Grandiózus nyitány a Margit-szigeten

A Margitszigeti Színházban tradíció, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar parádés játéka adja meg a nyári klasszikuskoncert-szezon kezdő hangjait, hangzatait. Idén június 4-én a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, Balázs Jánossal együtt gondoskodnak egy megismételhetetlen koncert élményéről.

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknapot minden évben nagyszabású eseménnyel ünnepli a Margitszigeti Színház. Az idei év különlegességét az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztsége adja, amelyet június 1-jétől december 31-ig, húszéves tagságunk során immár másodszor, hazánk tölt majd be. Az ünnepi műsort mindennek tiszteletére a közeli, visegrádi négyek együttműködésben részt vevő országok zeneszerzőinek műveiből, valamint Beethoven 5. szimfóniájából állították össze a szervezők, ráadásként pedig az összetartozás szimbólumaként felcsendül majd az unió himnusza: Beethoven 9. szimfóniájának Örömóda című részlete is.

A válogatás Bedřich Smetana Az eladott menyasszony című komikus, mesebeli jellegű operájának nyitányával kezdődik, mely a cseh zene fejlődésének egyik jelentős darabja, egy, a hagyományos cseh táncformák, a polka és a furian keverékéből, népdalok közvetlen idézete nélkül megalkotott mű. Ezt követi majd Frédéric Chopin Andante spianato és Grande polonaise brillante szerzeménye. Előbbi a Pink Martini-kedvelőknek biztosan ismerős lesz, hiszen ez ihlette és ennek egy részletével is indul az amerikai együttes La Soledad című dala.

A lengyel zeneszerző után igazi kuriózumként, sőt a magyar hangversenykínálatban ősbemutatóként a szlovák Alexander Moyzes virtuóz alkotása, a Garam menti táncok következik, amely Szlovákia folklórhagyományairól mesél a zene nyelvén. Az első felvonásban utolsóként Liszt Ferenc 1852-ben komponált virtuóz, nagyszabású zongoraversenye, a Magyar fantázia csendül majd fel, Balázs János tolmácsolásában. A mű kiválóan, a cigányegyüttesek játékmódjából ellesett és választott apparátusára adaptált modorban dolgozza fel a témául felhasznált magyar népies melódiákat, verbunkos dallamokat, táncokat.

Az est második felében Beethovené lesz a főszerep, elsőként 1804 és 1808 között íródott 5. C-moll szimfóniája, a klasszikus zenében egyik legnépszerűbb, legtöbbet játszott kompozíció, ráadásként a mindenki számára ismerős Örömóda dallamai csendülnek fel a kora nyár esti ég alatt. A gondosan összeállított válogatást korunk egyik legizgalmasabb karmestere, a klasszikus és kortárs repertoárban egyaránt otthonosan mozgó Madaras Gergely, a francia Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatója, valamint a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere vezényli majd.