sokkal magasabban fejlett idegen technikai civilizációval. E felvetésről Avi Loeb a következőket mondta: „Mert veszélyes lenne?

Tudom, hogy Stephen Hawking óvatosságra intett, és óva intett attól is, hogy a helyzetünket lokalizáló rádióhullámokat küldjünk a világűrbe.

- Egy dologban azonban egyetértek vele: amikor a potenciális partnereddel találkozol, fontos (lenne), hogy meghallgasd őt, és ne azzal töltsd az idődet, hogy arról beszélsz, hogy te milyen nagyszerű vagy. Mi, földlakók pont ezt tettük: A NASA a Voyager-1-en egy férfi, valamint egy nő képét, a Föld helyzetét és a hatvanas évek zenéjét tartalmazó aranyból készült lemezt küldött a "földönkívülieknek”, ami nagyon giccses…és nem valami nagy bizonyítéka az intelligenciánknak.”

Stephen Hawking szerint a nálunk fejlettebb idegen civilizációk veszélyesek lehetnek az emberiségre
Fotó: Heavy.com

A professzor úgy véli, ha léteznek idegen civilizációk, azok sokkal magasabban fejlettek nálunk, tehát nincs okuk arra, hogy féljenek tőlünk. „Szóval nem hiszem, hogy veszélyt jelentenének, persze akaratlanul is árthatnak nekünk. Számukra olyanok lehetünk, mint a hangyák a járda repedéseiben egy gyalogos vagy kerékpáros útjában. Valószínűleg más prioritásaik vannak. Az emberi faj mindössze néhány millió éve létezik, ami az univerzum korának egy tízezred része. Ha túl későn csatlakoztunk a nagy kozmikus show-hoz, és ahogy Kopernikusz tanította, nem mi vagyunk a színpad középpontjában, az talán azért van, mert nem mi vagyunk a „legnagyobb sztárjai” ennek a műsornak. Jobb lenne tehát, ha olyanokat keresnénk, akik elmagyarázzák nekünk azt, ami történik, ehhez azonban alázatosnak kell lennünk, és hajlandónak kell lennünk arra is, hogy tanuljunk abból, amit találunk és látunk”-így vélekedik e problémáról Loeb professzor.

De vannak-e már lehetséges bizonyítékai az idegen technikai civilizációknak?

A Gazeta Wyborcza munkatársa arra is rákérdezett, hogy a puszta feltételezésen kívül találtunk-e már valami „gyanúsat”. Avi Loeb erre a következőket válaszolta: „Az elmúlt évtizedben felfedeztük az első, Naprendszerbe érkezett csillagközi objektumokat.

A rendkívüli az, hogy ezekről kiderült, atipikusak, más szóval nem úgy néznek ki mint az általunk ismert aszteroidák vagy üstökösök.

Az első az IM1 (Interstellar Meteor 1) volt, amit amerikai megfigyelő műholdak észleltek még 2014-ben. Körülbelül 50 centiméteres lehetett, belépett a légkörbe és a Csendes-óceán felett robbant fel. A sebessége azt jelezte, hogy nem a gravitáció alapján kötődött a Naphoz. 2023 júniusában tudományos kutatóutat szerveztem a Csendes-óceánnak erre a részére. Átfésültük a tengerfeneket, és összegyűjtöttük a felrobbant tárgy valószínűsíthető törmelékeit. Egy olyan objektum felszínéről levált gömbökről, lehűlt anyagcseppekről van szó, amelyek a légkörön történt nagy sebességű áthaladásuk miatt megolvadtak.

Az extrém kemény titokzatos apró fémgömbök, amelyeket a Csendes-óceán mélyéről hoztak a felszínre
Fotó: Sci.News

Az elmúlt nyolc hónapban röntgenfluoreszcencia-analizátorral, tömegspektrométerrel és elektronmikroszkóppal tanulmányoztuk ezeket. Felfedeztük, hogy 10%-uk nagyon atipikus elemből áll. Különösen berilliumban, lantánban és uránban gazdagok. Ilyen összetételt még soha nem figyeltek meg egyetlen, a Naprendszerből származó meteoritban sem.” - Műholdas adatok szerint, mielőtt belépett a Naprendszerbe, 60 km/s sebességgel haladt, vagyis gyorsabban, mint a Nap szomszédságában lévő csillagok 95%-a. Ráadásul nagyon alacsonyan, 17 km-es magasságban robbant fel és szakadt szét a légkörben. Ez azt jelenti, hogy az anyag, amiből állt, a NASA által az elmúlt évtizedekben katalogizált meteoritoknál jóval ellenállóbb volt, még a vasból állóknál is. Potenciálisan egy, a mi Voyagerünkhöz hasonló lelet lehet - tette hozzá Avi Loeb.

