Ezért nem szabad műanyag vágódeszkát használni

A konyhában található legveszélyesebb tárgy nem biztos, hogy éles, forró vagy törékeny.

A legújabb kutatások szerint a sokak által használt műanyag vágódeszka komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Az Environmental Science & Technology című folyóiratban közzétett, szakértői véleményekkel ellátott tanulmány például megállapította,

hogy a deszkák jelentős mennyiségű mikroműanyagot juttathatnak az ételeinkbe.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy mondjuk a zöldségek aprítása két bizonyos típusú műanyag deszkán – a polietilénen és a polipropilénen –, olyan mikroműanyagokat szabadít fel, amelyek megtapadhatnak a később elfogyasztott élelmiszereken. És nem csupán a zöldségekről van szó. Egy 2022-es tanulmány szerint az ilyen deszkákon történő aprítás mikroműanyagokat juttat a húsba, egy másik, hasonló tanulmányban pedig azt írják, hogy  mikroműanyagok találhatók a műanyag deszkákat használó piacokon vásárolt halakon, és húsokon is.

Aki használt már műanyag vágódeszkát, az bizonyára találkozott a karcolások és vágások okozta bemélyedésekkel. Nos, ezek a bemélyedések azok a maradványok, ahol több tízmillió mikroműanyag-részecske pihenhet.

A mikroműanyagok olyan apró, öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagdarabok, melyek lebomlása több száz vagy ezer évig is eltarthat, de addig is szennyezik a környezetet és a testünket. A mikroműanyagokat megtalálták már az emberi véráramban és tüdőben is, és sajnos nincs bizonyított tudományos módszer arra, hogy megszabaduljunk tőlük. Bár az orvosi tanulmányok még csak most születnek, nyilvánvalóan ezek a toxinok nem tesznek jót az egészségünknek. A mikroműanyagok mérgező vegyi anyagok forrásaként károsítják az emberi szervezetet, és összefüggésbe hozhatók különböző rákos megbetegedésekkel és rendellenességekkel is.

Viszont a műanyag vágódeszkák nem az egyetlen olyan gyakran használt konyhai tárgyak, amelyek mikroműanyagot termelnek. A mosogatógépek mosószer-kapszulái is a mikroműanyag-szennyezés jól ismert forrásának számítanak. A tárolóedények – beleértve az élelmiszer-csomagolásokat, a maradéktárolókat, a tálcákat és a műanyag zacskókat – szintén kibocsáthatnak mikroműanyagokat vagy nanoplasztikot (ez a mikroműanyag még kisebb változata, amely az emberi szem számára láthatatlan). Sőt már a palack kupakjának elforgatása is mikroműanyagokat juttathat a környezetbe és az italunkba, mint ahogyan a műanyagba csomagolt ételek ugyancsak növelhetik a mikroműanyag-fogyasztást.

Na, de hogyan kerülhetjük el ezeket a szinte mindenütt jelenlévő műanyagokat? A legjobb módszer az, ha tudatosan megválogatjuk, milyen anyagokat viszünk be az otthonunkba és a konyhánkba. Ha fából készült vágódeszkára váltunk, az mindjárt sokat számíthat, míg az ételmaradékok üveg- vagy fémtartályokba csomagolása szintén jobb választás a fenntartható élelmiszer-tárolást tekintve. Válthatunk környezetbarát por alakú mosogatószerre is, amit gyakran komposztálható kartonpapírba csomagolnak.

A hagyma a hazai konyha egyik alapvető eleme, így aztán gyakran kell megküzdenünk azzal a kellemetlen jelenséggel, hogy már az első vágásnál megtelik a szemünk könnyel, miközben csípő érzésünk van. Az évek során számos módszer látott már napvilágot a könnyezés ellenszereként. Vannak, akik a rágógumira esküsznek, míg mások konkrétan búvárszemüveget öltenek, hogy védekezzenek a felszabaduló aromák ellen. A legújabb trükk azonban tényleg beválhat.

(Forrás: Food and Wine, fotók: Getty Images)

mikroműanyag | használat | mérgező | vágódeszka | műanyag

FOLYTASD EZZEL

Ezen a budapesti helyen minden szempontból élmény steaket enni

Ennyit kellene várni az ébredés utáni első kávéval egy alvásszakértő szerint

Rendeld meg a Roadster magazin 15. számát!

Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
“Útra keltünk és összegyűjtöttük a legkiemelkedőbb hazai szállásokat és vendéglátóhelyeket számotokra. Ezek a helyek garantáltan felejthetetlen élményeket kínálnak, legyen szó romantikus pihenésről a Balaton partján vagy egy kulináris felfedezőútról Budapesten.”
Izing Róbert Izing Róbert, főszerkesztő

Legfrissebb ajánlataink

Irány a Roadster Select
teljes adatbázisa
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom