Életben tartani és élővé tenni

A Digitalizáció és innováció a népzene területén elnevezés tömören összefoglalja a szakmai rendezvény lényegét: bemutatni a Hagyományok Háza innovációit, melyek a népzenei kultúra jobb megértése mellett a tradíciók elsajátítása és a képzés iránti érdeklődést is fel szeretnék kelteni. A délutáni sajtótájékoztatón a három projektet Both Miklós, az intézmény főigazgatója, dr. Pávai István címzetes igazgató, valamint Zagyva Natália, az adatbázisszakcsoport szakmai vezetője mutatták be röviden.

Both Miklós néhány percben a Folk_ME (Folk Music Education) programot ismertette. A népzeneoktatást segítő platform nemcsak az online, de a személyes képzésben is hasznos segítséget jelenthet. Tulajdonképpen olyan, mint egy tankönyv, csak jobb: több funkcióval rendelkezik, melyek egytől egyig növelik a hatékonyságot. A multimédiás oktatóanyagok lehetővé teszik, hogy egy zenekari felvételen külön-külön hallgathassuk meg az egyes hangszerek játékát – így többé nem jelent problémát, ha esetleg az egyik zeneszerszám elnyomja a másik hangját. A honlap, mely a rendezvény napján reggel tíz órakor indult, a Kárpát-medence legnagyobb online népzeneoktató platformja, sőt a több száz elérhető videóval világszínvonalú kezdeményezésről van szó – ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a szakmai eseményre tíz különböző országból harminc oktató érkezett, jelezve a nemzetközi érdeklődést.

Ezt követően a nemrég Széchenyi-díjjal kitüntetett dr. Pávai István mesélt az Utolsó Óra Népzenei Adatbázisról, melynek gyökerei az ezredforduló körül folytatott gyűjtésekig nyúlnak vissza. E projekt már önmagában kielégítette a digitalizáció és az innováció követelményeit: a korban egyedülálló módon azonnal merevlemezre rögzítették a felvételeket, nem használtak közbeeső hordozót, például kazettát. A gyűjtés óta körülbelül huszonöt év telt el, és ma számos kulcsfigura a Hagyományok Házában dolgozik – Pávai név szerint említette Kelemen László főigazgatót, a kezdeményezés ötletgazdáját. A gyűjtés valóban a vizsgált zenei kultúra utolsó órájában, sőt utolsó perceiben valósult meg, a felvételeken szereplő táncosok és zenészek közül ma már többen nem élnek. Az elmúlt évtizedekben 68 CD-válogatás készült a Kárpát-medence különböző etnikumaitól gyűjtött anyag megőrzésére, napjainkra viszont ez a forma is elavult: az újabb számítógépeken, laptopokon nincs CD-olvasó, többek között ezért rendkívül szükséges és hasznos az új adatbázis. Az önálló honlap (melynek angol nyelvű verziója is van) lehetővé teszi a tizenegyezer felvétel és ennél is több dal átlátható keresését – akár egy térképen, területenként is böngészhetünk, ha szeretnénk.

A Folklór Adatbázis új weblapjának fejlesztése jelenleg is folyamatban van – Zagyva Natália úgy gondolja, a béta-verzió még nem való nyilvánosság elé, a vállalkozó kedvű tesztelők visszajelzéseit viszont szívesen fogadják a munkatársak. A 2010-ben indult honlap utódja tartalmilag nem, csupán külsőségeiben és használatában hoz újat; a könnyebb keresés a szélesebb közönség elérését szolgálja. Az adatbázis által összefogott, terjedelmes zenei anyag végighallgatása nyolc-kilenc hónapot venne igénybe.

Az ismertetők után Both Miklós összegző igénnyel hangsúlyozta a Hagyományok Háza missziójának összetettségét: a munkatársak a művészet, a tudomány és a képzés területén egyaránt tevékenykednek. Aktuális innovációik közös vonása, hogy az összegyűjtött információkat kontextusba ágyazva teszik elérhetővé – nemcsak a kutatók, de minden érdeklődő számára.

A friss projektek áttekintése apropó volt egy másik újítás bemutatására is: az intézmény arculatot váltott, erről Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív igazgatója tartott rövid prezentációt. Az új megjelenés minden ízében az értékőrzést vizualizálja, ily módon összhangban van a Hagyományok Háza célkitűzéseivel. A váltást kutatómunka előzte meg, melynek eredményeként a tulipánmotívum, a népi kultúra emblematikus eleme lett az új logó alapja. A tervezési folyamat kulcsszavai a modularitás és a játékosság voltak, ennek jegyében a virágból könnyen madárka animálható – míg előbbi többek között az élet, utóbbi inkább a lélek szimbóluma. A kettős „cégér” érzékletesen utal az intézmény által végzett komplex tevékenységre. A választott motívumok gyakran ablakként jelennek meg, mely gesztus szintén jelentéses: a Hagyományok Háza a népi kultúrától távolabb eső érdeklődőket is bátorítja, tekintsenek be velük a tradíciók világába.

Fotók: Hrotkó Bálint / Hagyományok Háza