A Voyager-1 az első ember alkotta eszköz, ami kijutott a csillagközi térbe
Fotó: Wikimedia Commons/NASA

A professzor azt is elmondta, egy újabb kutatóexpedíciót szervez, hogy megtalálják az objektum nagyobb darabjait , ami reményei szerint végleg eldöntheti az objektum idegen eredetével kapcsolatos feltevésének megalapozottságát. Arra, miszerint igen sok kritika érte, hogy e csendes-óceáni szferulákat idegen űreszköz maradványainak tartja, a következőket válaszolta: „Elon Musk egy Tesla roadstert küldött az űrbe, amely jelenleg ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. Számításaink szerint körülbelül 70 millió év múlva vagy a Napba, vagy a Földbe fog becsapódni. Ha visszazuhanna a Földre, és teljesen elégne, csak olvadt gömböcskéket hagyva maga után, szkeptikus kollégáim azt mondanák, hogy nos, ez csak egy olyan kőzettípus, amivel még sosem találkoztunk!” A második „gyanús” objektum a 2017 októberében felfedezett és a csillagközi térből érkezett különleges formájú Oumuamua volt.

A furcsa formájú és a csillagközi térből érkezett Oumuamua aszteroida művészi ábrája
Fotó: European Space Agency

„Minél többet figyeltük, annál jobban felkeltette az Oumuamua érdeklődésünket. Közepes méretű volt, és a fénymennyiség, amelyet visszavert, a tízszeresére változott, ami arra utalt, hogy igen lapos lehetett, és nyolc óra alatt tett meg egy teljes fordulatot. Aztán kiderült, hogy egy titokzatos erő lökte el a Naptól, és ezt a jelenséget bizonyítottan nem a gázkibocsátás tolóereje okozta, mint az üstökösök esetében. Felvetettem, hogy az aszteroidát talán a Nap sugárzási nyomása lassította le, ami azt jelentené, hogy valóban nagyon vékony, azaz a tömegéhez képest nagy a felszíne. A természet nem hoz létre ilyen objektumokat” - foglalta össze az Oumuamua aszteroidával kapcsolatos furcsaságokat a harvardi professzor.

Ellenőrizhetetlen hipotézis, hogy az Oumuamua napvitorla lehetett-e
Fotó: European Space Agency

Arra a felvetésre, hogy ez a még soha nem tapasztalt különleges struktúra lehetett-e egy úgynevezett napvitorla, a következőket válaszolta: „Nem tudjuk, mi volt az, és soha nem is fogjuk megtudni, mert az Oumuamua már a távcsövek hatósugarán kívül van. Ami viszont szembetűnő, hogy négy évvel ezelőtt ugyanaz a hawaii teleszkóp felfedezett egy másik objektumot, amelyet az Oumuamuához hasonlóan egyértelműen a napsugárzás nyomása lassított le. Néhány héten belül megállapították, hogy ez annak a rakétának a felső fokozata, amellyel az 1960-as években egy szondát indítottak a Holdra. Más szóval, ez egy olyan dolog törmeléke volt, amit mi magunk készítettünk.”

Rengeteg formája lehet az idegen életnek

Arra a felvetésre, hogy hogyan nézhetnek ki az idegenek a professzor azt válaszolta, hogy az életnek rendkívül sokféle formája létezhet. „Általánosságban elmondható, hogy az élet információ átalakításából, replikálásából és reprodukálásából áll, a DNS-ünk ennek csak egy módja, és nem is feltétlenül a legjobb” – nyilatkozta a tudós. Végül pedig arra a kérdésre, hogy mit tanácsol a tudományos pályára készülő fiataloknak Avi Loeb ezt válaszolta: „Soha ne legyenek olyanok, mint a legtöbb felnőtt, akik el vannak telve maguktól, és azt hiszik, hogy mindent tudnak. A politikusok gyakran bújnak ilyen álarc mögé, mert azt gondolják, hogy ha elárulják, hogy valamit nem tudnak, azzal felfedik a gyengeségüket.

Avi Loeb professzor
Fotó: Harvard University

A tudósoknak nem kell megjátszaniuk magukat, ez az ő kiváltságuk. Feltehetnek butaságnak tűnő kérdéseket, vagy olyanokat, amelyekre senki sem tudja a választ. Megtehetik ezt. A feleségem szerint én más vagyok, mint a többi ember. Tíz évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy egy nap földönkívüliek szállnak le a kertünkben, elrabolnak és hazavisznek. Ha ez megtörténik - tette hozzá -, két dolgot nem szabad elfelejtenem: meg kell kérnem a földönkívülieket, hogy ne tegyenek kárt a gyepben, és hagyjam itt neki a kocsikulcsot.”