A vállalati érdekképviseletek 6-9%-os, míg a makrogazdasági elemzők 10-11%-os béremelkedésre számítottak az idei évben. A toborzócégek felmérései is azt mutatták, hogy a legtöbb vállalat 10% alatt szeretne emelni, leginkább 5 és 10% között voltak a tervek. Ehhez képest sokakat nagy meglepetésként ért, hogy januárban 14,6%-kal nőttek a bruttó bérek éves összehasonlításban.
A legtöbben arra számítottak, hogy a tavalyi évet jellemző gazdasági visszaesés, az idei év elején látott döcögés, illetve az üres álláshelyek számának a csökkenése és a munkanélküliség növekedése miatt visszafogottabb lesz a bérdinamika. Egyrészt a vállalatok visszafogott béremelési lehetősége, másrészt a dolgozók mérsékeltebb alkuereje volt a fő magyarázat. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a minimálbér és a bérminimum bérfelhajtó ereje (15, illetve 10%-kal nőttek a legkisebb bérek) és a bár mérséklődő, de továbbra is érdemi munkaerőhiány erősebb hatással bírt a bérezésre. Ne felejtsük el, hogy az üres álláshelyek száma ugyan 70 ezer környékére csökkent a korábbi 100 ezer fős rekordról, ez a szint továbbra is olyan magas, mint amint 2018-2019-ban láttunk. A munkaerőhiány pedig már a Covid-válság előtt is érdemi bérfelhajtó erővel bírt.
Az elmúlt hat-nyolc év munkaerőhiányos időszakában azokban az esztendőkben, amikor nagymértékű központi béremelések voltak, kifejezetten erős (nominális) bérdinamikát láttunk. A minimálbér és a bérminimum érdemi növelése ugyanis egyrészt szükségessé teszi, hogy a bértorlódás elkerülése végett valamelyest magasabb bérszinten (nagyjából mediánbérig) is hasonló mértékben növekedjen a kereset. Érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőhiány mértéke minden szektorban eltérő, így ez önmagában nem vezetne egyenletesen magas bérdinamikához minden ágazatban, és így a nemzetgazdaság egészében, azonban amikor a minimálbér jelentősen nő, akkor azokban a szektorokban is megugrik a bér, ahol nem jelent olyan nagy problémát dolgozókat találni (tehát az üres álláshelyek száma önmagában nem indokolt volna gyors emelést).
Az idei év azért is különleges, mert a vállalatoknak kissé csillapítania kellett a munkavállalók egyre növekvő aktivitását, amit az álláspiacon láthattunk az elmúlt időszakban. A tavalyi rekordinfláció miatt ugyanis sokaknak jelentős mértékben csökkent a reálkeresete, így nagymértékben nőtt az aktív és passzív álláskeresők száma. Amíg korábban a kékgallérosokra volt jellemző, hogy 10-20%-kal magasabb bérért is váltanak, addig a megélhetési válság időszakában már a fehérgallérosok is nyitottak voltak hasonló mértékű béremelésért cserébe elhagyni a cégüket. Az infláció olyan súlyos volt, hogy alacsony bérszinten az élelmiszereken is spórolni kellett, de a középosztálynak is össze kellett húzni a nadrágszíjat, és lemondani számos dologról, nyaralásról, szolgáltatásról. Az életszínvonala csökkenésével pedig senki sem szeretne megbarátkozni, így ilyenkor új állás után néznek a dolgozók. (Miután a munkaerőpiac egyik alapvető szabálya, hogy az új munkavállalókat magasabb bérszinten lehet csak bevonzani, így nem meglepő a megélénkült aktivitás.) A megemelkedő fluktuációra így a vállalatok idén nem reagálhattak másképp, mint a bérek érdemi korrekciójával. Így idén csak azok a vállalatok adhattak 5% körül béremelést, amelyek igencsak kedvezőtlen piaci helyzetbe kerültek, illetve azok, ahol (némiképp az előbbi következtében) nem jelent gondot, ha csökken a létszám az elvándorlás miatt, mert enélkül akár leépítések is lehetnének az adott cégnél.
A januári ágazatok szerinti bontásból is jól látszik, hogy ott nőttek a legnagyobbat a bérek, ahol sokan minimálbérért vagy bérminimumért, illetve ezekhez közeli bérszinten dolgoznak és/vagy nagy a munkaerőhiány. Az oktatásban a hosszú évek óta húzódó bérrendezés miatt volt most kiugró a növekedés, ám az egészségügy lassabb növekedése is csalóka, hiszen ott a korábbi évek hoztak el magas bérszintet.
A magas januári béradat után a Portfolio megkérdezte a banki elemzőket és kutatócégeket, hogy az év egészében milyen mértékben nőhetnek a reálbérek. A kimagasló év eleji béradat után az elemzők a korábban várt 10% körüli mértékről 12-14%-ra emelték az éves átlagos béremelési várakozásaikat. Azért várnak éves átlagban a januárinál kisebb dinamikát, mert a tavaszi hónapok után némi lecsorgás jöhet, illetve idén várhatóan nem emelkedik decemberben a minimálbér (csak jövő januárban), ami gyenge bérindexet hoz az év utolsó hónapjában.
Mivel az infláció a szakértők friss prognózisai szerint az év egészében 4-5%-os lehet, így a reálbérek 8% körüli mértékben nőhetnek. Korábban csak 4-5%-os reálbér-növekedést vártak a szakértők, mivel azonban az inflációs várakozások csökkentek az elmúlt pár hónapban, míg a béremelési prognózisok nőttek (a januári adat után), így nagymértékben megugrott a keresetek vásárlóerejének 2024-ben várható növekedési üteme.
Összességében azt mondhatjuk, hogy utoljára a 2000-es évek elején, illetve 2016 és 2019 között időszakban nőtt olyan gyorsan a reálbér, mint ahogy várhatóan idén emelkedni fog. Mindkét időszak közös jellemzője, hogy kifejezetten nagymértékben nőtt a minimálbér, miközben az infláció alacsony maradt. A Covid előtti években a legkisebb bérek dinamikusabb emelkedése a munkaerőhiány növekedésével párosult. Mivel a vásárlóerő gyors növekedéséhez magas bérdinamika melletti alacsony infláció szükséges, ezért hiába nőtt jelentősen a minimálbér 2022-ben és 2023-ban, ha közben a rekordinfláció elvitte az emelést.
A gyors reálbér-növekedés tehát csak ritkán valósul meg, ugyanis a vállalatok sokszor az árak emelésével válaszolnak a magas (központi és/vagy munkaerőhiány miatti) nominális béremelési kényszerre. Az idei év elején azonban erre nem volt lehetőségük, hiszen a kereslet továbbra is harmatgyenge, miután a tavalyi rekordinfláció súlyosan érintette a háztartások mérlegét. Így joggal bízhatunk abban, hogy idén hasonlóan gyorsan nőnek a reálbérek, mint a 2000-es évek elején, illetve a 2016-2019-es időszakban. Ehhez arra is szükség lesz, hogy az év második fele se hozzon inflációs sokkot, amire jó esély van annak tükrében, hogy a lakosság óvatossági motívumai erősebbek, mint azt bárki gondolta.
Címlapkép forrása: Getty Images
