30 ezer munkaállomáson Linuxra és LibreOffice-ra vált egy német tartomány

Címkék

A német Schleswig-Holstein tartomány digitalizációért felelős minisztere, Dirk Schrödter bejelentette, hogy "Németország legészakibb szövetségi tartománya, Schleswig-Holstein megkezdi a Microsoft Office programokról való átállást a LibreOffice-ra, ezen felül mintegy 30 ezer kormányzati célra használt PC-n fogják lecserélni a Windows operációs rendszert valamilyen Linux disztribúcióra".

Részletek itt.

Hozzászólások

Szép, de hiszem ha látom! Egyszer legalább vótmá és azt nem csinálták végig. Amúgy teljesen logikus, annyi pénzből talán még helyi szakembereket tisztességesen megfizetve is tudnák supportálni a LibreOffice-t.

>inkább politikai, mintsem technikai okok

Persze, én sem gondoltam másra. Technilkailag simán lehetséges az átállás, és a helyi gazdaságot erősíti, hogy ott marad a pénz és keletkezik a tudás a gyakorlattal. De a politika... Pláne a Microsofttal szemben... De mint tudjuk odaát nincsen korrupció, úgyhogy akár végig is csinálhatják.

Úgy mondják sokan a Linux meg LibreOffice meg egyéb FOSS rendszerek támogatásának szakember-kérdését, mintha az MS-re alapuló desktop, szerver és felhő rendszerekhez ingyen lenne végtelen mennyiségű szakember, aki támogatja... Ráadásul egy Windows desktop vagy szerver szoftver megvétele, vagy egy felhő előfizetés díja még önmagában semmiféle támogatást nem nyújt/tartalmaz. Pont ugyan annyit kap az ember, mint az ingyenes licencű FOSS szoftver letöltése esetén: a programot, és a valamilyen gyakoriságú, valamilyen minőségű frissítést. Minden másért keményen fizetni kell valakinek.

Németeknek ott van desktop és szerver vonalra a SuSE mint supportot nyújtó, virtualizációra a Proxmox, csoportmunka szoftver van egy csomó német háttérrel, stb. Szó szerint országon belül tud maradni a pénz, ha ez a szempont.

Németeknek ott van desktop és szerver vonalra a SuSE mint supportot nyújtó, virtualizációra a Proxmox, csoportmunka szoftver van egy csomó német háttérrel, stb. Szó szerint országon belül tud maradni a pénz, ha ez a szempont.

Azt lehet tudni, hogy SuSE-ra váltanak? Mert annak tényleg lenne értelme. Olyan, hogy Linuxra váltás nincs, rengeteg egymással nem teljesen kompatibilis, itt-ott kicsit máshogy működő disztró van, plusz ugye support nélkül se a magánszektor, se az állami szektor nagyobb intézménye nem megy semmire egy operációs rendszerrel.

Németeknek ott van desktop és szerver vonalra a SuSE mint supportot nyújtó, [...] Szó szerint országon belül tud maradni a pénz, ha ez a szempont.

Az, hogy a SUSE német cég, az kb. a 2003-ig volt igaz, amikor a Novell felvásárolta őket. Jelenleg svéd befektetési csoport tulajdonában van a cég (EQT Partners / Investor AB) és már nem írják kis u-val :)

Igen, én is tartok tőle, hogy ne a müncheiniek sorsára jusson a projekt. Ott azzal rontották el, hogy egy konkrét Ubuntu verzióra alapozva írattak egy gányolt saját (másik német cégtől rendelt) megoldást, és azt próbálták frissítés nélkül az idők végezetéig használni, kb. 10 év után bele is buktak. Hibás stratégia volt, és már csak állandó problémaforrás volt, szemléletbelileg nem voltak felkészülve rá, hogy működőképesen tartsák, próbálták csak Windows pótléknak használni. Nyilván lehet okosan csinálni. A kivitelezésen sok minden múlik.

A motiváción is, mert pl. sokan hibás motivációval szállnak bele, pl. hogy megspórolják a Windows licenc árát, amit egyébként is olcsóbban kapnak, eleve kedvezménnyel adja a MS a kormányzati szerveknek, meg a nagy tételű licenc egyébként is olcsóbb, és kiderül, hogy rövid távon egy Linux only ökoszisztéma még drágább is (szakember, hardverek felkészítése, tanulmány, teszt, miegyfene, ha fizetős-céges support is kell, pl. Ubuntu Pro, RHEL, Suse), akkor még inkább), inkább a függetlenség, és ahogy a cikk is írja, adatvédelem miatt érdemes belekezdeni.

