Túlélte a 20. század megpróbáltatásait a Várkert Bazár

Uralkodói megfontolásnak köszönhette a megszületését

A Várhegy ezen része már a török időkben is helyet adott különféle épületeknek. Sőt, a mai is álló, úgynevezett déli kortinafal története egészen a középkorig nyúlik vissza. A terület régészeti feltárása során temetők és ágyúöntő műhelyek nyomaira is rábukkantak a régészek. Buda 17. századi visszafoglalását követően egyre kevesebb szerep jutott a védelmi célokat szolgáló falaknak és nagyobb hangsúlyt fektettek a terület parkosítására. Különösen József nádor szorgalmazta a különféle növények ültetését a területen.

A birtok a 19. század végén magánkézben volt, a tulajdonos pedig egy nagyobb házat szeretett volna építeni rajta. Ez viszont erősen befolyásolta volna a panorámaképet, így a főudvarmesteri hivatal közbeszólt. A területet végül felvásárolta a királyi udvar és pályázatot hirdettek a Várpalotához méltó kert kialakítására. 

Ezért viseli Sisi nevét a díszlépcsősor

A kezdeti elképzeléseket Reitter Ferenc vetette papírra, azonban ezek túlságosan költségesnek bizonyultak a későbbiekben. Az épületegyüttes tervrajzait végül Ybl Miklós véglegesítette. Az általa megálmodott Várkert Bazár építése 1875-ben kezdődött meg. A nyolc éven át tartó munkálatok során több épületet is elbontottak annak érdekében, hogy a grandiózus épületegyüttes a helyükbe léphessen. A tervek alapján több üzlethelyiség, testőrségi palota, valamint egy díszlépcsőház is épült. 

Ez utóbbit egy legenda szerint kifejezetten a magyarok szeretett királynéja, Sisi kérésére alakították ki, ugyanis gyakorta ezen keresztül hagyta el a Palotát a Dunapart felé, ahonnan hajóval közlekedett tovább. A lépcső ezért ma Erzsébet királyné nevét viseli. Impozáns megjelenése ellenére a Bazárban működő boltok hamar bezártak. A várkert nem vált olyan látogatottá, mint azt eredetileg tervezték, ezért a kereskedők üzleteit művészek műhelyei váltották fel.

Életveszélyesnek nyilvánították és bezárták

A huszadik század több megpróbáltatást is tartogatott a Várkert Bazár számára. A második világháború alatt többször is találat érte, melynek kijavítására 1958-ig kellett várni. A várkertet a kommunista vezetés felszámolta, a Bazár azonban új funkciót kapott. Három évvel később, 1961-ben itt nyitotta meg kapuit a Budai Ifjúsági Park. 

A szórakozóhely szigorú szabályok szerint működött, például tilos volt vászonnadrágban belépni és nem twist számra twistelni. A szabadtéri programoknak helyt adó Bazárt az évek során elhanyagolták, a rengeteg látogató pedig nem tett jót az épület állapotának. 1980-ban egy falomlás miatt öt fiatal megsérült, négy évvel később pedig életveszélyesnek ítélték a komplexumot és bezárták. 

Csak a 2010-es évek elején született újjá az eredeti pompájában

Az elkövetkezendő évtizedek sem kedveztek Ybl művének. A 2010-es évek elejére az enyészet lett úrrá a Bazáron. Bár ez idő alatt elképzelések ugyan készültek a terület rekonstrukciójára, ezek sosem jutottak el a tervezőasztaltól a megvalósításig. Egészen 2011-ig kellett várni arra, hogy döntés születhessen a Várkert Bazár sorsával kapcsolatban. 

 A Világörökség részének számító Bazár ma kedvelt turistacélpont, színes programjai között mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb állót. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.