Üzleti titokra hivatkozva tartanak vissza adatokat Zuglóban, első fokon pert nyertünk

Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.

A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. 2021-ben írt ki közbeszerzési eljárást építmény fenntartási, építési és felújítási munkálatokra. A keretmegállapodás értéke 800 millió forint volt és 24 hónapra szólt. A jelentős összeg ellenére mindössze egyetlen ajánlat érkezett a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosától. El is nyerték a tendert. A két cég ezután folyamatosan kapta az egyedi megbízásokat, azonban a munkák menetével és minőségével nem mindenki volt elégedett.

A panaszokat jelezték Hadházy Ákosnak, a terület parlamenti képviselőjének is, aki megpróbált utánajárni, hogy mennyibe kerül például a kátyúzás az utakon, és hogy jó döntést hozott-e a városvezetés, amikor ezt a két céget bízta meg a munkálatokkal.

A képviselő ezért kikérte a zuglói vagyonkezelőtől a nyertes ajánlatok részletes árlistáját, amit az önkormányzati cég igazgatója többszöri kérésére sem adott ki. Ezután Horváth Csaba (MSZP) polgármesternél próbálkozott, aki ígérete ellenére szintén nem adta ki a kért adatokat.

A Zuglói Városgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója nem fogadta a parlamenti képviselőt

„Az ürügy az volt, hogy a vállalkozó félti az üzleti titkát, ez azonban szerintem csak kifogás. A titkolózás egyetlen oka a túlárazás lehet” – véli Hadházy Ákos. „Márpedig Zugló útjai vannak olyan rossz állapotban, hogy különösen hiányzik minden olyan forint, amit az útfelújítás kasszájából lopnak el” – tette hozzá a képviselő.

Mivel véleményünk szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát csak alapos indokkal korlátozhatja az üzleti titok védelme, mi is megvizsgáltuk a több száz milliós megbízást.

„Megoldották”, hogy ne legyen nagy verseny

A felhívás szövegét alaposan átnézve kiderült, hogy már maga a kiírás is problémás volt. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint több olyan feltételt is tartalmazott a felhívás, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy végül csak egy cég(páros) jelentkezett.

„A legfőbb ok egy olyan széles körben alkalmazott »trükk«, amit a Közbeszerzési Hatóság úgy hív, hogy a »beszerzési tárgyak mesterséges egyesítése«. Ennek lényege, hogy egy közbeszerzésben olyan feladatokat párosítanak össze, amelyeket a piacon résztvevő cégek tipikusan nem szoktak együtt végezni. Jelen esetben ez a tevékenység a »szikkasztórendszerek fenntartása, üzemeltetése« elnevezésű részfeladat lehetett.

Nehezen magyarázható ugyanis, hogy ha alapvetően útjavításra és kátyúzásra keresnek céget, akkor ezt a feladatot miért vették bele.

Így viszont a III.1.3. pontban már elő is tudtak írni egy erre vonatkozó referenciát: »300 db szikkasztókút fenntartására irányuló munka (szűrőközeg tisztítása, cseréje/üledék tisztítása kézzel)«. Ez minden bizonnyal alaposan leszűkítette azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek alkalmasak voltak a feladatra” – mutatott rá a szakértő.

De nemcsak ez a kitétel vehette el a jelentkezőt kedvét. Az ajánlattevőknek „kisdolgozatot” is kellett (volna) írniuk egy képzési tervről, ami a fiatal munkavállalókat érinti. A módszertan értékelésére viszont a pályázati hirdetményben nem adtak meg objektív szempontokat. Emellett be kellett fizetniük egy 15 millió forintos ajánlati biztosítékot is.

A tendert egy több éves, nagy összegű keretmegállapodásra írták ki, és egy nyertessel kötötték meg, amiről már korábban is megírtuk, hogy miért aggályos. Más cégek ugyanis emiatt évekig nem indulhatnak az egyedi megbízásokért, akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni a munkát. A nyertes vállalkozás pedig olyan árakat szab meg ezt követően, amilyet csak akar, hiszen nem kell versenyeznie.  

De a legfőbb probléma mégis az, hogy az ajánlatkérő nem az alapján hirdetett nyertest, hogy kié ténylegesen a legjobb ár, hanem

• kiemelt pár tételt, ebből csinált egy minta-költségvetést, és ez alapján hasonlította össze az ajánlatokat,
• emellett benyújtott egy teljes árlistát, amibe a minta-költségvetésben szereplő tételeken kívüli tételek tekintetében olyan árakat határoz meg, amilyeneket csak akar,
• és arra semmilyen garancia nincs, hogy az ajánlatkérő olyan tételeket válogatott be a minta-költségvetésbe, amelyeket ő a legnagyobb mennyiségben tervezi megrendelni.

„Vagyis: valaki teljesen jogszerűen megnyert ez közbeszerzést úgy, hogy a tételek (valószínűleg) többsége tekintetében olyan áron dolgozik, amelyet nem szégyell beírni az ártáblázatba” – fogalmazott a közbeszerzési szakértőnk. Hozzátette, ha láthatnánk a nyertes ajánlat minta-költségvetését és a teljes árlistát, és ezeket összevetnénk a piaci árakkal, akkor vélhetően választ kaphatnánk ezekre a kérdésekre.

