Három év börtön után tovább dolgozik a génmódosított babákat világra segítő kínai biofizikus

2024 / 04 / 08 / Pőcze Balázs
Három év börtön után tovább dolgozik a génmódosított babákat világra segítő kínai biofizikus
2018-ban sokkolta a világot a hír, hogy egy kínai tudós, Ho Csian-kuj közreműködésével megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei. A férfi most egy interjúban bevallotta, hogy változatlanul az emberi génszerkesztés foglalkoztatja.

Hat éve többek között a National Geographic is beszámolt arról, hogy Ho és kollegái a CRISPR / Cas9 eljárás segítségével, a mesterséges megtermékenyítés során, még a petesejtek és a spermiumok kombinálása előtt kiiktatták azt a gént, amely miatt az emberek megfertőződhetnek a HIV vírussal. Ez, mint később kiderült, azért volt fontos, mert a világra jövő ikrek, Lulu és Nana édesapja HIV-fertőzött volt. A Kínai Déli Tudományos és Műszaki Egyetem akkor elhatárolódott a kísérlettől, és azt állította, hogy az amerikai egyetemeket is megjárt férfi 2018 februárja és 2021 januárja között fizetés nélküli szabadságát töltötte.

Az említett génszerkesztési eljárás lényege, hogy a Cas9 enzim képes egy meghatározott helyen elvágni egy sejt DNS-ét. Így gyakorlatilag a számítógépeknél megszokott szerkesztéshez hasonlóan, rendkívül precízen lehet megváltoztatni akár egy emberi petesejtet. Ez természetesen előre vetíti az örökletes betegségek meggyógyítását, ahogyan a rendelésre készülő hajszínű vagy izomzatú gyerekeket is - és persze mindennek a nem kívánt mellékhatásait.

A Gizmodón olvasható, nemrég megjelent cikk felidézi, hogy Ho megsértette a kínai törvényeket, nem csak a génmódosítás tényével, hanem azzal is, hogy meghamisította a HIV-pozitív jelöltek laboreredményeit, hogy azok részt vehessenek a megtermékenyítési folyamatban.

Ezért végül három év börtönt kapott, 2022-ben szabadult, ám a biofizikust változatlanul az emberi génszerkesztés foglalkoztatja.

Egy friss interjúban azt állította, hogy három laboratóriumban is megfordult a szabadulása óta, és a célja, hogy az olyan ritka genetikai betegségeket, mint az örökletes Alzheimer-kór, gyógyítani tudja. Ugyanakkor aláhúzta, hogy most már teljesen jogszerűen látja el a tevékenységét: "fel nem használt emberi embriókkal dolgozunk, a hazai és a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása mellett" - fogalmazott. Ezzel együtt tartja magát ahhoz, hogy szerinte biztonságos volt az eljárás, amely miatt elítélték, igaz, talán "kapkodott" egy kicsit. A mostanra öt év körüli gyerekek szerinte jó egészségnek örvendenek, és nem tapasztaltak náluk a génszerkesztéssel kapcsolatos mellékhatásokat.

(Borítókép: S.C. Leung/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)


Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Más-más szempontból előnyös, ha reggel, vagy ha délelőtt kezdünk neki az edzésnek.
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának vendége Dr. Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai intézetének, Genetikai tanszékének az oktatója volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.