Az is egy jó taktika, ha nem egyszerre ugornak bele, hanem pl. először csak x gépre, vagy pl. egyelőre Windowson maradnak, és csak a LibreOffice-t vezetik be, meg próbálnak egyéb alkalmazásokból multiplatformos FOSS alternatívákat, meg saját szoftvert átíratni, és fokozatosan szokni a témát, ha megvan, akkor beleugrani minden géppel a Linuxba. Tovább tart, de biztosabb megoldás lehet.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Talán félig, talán naiv kérdés, hogy mi okozhat kompatibilitási problémát. Felépítenek egy FOSS-rendszert, és mint tartományi vezetés, kötelezik az adatszolgáltatókat, hogy alkalmazkodjanak.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Nem másabb ez, mint MS cuccal dolgozni, és úgy kötelezni mindenkit, hogy alkalmazkodjon... Á' la kishazánk legtöbb (állami) szervezete.

Ha nem lenne a képben a politika, tisztán műszaki szempontból jobb lehet egy Linux (FOSS) alapokra építkező rendszerhez igazítani mindenki mást, mert ilyenekben kézenfekvő minden résztvevőnek/tervezőnek meglévő, nyílt  szabványok és kvázi-szabványok használata, ami akár mindenki előnyére válhat. Ellenben a zárt kódú rendszerekkel, ahol hajlamosak olyasmire is saját alrendszert fejleszteni (zártan), amire egyébként már létezik bevett, nyílt megoldás, mert ugye a pénz.

Nem hinném, hogy itthon másképp működik, mint akárhol máshol szintén MS-ökoszisztémán lógó állammal. Az MS majd’ 20 évvel ezelőtt nem véletlenül kezdte gyártani a „nyílt” szabványú office fájlformátumot.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

> Nem másabb ez, mint MS cuccal dolgozni, és úgy kötelezni mindenkit, hogy alkalmazkodjon..

De. Ugyanis Libreoffice-t és azt futtatni tudó OS-t legálisan is használhat bárki ingyen, ami az MSO-ról nem mondható el. És ha valakinek az az 5-10-X ezer forint számít, akkor jó lenne, ha az állam nem kötelezne annak elpazarlására. Ettől lenne jobb államilag nem ráerőltetni senkire MSO-t.

Úgy érti, hogy a kényszerítést tekintve ugyanolyan kényszerhelyzet, csak elő kell írni, és be kell tartatni. Egyébként valóban igazságtalan MSO-t vetetni az emberekkel. Még a Windows oké, hülyeség annál is, de a legtöbb gép azzal jön eleve, de az MSO nem az, amit mellékelni szoktak, meg rearm-mal cselezve használható lenne nem tudom én meddig. Az ingyenes webes MS Office-ban meg egy csomó funkció, formázás nem elérhető, az nem váltja ki.

A LibreOffice-nak meg az a titka, hogy a saját natív, OpenDocument formátumaival kell használni, és nem az MS formátumait használni benne, azokat rákényszeríteni, mert azzal valóban lesznek kompatibilitási gondok.

Egy jó ideje én nem is használok Office-t, szövegformázást XeTeX-kel oldom meg saját bejáratott sablonok mentén (vagy markdown és pandoc), táblázatkezelést meg R-ben vagy valami más interpretált  script nyelven, vagy sc-im-ben, adatbázist SQLite-ban, stb., ha az kéne. Viszont ha valami Office megoldás kéne gyorsban, én mindenképp a LibreOffice-t preferálom már azóta, hogy forkolták. Nem csak azért mert  a) FOSS, b) multiplatformos, c) nyílt szabványos, bár már ezek magukban is döntő érvek, hanem szólnak mellette más érvek is:
1. LO Writerben sokkal jobb dokumentumlezárási funkciók vannak (nem engedi szétgányolni, átformázni a dokumentumot)
2. jobb tipográfiai/TDP képességek (nem lesz belőle TDP alkalmazás, de a Word-ben elérhetőnél profibb kinézetű dokumentumokat lehet vele csinálni)
3. jobb magyarítás, jobb magyar tipográfiai képességek, jobb magyar elválasztás, jobb magyar helyesírás-ellenőrző, gyaníthatóan ez más lokalizált nyelvekre is igaz
4. nincs az ember szalagmenüre kényszerítve (elérhető, de nem egyetlen, nem alapértelmezett), elérhető rendes menürendszerrel is (MS Office is áthegeszthető hagyományos menüsre, de ahhoz megint fizetős 3rd party alkalmazásért fizetés, vagy újabb kör vírusokat kockáztató warez kell tudtommal)
5. elfut portable módban, van Windowsra is portable változata, és Linux alatt is elmegy egyetlen AppImage fájlként, így még telepítgetni se kell, szabadon hordozható, tartható belőle többféle verzió párhuzamosan a gépen. Nem kell nekiállni telepíteni per gép, meg termékkulcsozni, aktiválgatni, apjuk nemi szervézni
6. tud lokális és saját hostolási rendszerben webes módot, így akinek webre is kell, az nincs kiszolgáltatva egyetlen cég szervereinek, meg azok kiesésének
7. nagy dokumentumoknál stabilabb, mint az MSO, utóbbi jobban szeret összeomlani 1000+ oldalas dokumentumok, millió soros, vagy rengeteg munkalapos komplex táblázatok alatt

