Nagy Márton bejelentette az új otthonfelújítási programot, nem várt hatása lett

D  HR20240319006
2024.04.07. 19:41
Múlt hétfőn gyengült a forint, megközelítette a 396-os szintet az euróval szemben, majd ezt követően szinte folyamatos forinterősödést láttunk. Péntek délutánra az euró-forint jegyzése 390 alá esett, legutóbb február végén járt ilyen alacsony szinten. A magyar tőzsde is erősen menetelt, a Masterplast, a szigetelőanyagok piacán otthonosan mozgó vállalat részvényei valósággal kilőttek, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az otthonfelújítási programot. A gáz ára csökkent, viszont az olaj tovább drágult. Heti összefoglalónk.

A múlt hetet a forint az euróval szemben a 394-es szintről kezdte, ahonnan hétfőn 395 fölé gyengült a jegyzés, majd ezt követően szinte folyamatos forinterősödést láttunk. A kedden megjelenő költségvetési hiányadat nem okozott mozgást az árfolyamban, a korábbi kormányzati kommunikáció nyomán azt feltehetően már beárazták a piacok, így a nap folyamán 395 körül alakult a jegyzés.

Szerda délelőtt jött a fordulat a forint piacán, az euróval szemben a 393-as szint alá erősödött.

Az eurózóna inflációja márciusban az elemzők által vártnál kismértékben alacsonyabb lett, 2,4 százalék, miközben a maginfláció is 2,9 százalékra lassult az előre jelzett 3,0 százalékkal szemben. Ez erősítette az Európai Központi Bank (EKB) korai kamatvágásaival szembeni várakozásokat, így a forint árfolyamát is – jelezte lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője hozzátette, hogy emellett a forint árfolyamát délután a vártnál kedvezőbb amerikai munkaerőpiaci adat is támogatta, amely a júniusi Fed-vágás valószínűségét mérsékelte, és erősítette az eurót a dollárral szemben.

Legutóbb február végén láttunk ilyet

Csütörtök reggel tette közzé a KSH a februári előzetes külkereskedelmi adatokat, melyek rekordtöbbletet mutattak, bár ez elsősorban az import visszaesésének volt köszönhető. Péntek reggel a februári ipari termelés okozott pozitív meglepetést, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom a vártnál kisebb mértékben bővült.

Péntek délutánra az euró-forint jegyzése 390 alá esett, utoljára a február végén tartott MNB kamatdöntő ülés napján járt ilyen alacsony szinten, amikor 100 bázispontot vágott a jegybank

– világított rá lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ugyan péntek estére kismértékben visszakorrigált az árfolyam 389 fölé, azonban így is február óta a legerősebb szintjén zárta a hetet.

A jövő héten érkezik az inflációs adat

A következő héten több fontos adat is érkezik, amely a szakértők szerint hatással lehet a forint árfolyamára, ezek közül is a legfontosabb a márciusi hazai inflációs adat:

  • kedd délelőtt a márciusi költségvetési egyenleg,
  • majd szerda délután a márciusi amerikai infláció, este pedig a legutóbbi Fed kamatdöntő ülés jegyzőkönyve jelenik meg,
  • csütörtök reggel a KSH teszi közzé a márciusi inflációs adatsort,
  • délután pedig az Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést.

„Itt még nem várható kamatvágás, ugyanakkor a jegybanki kommunikáció módosulhat, mivel nagyon valószínű, hogy az ezt követő, június 6-án esedékes ülésen sor kerül az első, 25 bázispontos kamatvágásra az eurózónában. Ezzel kapcsolatban mindenképpen kaphatunk üzeneteket” – jelezte Varga.

Nagy Márton bejelentése felpörgette a tőzsdét

Pluszban zárta a hetet a magyar tőzsde, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy

a csütörtöki kereskedési napon történelmi csúcsot döntött a Bux-index, súrolva a 67 ezer pontos szintet.

„Ebben jelentős szerepe volt a blue chipeknek, amelyek részvényárfolyama mind növekedést mutatott az előző heti záróértékéhez képest. Említésre méltó, hogy a Magyar Telekom a héten áttörte a 900-as szintet, amellyel az elmúlt pár hétben kacérkodott, és a pénteki záráskor is felette tudott maradni” – világított rá Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője.

