Az elmúlt években egyre kiélezettebbé válik a globális fegyverkezési verseny, amelynek a középpontjában elsősorban az Egyesült Államok és Kína rivalizálása áll. Nem szabad a két globális hegemón szerepre törő szuperhatalom mellett elsiklani az olyan hatalmak mellett sem, mint India. Az ország helyzete azért nagyon különleges, mert az elmúlt években egyre gyakrabban merül fel, hogy a dél-ázsiai hatalom lehet a „következő Kína”. A lehetőség erre valóban adott, hiszen immáron egyértelműen India lett a világ legnépesebb országa, a gazdaság mérete folyamatosan növekszik, miközben a világ egyik legnagyobb haderejével rendelkeznek.
Újdelhi azonban egyáltalán nem hagyhatja figyelmen kívül a körülötte zajló eseményeket, különösen Peking lépéseit kell szorosan követnie.
India 1967-ben indította el a nukleáris programját, miután Kína kifejlesztette a saját atomfegyvereit. Az ország vezetése nem akart elmaradni az északi szomszéd képességeitől, ezért minél gyorsabban törekedtek arra, hogy belépjenek azon hatalmak szűk csoportjába, akik képesek hasonló fegyvereket előállítani. A program 1974-ben elérte célját: a dél-ázsiai ország 10 évvel követte a nagy riválist, és az atombombával rendelkező hatalmak közé emelkedett. Fontos mellékszál, hogy ez a fejlemény váltotta ki a szomszédos Pakisztán nukleáris fegyverkezési terveit, Iszlámábád végül 1998-ban tett szert az első robbanófejekre.
China has started a significant expansion of its nuclear arsenal SIPRIs Associate Senior Fellow quoted in this article on SIPRIs nuclear forces figures ️ Explore the world nuclear forces table ⬇️ @nukestrat
— SIPRI (@SIPRIorg) June 21, 2023
A legnagyobb riválisok máig komoly fenyegetést jelentenek India számára, különösen ha azoknak a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ideológiáját vizsgáljuk:
- Peking a No First Use (NFU), azaz annak a politikáját követi, hogy nem fogja elsőként bevetni az atomfegyvereit. A keleti nagyhatalom viszont azt is egyértelművé tette, hogy ez a szabály nem érvényes abban az esetben, ha valamelyik ország a területére támad, vagy birtokba veszi Kína valamelyik részét. Ez utóbbi kitétel azért problémás Újdelhiben, mivel a két hatalom évtizedek óta viaskodik a határvonal pontos meghatározásán, így vannak olyan térségek, amelyek India felügyelete alatt állnak, de Kína magának követeli azt. Ezeken a területeken kérdéses a kínai vezetés NFU-politikája.
- Pakisztánban ezzel szemben nincs hasonló alapelv bevezetve, az iszlám hatalom katonai doktrínája szerint akár megelőzési szándékkal is bevetheti az atomtölteteket.
- India Kínához hasonlóan gondolkodik a nukleáris fegyverek bevetéséről. A legnagyobb veszélyt ennélfogva egyértelműen a nyugati szomszéd jelenti Újdelhi számára, mivel a muszlim ország doktrínája szerint akár elsőként le is csaphatnak a hindu hatalomra. A fenyegetés elkerülésére az ország olyan méretű elrettentő erőt igyekszik kifejleszteni, amelynek hatására az esetleges támadó fél visszakozik az agressziótól.
Ezen felül az is problémát okoz Újdelhiben, hogy – az ismert adatok szerint – Pakisztán több atomtöltettel rendelkezik, mint a keleti szomszéd (170 darab a 164-gyel szemben), valamint Peking is az évtized végére 1000 darabosra bővítené a nukleáris arzenálját.
India nem tervezi tétlenül figyelni az ország körül zajló eseményeket, ezért nagyszabású programba kezdett a fegyverei korszerűsítésére. A terv két nagyobb csoportra bontható, az egyik a robbantófejek tüzetes átvizsgálását és modernizálását takarja a másik pedig az ezzel párhuzamosan végbemenő ballisztikus rakétafejlesztést. Ez utóbbi hosszabb kifejtést érdemel, mivel az indiai haderő újabban számos újdonsággal szolgál a nemzetközi közvélemény számára:
- A nemrégiben bemutatott, saját gyártású Agni-V 5000 kilométeres hatótávolságon belül képes célpontok eltalálására. Az eszköz elsősorban a kínai területek elleni csapásokhoz lehet alkalmas. A rakéta megalkotásánál olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint a könnyű karbantarthatóság, egyszerű telepítés és gyors indítási képességek.