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ez a fránya sajtó ilyeneket ír, ahelyett, hogy az illetékesek szóltak volna a helyi MS képviseletnek, hogy lejár a licenc és kéretik megtölteni a Nokiás dobozokat, hogy szóba se kerüljön az átállás. Mondjuk így még kijöhet egy jó drága esettanulmány, hogy miért nem lehet Linuxra váltani. Az dupla pénz.

A Linux jó döntés. A LibreOffice erősen megkérdőjelezhető.

kompatibilitás a már meglévő doc/xls/ppt fájlok és sablonok tömegével; betanítás és begyakoroltatás arra ami másképp van és éveken megszokta már hogy kell word/excel/powerpoint menükben/kontext menüben/gyorsbillentyűkkel csinálni 

ha ezek megvannak, nem lassabb, körülményesebb és instabilabb akkor akár még működhet is a msoffice->libre átállás, legalábbis a felhasználói ellenállás miatti kudarc kockázata kisebb lesz. Technikailag természetesen nem alacsonyabb szintű a LO mint az MSO, nem is az a kockázatforrás.

Egy ilyen átállásnak éppen az a lényege, hogy átállnak, nem toldoznak-foltoznak, hanem mindent átraknak a környezettel kompatibilis formátumba és mindenkitől ilyen formátumban való kommunikációt várnak el. Igen, betanítás kell, a „felhasználók” pedig jelen esetben alkalmazottak, akiknek nincs választási lehetőségük. Bár az állami alkalmazottak eléggé be vannak betonozva az állásaikba, de az biztos nincs a munkaszerződésükben, hogy ők dönthetik el, milyen eszközt akarnak használni, hogy a munkavégzéshez kellő tudásukhoz szükséges továbbképzéseken akarnak-e részt venni, hogy elszabotálhatják a munkát, mert lusták tanulni.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Excel képességű táblázatkezelő nincsen Linuxra. A Libreoffice Calc egy egészséges kompromisszum. A Word-ben és a Powerpointban nincs lényeges előnye a Microsoft Office-nak a Libreoffice-hoz képest. Support ugynannyi kell a Linuxos Libreofficehoz, mint amennyi a Windows 11-hez meg az Officehoz jár. Azaz semmi, minden működik, out-of-the box, ha jól van eltaláva az alap telepítés Linuxon, akkor elég az összes kliensre évente-kétévente egyszer ránézni és updatelni. Az egész nagyságrendekkel stabilabb és biztonságosabb rendszer lesz, mint egy Windows alapú megoldás.

> Excel képességű táblázatkezelő nincsen Linuxra.

És kifejezetten hány helyen használják is ki azokat a dolgokat, amiben az Excel többet tud? Saját munkám kapcsán azt látom, hogy kb. senki nem ért az Excelhez - pedig munkája 80%-ban azt használja. Valaki megcsinált egy táblázatot kb 2 éve, és már a 10. főosztály kéri, hogy "javítsuk meg". (A javítás általában egyetlen sztring módosítása - amit egyébként ők maguk változtatnak meg a bemenő adatokat előállító eszközben, de a feldolgozó eszközben már nem veszi észre ugyanazt.)

Amit írsz, az egyértelműen alátámasztja az Excel helyettesíthetőségét a Libreoffice-szal. Alapvetően ezzel egyetértek. Ettől  még - sajnos - az állításom igaz marad, Linuxra nem létezik az Excellel azonos értékű eszköz.

Ez bizonyára kezelhető, ha a céges kultúra lehetővé teszi, hogy a munkafolyamatokat a Libreoffice-re építve alakítsák. Ez nem tűnik irreális feladatnak, de többnyire senkinek sincs kedve hozzá és Libreoffice haladó felhasználó még kevesebb van, mint Excel.

Egy állam, tartomány közigazgatásának „számításait” nem táblázatkezelőkre kell bízni. Egyáltalán nem vagyok IT-s, de én ilyen szervezeteknek csak vékonyklienses rendszert telepíttetnék.
Ilyen helyeken az irodai munkához éppen nem kell Excel-haladó szint. Megfelelő tudású és mennyiségű adminisztrátort kell alkalmazni.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Nem így értem.