A szakértő rámutatott, hogy a budapesti börze legnagyobb nyerteseit ezen a héten is a midcapek – és részvényeseik – között kell keresnünk. A BIF tovább folytatta elmúlt kétheti szériáját, és ezen a héten is jelentős, 6 százalékot meghaladó emelkedést mutatott.

A Duna House-részvények árfolyama pedig valósággal kilőtt, amihez hasonlót legutóbb február végén, a jelentős mértékű osztalékról szóló bejelentés hatására láthattunk

– jelezte Horváth, aki szerint a hét során történt, 10 százalék feletti emelkedés hátterében a jelzáloghitel-piac élénkülését, a csok plusz iránti egyre nagyobb érdeklődést és ezekkel együtt az ingatlanpiacot érintő kedvező híreket, folyamatokat sejthetjük. Szépen teljesített továbbá a Masterplast is, amelynek részvényárfolyama a csütörtöki kereskedési nap folyamán közel 8 százalékkal került feljebb annak hatására, hogy Nagy Márton a Világgazdaság és a Figyelő TOP200 győri rendezvényén az otthonfelújítási program napokban történő bejelentéséről beszélt, ami pénteken meg is történt.

A befektetők egy része feltételezhetően realizálhatta egyetlen nap alatt elért jelentős profitját, így a Masterplast részvényének árfolyama néhány százalékot esett – habár heti viszonylatban így is komoly mértékű, 4 százalék feletti emelkedéssel zárt

– világított rá Horváth, megjegyezve, hogy a pénteki árfolyamcsökkenés ellenére azonban az energiahatékonysági fókuszú otthonfelújítási program mindenképpen javítja a szigetelőanyagok piacán otthonosan mozgó vállalat középtávú kilátásait.

A gáz ára csökkent, az olaj drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre előző hét csütörtök reggel megawattóránként 27,67 eurón állt, ezen a héten péntek reggelre pedig 26,56 euróra csökkent.

A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 31,52 EURÓN, EGY ÉVE 52,41 EURÓN, KÉT ÉVE 49,65 EURÓN ZÁRT.

Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét csütörtök délutáni hordónkénti 86,54 dollárról e hét péntek délutánra 91,53 dollárra ment fel.

Rég láttunk ilyen magas üzemanyagárakat

Legutóbb tavaly októberben voltak ilyen magasak az üzemanyagárak. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint felül kell vizsgálni az adózási környezetet, amennyiben valóban a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által elmondott középmezőny elérése a cél – derült ki az Infostart interjújából.

A szakértő azt mondta az InfoRádióban, hogy csökkenteni kellene a kiskereskedelmet terhelő direkt és indirekt adókat. Grád Ottó szerint a régiós középmezőny elérése csak abban az esetben lehet reális célkitűzés, ha az üzemanyag-kiskereskedelmet terhelő direkt és indirekt adókat csökkentik, szerinte ugyanis csak így „lehet versenyképesebbé tenni a hazai üzemanyagárakat”.

Egész Kelet-Közép-Európában jelentős drágulás tapasztalható az üzemanyagárakat tekintve, azonban Magyarország a régiós élmezőnyben van. 

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu vezetője elmondta, hogy a jelentős árnövekedés hátterében az állhat, hogy az elmúlt másfél hétben nagymértékben megemelkedett az olaj világpiaci ára, nem egy alkalommal a 90 dolláros árszintet is megközelítette a Brent típusú olaj hordónkénti jegyzésára, ezért az egész régióban elszálltak az üzemanyagárak.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

  • 2024. 04. 02., 08.30 – KSH, termelői árindex
  • 2024. 04. 09., 11.00 – Államháztartási egyenleg
  • 2024. 04. 10., 14.30 – USA, márciusi inflációs adat
  • 2024. 04. 10., 20.00 – Fed, jegyzőkönyv
  • 2024. 04. 11., 08.30 – KSH, márciusi inflációs adat
  • 2024. 04. 11., 14.15 – EKB, kamatdöntés

(Borítókép: Nagy Márton 2024. március 19-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)