- 2024 április elején az indiai védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország sikeresen hajtotta végre az Agni-Prime nevű új generációs ballisztikus rakéta tesztjét. A tervek szerint ez fogja felváltani a 700 kilométeres távolságig csapásmérő képességekkel bíró Agni-II-t. A pontos műszaki képességeiről egyelőre keveset tudni, de a különböző információk szerint nagyjából 1000-2000 kilométeres körben jelenhet veszélyt. Ez már olyan technológiákkal ellátott rakéta, mint fejlett rakétahajtóművek, repüléselektronika és navigációs rendszerek.
- India olyan rendszereket is tesztel, mint a tartályos technológia, amely sokkal gyorsabb reakcióra ad lehetőséget egy esetleges vészhelyzet idején. A fejlesztéssel mindössze pár perc alatt indításra kész helyzetbe lehet állítani a fegyvereket. A hermetikusan elzárt környezetben pedig az élettartamuk is növekszik, miközben a szükséges karbantartási munkák száma csökken.
- A hatótávolság növelése és a modern elektronikai fejlesztések mellett az indiai haderő kétfajta üzemanyaggal is kísérletezik a rakéták esetében. A szilárd hajtóanyag előnye, hogy akár előre is fel lehet tölteni ezekkel az eszközöket, ami a kritikus helyzetben sokat jelent, míg a folyékony üzemanyag mellett az szól, hogy könnyű nagy mennyiségben tárolni.
Újdelhiben korábban a rakéták hatótávolságának növelésére helyezték a hangsúlyt, ám közben a technológia is jelentősen fejlődött. Ezért újabban az vált fő céllá, hogy a régebbi, kisebb sugarú körben használható, kevésbé modern eszközöket is lecseréljék a kor elvárásainak megfelelő rakétákra.
Az egyik legnagyobb újdonságot azonban egyértelműen a MIRV (Multiple Independently Targetable Re-entry Vehicle) rakétatechnológia jelenti.
Ennek segítségével India olyan elrettentő erőt tud a felmutatni mindkét szomszédjával szemben, amely jelentősen lecsökkenti egy esetleges nukleáris konfliktus ehetőségét. A fejlesztés lényege, hogy a hordozórakéta egyszerre több robbanótöltetet is képes hordozni, amelyek más célpontokra irányulnak. Ez azt jelenti, hogy a MIRV segítségével Újdelhi egyidejűleg több helyre is atomcsapást képes mérni.
Ráadásul az is növeli az elrettentő hatását, hogy a kilövés sebességét is változtatni lehet, ezzel koordinálva a becsapódások időpontjait. Képesek lehetnek akár azt is beprogramozni, hogy egy célpontra több töltetet is irányítsanak, miközben azok nem egyszerre érik el a kijelölt objektumot. Az indiai haderő szerint az ismertetett tulajdonságok miatt a MIRV képes lehet kikerülni a légvédelmi rendszereket is, így védtelenek ezzel szemben akár a kínai, akár a pakisztáni elhárító kapacitások.
Pakistan Analyst: India's MIRV Test Could Fuel Regional Arms Race https://t.co/J6BKRFw6h1
— Indian (Defence) March 30, 2024
India a lépésekkel elérte, hogy mindkét fenyegető rivális teljes területére le tudjon csapni egy atomháború esetén, ráadásul a szárazföldi indítású rakéták mellett tengeralattjáróról indítható fegyverekkel is rendelkezik. Az utóbbi korábban a csapásmérő képességek leggyengébb pontját jelentette. Jelenleg csak három katonai hatalom rendelkezik olyan tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétával (SLBM), amelyek képesek legalább 5000 kilométerre is fenyegetést jelenteni. Újdelhi igyekszik felzárkózni az Egyesült Államok, Oroszország és Kína hármasához, viszont ezt több lépcsőfokban szeretné elérni. Jelenlegi lehetőségeik egy 3500 kilométeres hatótávolságú SLBM rendszeresítését teszik lehetővé, viszont már tervezik a továbbfejlesztett verziókat is, amelyek akár 6000 kilométerre is veszélyesek lehetnek.
Az indiai nukleáris fejlesztési programban egyelőre nem tudni arról, hogy a dél-ázsiai ország is tervezi követni Kínát, és készül-e arra, hogy az atomtöltetek számát is radikálisan megnövelje.
A fejlesztési programban azonban így is jelentős ugrásokat értek el, amellyel sikerülhet olyan elrettentő erőt demonstrálni, amellyel elkerülhető a fenyegető atomháború a térségben. A programokat viszont a jövőben is tovább kell folytatniuk, főleg a kínai fegyverkezési programra tekintettel. Peking a igyekszik minél gyorsabban felérni Oroszország és az Egyesült Államok mellé felérni a nukleáris arzenál tekintetében, amely Újdelhiben is aggodalmakat kelthet. A kínai terveket pedig láthatóan a 2023-as katonai korrupciós botrányok sem akasztották meg.
Címlapkép forrása: Sondeep Shankar/Getty Images