Amikor az Excelre bízzák az ERP-től elvárható funkciókat, az az egyik véglet, de a másik véglet, amikor az ERP-től várják el, hogy napi lekérdezéseket bocsásson a felhasználó rendelkezésére. Egy ERP-ből egy közepes, de még egy kisvállalat esetében is elvárható, hogy legyen olyan Excel kimenete, amely százezer soros nagyságrendű adatállományt produkál, több tucatnyi oszloppal - éppen azért, hogy azt egy közepes képzettségű szakmai felhasználó valamilyen táblázatkezelőben pivot tábla szinten a gusztusa szerint elemezze.

Ilyen elemzést nálunk gyakran kell végezni pl. logisztika, sales vagy akár számviteli analitika szinten a kollégáknak, olyan egyedi esetekben, amelyeknél a konkrét riportra egy évben néhányszor, vagy esetleg összességében is csak egyszer van szükség. A tapasztalat szerint ezeken a Libreoffice elhasal, az Excel meg többnyire nem (pl. a minap 12 fájl kimenete volt az ERP-nek, ezek egy Excel táblában simán összesíthetők voltak, amiből készült egy riport (pivot tábla) aminek az alapja 600 ezer soros volt - az eredmény ment egy darab egyszer használatos prezentációba). Ezek ujjgyakorlatok Excelben - a Libreoffice sajnos ebben a méretben ilyesmire alkalmatlan eszköz. Az ERP-nek ilyesmihez érintőlegesen sincsen köze, nem az ő dolga.

Az informatikusok megközelítése általában ezügyben elméleti, minimális vagy nulla gyakorlati tapasztalattal. "Működnie kell". Aztán ha nem működik, mert az egyébként képzett felhasználó nem tudja a munkáját elvégezni, az már nem az informatika felelőssége. Ez az én tapasztalatom, ami biztosan nem általánosítható, mert mindefélék is vannak a világban.

Ceterum censeo: az Excelhez hasonló képességű táblázatkezelő nincsen Linuxra. 

"aminek az alapja 600 ezer soros volt"

Már elnézést, de az, aki ekkora adatmennyiséghez bármilyen táblázatkezelőt használ, az bizony nagyobb aljasságokra is képes. Értem én, hogy pivot tábla, de könyörgöm mi hajtja??? Már a párezer soros táblázatok is húzósak tudnak lenni. Az ilyen "szaki" egy igazságosabb világban a gyehennán égne az idők végezetéig.

Hahaha... értem én, hogy az elmélet fontos, de az a helyzet, hogy Excelben egy egyszeri alkalomra ezt megcsinálja .xlsb-ben production színvonalon Gizike aki jó fizetést kap és kávét is tud főzni. (Hogy ehhez kell neki egy virtuális gépben egy alaposan kipróbált Windows XP 3GB RAM-mal, az csak hab a tortán).

Az IT-nél el sem jut odáig a dolog, hogy az adatgazda felmérje a fejlesztést igényét, mire Gizike kiköpi. (Mármint a prezentációt a pivot táblából csiliviliben).

(Gizike egyébként urihölgy, sosem köpi ki.)

Szerintem az igazán bátor döntés, hogy megpróbálnak lejönni a teljes MS eco-systemről (és ez szerintem legalább akkora dolog, mint a munkaállomásokat linuxosítani meg LibreOffice-ra váltani): itt bizony Open Xchange-ről is szó van, meg Nextcloud-ról, meg AD kiváltásról (amit még csak pilot-oznak) meg még a VoIP-ot FOSS-ra akarják tenni.

meg AD kiváltásról

Iden 8 eve, hogy en lejottem a tartomamyvezerlorol, es immar samba adja egy docker kontenerben a dc feladatokat (meg egy dnsmasq adja a dns-t, mert ennek a szar windownak kell kulonbejaratu dns, kulonben nem megy a tartomamyvezerlohoz a hitelesites).

 

Jottek elotte nekem mindenfele forumokon, hogy igy nem lehet, meg ugy nem lehet, oszt' megis lehet.

 

Azelott a (2010-es evek) az outlook volt az etalon, hogy anelkul nincs vallalati levelezes.

Oszt' most, hogy mindenki gmailezik, valahogy mar megfelel a bongeszoben torteno levelezes.

 

<meme>

Kifogas, mindenhol csak kifogas.

</meme>

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ekkora gépparknál az is indokolhatja az átállást, hogy 2025 október közepén végetér a Windows 10 támogatása, a Windows 11 pedig elég sok hardvert nem támogat, ami még bőven jó lenne irodai használatra. Így a későbbi Windows verziók miatti esetleges hardver elavulás sem fogja őket érinteni.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

Ha jó a migrációs terv és a szükséges követelményekkel kapcsolatos teljesítés, majd ennek a rendszernek az üzemeltetése és az "örök topic" a kompatibilitási problémák megoldása akkor működhet. De nagyon jól elő kell készíteni.

RGeri77
Fedora Ambassador, játékmester ;-)