Az Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című kiállításon mások mellett Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Czóbel Béla, Egry József, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás és Vajda Júlia alkotásai szerepelnek.

DLAPE20240406014.jpg
Zemlényi Magda Harc (1946) és Rozsda Endre Apokalipszis (1947) című festményei az Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című kiállításon. Fotó: MTI/Lakatos Péter

A MűvészetMalomban látható tárlat április 6-i megnyitójával kezdődött a Szentendrei Tavaszi Fesztivál április 21-ig tartó programsorozata.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitón felidézte, a „pokoli 20. században” olyan lángok is voltak, mint az Európai Iskola, amikor budapesti művészek fogták össze a világot. „Európa Magyarországra nézett, ha traumafeldolgozást, ha mélylélektant, ha szeretetet, ha erőt szeretett volna meríteni egy nagyon nehéz időszak után” – mondta.

A helyettes államtitkár méltónak tartja, hogy a MűvészetMalom megújulásával létrejövő grandiózus tér első nagyszabású kiállítása éppen az Európai Iskola tárlata. „223 milliós állami támogatással és az önkormányzat kiegészítésével fantasztikus közösségi tér jött létre” – tette hozzá Vincze Máté.

Lauter Éva, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatóhelyettese kiemelte,

szenzációsan gazdag és értékes az anyag, amely új kutatások alapján, új szempontok szerint valósult meg, de szenzációs és hiánypótló a kiállításhoz készült katalógus is.

A tárlat 1200 négyzetméteren több mint 200 művet mutat be az 1945 és 1948 között alkotó Európai Iskola művészcsoport munkásságáról, azon belül hangsúlyosan a Szentendréhez kötődő művészekéről, nemzetközi kitekintéssel. Beemeli azokat a cseh, román, francia és holland alkotókat is, akiknek a műveit szintén kölcsönözték a tárlathoz – fűzte hozzá.

Az igazgatóhelyettes emlékeztetett arra: a kiállítás aktualitása, hogy május elsején lesz Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója. „A modern Európa-tudat kialakulásához vezető úton biztos jelzőkő az Európai Iskola” – hangsúlyozta Lauter Éva. Hozzátette: a művészcsoport tagjai az Európa felé való nyitást tűzték ki célul. Arra törekedtek, hogy az új, világháború utáni európai létezést megfogalmazzák az eszmék, a gondolatok és a művészet nyelvén és erejével, és hogy tartalmat adjanak az európai jelzőnek.

Forgács Éva művészettörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás minden eddigi bemutatónál több művet tartalmaz az Európai Iskola művészeinek alkotásaiból, és a katalógus is minden eddiginél alaposabban térképezi fel a heterogén művészeti és gondolkodói csoportot. Az Európai Iskola gyűjtőfogalom: nemcsak sokféle, különböző irányból érkező és eltérő irányokba tartó művészek társulása volt, hanem közös felismerések és hasonló törekvések terepe is – mondta, jelezve: a kiállítással megnyílik a lehetőség a különbségek mellett a közös vonások felfedezésére is.

DLAPE20240406018.jpg
Fotó: Lakatos Péter / MTI

Fülöp Zsolt polgármester azt emelte ki, a szabadság érzése volt az, ami a világháború után a művészekben kibontakozott, ugyanakkor ezek a képek gyógyítóak is voltak a második világháború borzalmai után.

A tárlat létrejöttét 34 magyarországi közgyűjtemény, hat külföldi partner és magángyűjtők segítették. A kiállítás július 28-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.