Szakmai összefogással készülnek az új közlekedési szabályok

Pető Attila, beceneve a „Kreszprofesszor”, noha civilben közlekedési szakoktató, ö volt az első magyar női autósiskola vezetője. 2000 óta küldetésének tekinti, hogy tanácsokat adjon a közlekedő embereknek, segítsen értelmezni a sokak számára időnként a kelleténél jogászibb nyelven megírt KRESZ szabályokat.

„Érdemes tudni, hogy a mai KRESZ 1975-ben íródott, jövőre lesz fél évszázados, és bár időnként módosították, de az alapokat, az eredeti szabályok 85 százalékát mintha kőbe vésték volna. Pedig azóta sokat változtak a járművek, a közlekedés rendszere és persze az utak is” – bocsátja előre, mi indokolja szerinte is a szabályok alapos újragondolását. Hozzáteszi: az eddigi elképzelésekből arra lehet következtetni, hogy a készülő szabálykönyv sokkal egyszerűbb, értelmezhetőbb lesz.

A minisztérium szerint az elmúlt másfél évben több mint félszáz közigazgatási, szakmai, érdekképviseleti, tudományos és civil szervezet bevonásával mérték fel a közúti közlekedésben résztvevők elvárásait, gyűjtötték össze a javaslatokat, valamint azonosították a főbb problémákat. Ezt Pető Attila is megerősíti. Mint mondja, maga is részt vett abban a munkában, amelyben egy sereg másik kollégájával szinte betűről-betűre átnézték az egyes paragrafusokat. Megtaláltak egy sor olyan gondolatot, amit a fél évszázaddal korábbi szerzők nagyon összetetten és alig értelmezhetően, túlmagyarázva fejtettek ki. Az a KRESZ inkább a jogászoknak szólt – mondja –, most arra törekszenek, hogy leegyszerűsítsék a szabályokat, száműzzék a könyvből a kivételek kivételeinek kivételeit, mert ez az a jogszabály, amelyet a legtöbb magyar embernek ismernie és használnia kell.  

Joggal vetődik fel a kérdés: napjainkban vannak olyan alapvető közlekedési változások, amelyeket egy új KRESZ-ben meg kell nevezni? Pető Attila szerint valóban változtak a közlekedési helyzetek is, de a legjelentősebb változás a motorizáció terén történt. Tele vannak az utak olyan járművekkel, amelyekről 1975-ben még nem is álmodtunk. Az elektromos rollertől kezdve az elektromos autókig ma már mindenféle jármű szerepel a palettán, viszont eltűntek a forgalomból a kézikocsik. Az akkori kis furgonok, Barkasok, nem tudtak úgy menni, mint a mai Mercedes utódaik. Időnként változtattak az utak sebességi korlátain is, a mai szabályok szerint egy korabeli kis furgon egy mostani három sávos autópályán nem is használhatná a belső sávot.

És itt mindjárt egy másik problémát is szóba hoz: a KRESZ nyelvezetét. Az akkori szövegben a párhuzamos utakra vonatkozó közlekedési rendet úgy fogalmazták meg, hogy ember legyen a talpán, aki ma azon eligazodik. „Én oktatóként is hatszor olvasom el, hogy pontosan tudjam értelmezni a tanítványaimnak” – mondja, és még mindig nem biztos benne, hogy jól értelmezi a szabályokat. Ezeken mindenképpen változtatni kell.

Beszélgetésünkön szóba került az is, hogy a napjainkban tapasztalható egyre súlyosabb balesetek visszavezethetők-e a KRESZ szabályainak korszerűtlenségére? A vasúti átjárókban bekövetkező tragédiák csupán csak a gondatlanság, a figyelmetlenség, a szabályok áthágásának következményei? A „Kreszprofesszor” mindezt arra vezeti vissza, hogy sokakból hiányzik a szabályok tisztelete. Baleseti szempontból a fénysorompós átkelők a kritikusak. A vasúti átjárók egy része félsorompós, más része jelzőlámpás, de akad olyan is, ahol csak „andráskereszt” jelzi, hogy vonat is érkezhet. Újabban egy másik sorompó is megjelent a vasúti átkelőkben: az olyan félsorompó, ami valójában nem is az, mert a túloldali párjával teljesen elzárják az átkelési lehetőséget. „Utána kellett olvasnom, mondja, mert a régi KRESZ nem is tesz említést ilyenről. Kiderült, újításról van szó, a nagy sebességű vasúti pályák mentén már ilyeneket kell telepíteni.”  

Ami a városi közlekedési szabályokat illeti, személy szerint is támogatná, hogy minél több helyre kerüljenek úgynevezett visszaszámlálós közlekedési lámpák. Meggyőződése, ahol ilyen működik, ott nem mennek át olyan sokan a sárgán, a gyalogosok is fel tudják mérni, biztonságosan átérnek-e még a túlsó oldalra. Szerinte az ilyen apró, de költséges módosításokkal nagyobb türelemre lehetne szoktatni a közlekedőket. 

A motorkerékpárok is szóba kerültek. Pető Attila szerint az ezekre a kétkerekűekre vonatkozó szabályok rendben vannak. Egyetlen szükséges módosítást szorgalmaz: most csak a bukósisak a kötelező védőfelszerelés, a KRESZ megengedi, hogy akin sisak van, akár strandpapucsban és rövid nadrágban is motorozhasson. A vizsgán már megkövetelik a protektortól kezdve a magas szárú cipőn át a könyökvédőket is, ezeket a védőeszközöket az új KRESZ-be kötelező felszerelésként feltétlenül be kellene emelni. 

Szerinte nem elég pusztán a szabálykönyvhöz hozzányúlni, számos más olyan, közlekedéssel kapcsolatos jogszabály létezik, amelyet újra át kellene tekinteni. Ilyen az utak forgalomszervezése, a lámpák elhelyezése, az útjelek felfestése, a műszaki vizsgáztatás, és ilyen az úgynevezett „vezethetőségi” szabályrendszer újra gondolása is. Lehetővé tegyék-e bárkinek, akinek B-kategóriás jogosítványa van, hogy mondjuk, a 125 köbcentis motort is vezethesse? Olaszországban nem tilos, nálunk óva intené a szabályalkotókat ettől. Vannak persze érvek és ellenérvek mindkét álláspontra. 

A kerékpárosok mindig próbálnak valamivel több engedményt kierőszakolni maguknak. Most dobták be az ötletet: vezessék be a gyors, vagy sportkerékpár fogalmát. Ami azt jelentené, hogy az ilyen kerékpárokkal nem csak a kerékpárok számára kijelölt utakat lehetne használni. A négymillió jogosítvánnyal rendelkező magyar állampolgár feltételezhetően ismeri a közlekedési szabályokat, ha kerékpáron ülve nem is mindig tartják magukat ehhez, a gyerekek számára azonban meg kellene találni a közlekedési szabályok szervezett oktatásának kereteit. „A kerékpáros közlekedés szabályai sem egyszerűek, sok olyan előírás van, amit nem mindenki ismer, aki nyeregbe száll. Valami alapképzést az új szabályok megjelenését követően minden iskolás számára kötelezővé kellene tenni” – javasolja Pető Attila.