Ha közpénzes megbízásért indulnak, vállalniuk kell a nyilvánosságot

Éppen ezért mi is kikértük a Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-től a nyertes ajánlat minta-költségvetését, a nyertes ajánlat teljes árlistáját, továbbá a „Karbantartási és fenntartási munkák-8.” elnevezésű, összesen 330 millió forintos lehívás munkálatainak konkrét költségvetéseit is.

A Zuglói Városgazdálkodási Zrt. azonban nekünk is azt válaszolta, hogy a kért adatokat nem adják ki, mert azokat a nyertes cégek üzleti titoknak minősítették. Ezért úgy döntöttünk, hogy bepereljük az önkormányzati céget.

A bíróság pedig első fokon lapunknak adott igazat.

Az indoklásban többek között azt írták, minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.

És bár a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint „a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja”, a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat.

A bíróság megjegyezte: az a döntés, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők üzleti titokká minősítették az árazott költségvetést, nem köti a bíróságot. A közbeszerzési eljárás során üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni, az információszabadsághoz fűződő alapjog korlátozását önmagában a közbeszerzési eljárásban hozott döntés nem alapozhatja meg.

Hozzátették: üzleti titokra hivatkozva csak akkor tagadható meg egy adat kiadása, ha az a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

A gazdasági szereplőnek ezért részletesen alá kell támasztania, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Mivel csak az aránytalan mértékű sérelem teheti jogszerűvé a lapunk által kért adatok kiadásának megtagadását. Ez viszont a két cégnek nem sikerült bizonyítania.

„A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra” – írta a bíróság.

A két nyertes cég azzal védekezett, hogy a konkrét adatok ismeretében az áraik kalkulálhatóvá válnának a versenytársaik részére, amely a jövőbeni közbeszerzési eljárások megnyerésének kockázatát jelentené. Érvelésük szerint ez azt eredményezné, hogy

a piacon működő versenytársaikkal szembeni pozíciójuk romlana,

a versenytársaik előnybe kerülnének, amely végső soron piacvesztéshez vezetne. A nyilatkozatukban egyebekben példálózó jelleggel felsorolták, hogy az egyes egységár-gyűjtemények közzététele esetén milyen következtetések lennének levonhatóak az üzleti működésüket illetően.

A bíróság azonban nem tudta elfogadni a cégek által előterjesztett általános, példálózó jellegű felsorolást és indokolást abban a tekintetben, hogy pusztán az árlista nyilvánosságra kerüléséből következtetni lehetne az ajánlattevők teljes működésére, üzleti modelljére és árképzésére.

A bíróság álláspontja szerint önmagában az árazott költségvetésben szereplő (2021-es) árakból nem lehet az indokolásban szereplő információkra (így az elvégzett munka tartamára, a munkaszervezésre, valamint a kivitelezésre) vonatkozóan konkrét következtetéseket levonni.

A bíróság továbbá kiemelte, hogy

az ajánlattevőknek mint közfeladatot ellátó, közpénzekkel gazdálkodó szervvel szerződéses kapcsolatot létesítő vállalkozásoknak számítaniuk kell arra, hogy a szerződésük közérdekű adat,

amit az erre irányuló kérelem esetén a közfeladatot ellátó szervnek kötelessége kiadni. Ezzel a kockázattal a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásoknak tisztában kell lenniük.

Mindezekre tekintettel a bíróság kötelezte a Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-t, hogy 15 napon belül díjmentesen adja ki az EKR001372452020 eljáráshoz tartozó „Budapest Főváros XIV. Kerület Önkormányzata tulajdonában, fenntartásában, illetve kezelésében lévő különféle építmények építési, illetve építési jellegű felújítási munkáinak ellátása” elnevezésű keretmegállapodáshoz kapcsolódóan a nyertes ajánlat teljes árlistáját.

Gyakran hivatkoznak erre

Nem a Zuglói Városgazdálkodási Zrt. az egyetlen, amely megtagadja a közadatok kiadását üzleti titokra hivatkozva – annak ellenére, hogy a bíróság többször is javunkra ítélt az ilyen ügyekben.

Nemrég a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak kellett kiadnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is megnyertük a pert ellenük. A Fővárosi Ítélőtábla akkor is kimondta:

közbeszerzésen az árazott költségvetés nem lehet üzleti titok. 

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek is el kellett árulnia, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát, miután a Kúrián is nyertünk ellenük. Szintén nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen is, amely azt nem akarta kiadni, hogy mekkora összeget fizettek az Ormosszén Zrt.-ért.

De emiatt pereljük most a Diákhitel Központ Zrt.-t is, amely nem volt hajlandó megküldeni a Lounge Design és a New Land Media nevű Balásy-cégekkel kötött szerződések egységárait tartalmazó árlistáit.

Katus Eszter

Nyitókép: A keretmegállapodás nyertesei nem járultak hozzá az adatok kiadásához.