Összenő, ami összetartozik, és három baloldali párt – a DK, az MSZP, valamint a Párbeszéd – a számtalanszor megbukott összefogás ideáját vette elő a fiókból, hogy együtt induljon a soron következő önkormányzati és európai parlamenti választáson. Még múlt héten jelentették be a közös indulást, aminek értelmében az EP-lista első négy helyén a Demokratikus Koalíció képviselői foglalnak helyet, az ötödik hely a Magyar Szocialista Párté, a hatodik pedig ismét a DK-é lett, a Párbeszéd pedig mindössze a hetedik helyet kapta meg a sorban.
Érdekesség, hogy napokkal a bejelentés előtt lapunk már megírta, hogy a három párt összefog a választásokra, ám akkor a Párbeszéd még azt válaszolta a HVG-nek: nincs mit kommentálni, minthogy nincs ilyen megállapodás.
Ezzel szemben egy sajtótájékoztatón a Demokratikus Koalíciót képviselő Dobrev Klára elmondta, hogy ez egy hosszú távú stratégiai megállapodás, amelyben az első lépés a közös európai parlamenti és budapesti lista, illetve a közös jelöltek állítása. Továbbá jelezte, hogy a következő országgyűlési választásokra közös jelöltekkel, közös programmal és közös miniszterelnök-jelölttel készülnek, sőt Dobrev szerint „ha Orbán veszít június 9-én”, akkor azonnal előre hozott választást kell követelni.
Lapunk korábban arról értesült, hogy a hárompárti összefogás közös miniszterelnök-jelöltje Dobrev Klára lesz, és nem tartanak előválasztásokat. A sajtótájékoztatón Karácsony Gergely nehezményezte, hogy a Momentum nem vesz részt a közös lista állításában, míg Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke elmondta, azok a felek, akik összeálltak, tulajdonképpen a szavazók akaratát testesítik meg, és szerinte most már van hova szavazni. Megjegyzendő, hogy a Párbeszéd a fennállása során eddig még nem vett részt önállóan egy országgyűlési választáson sem, és most ismételten nem méreti meg magát.
Emlékezetes, hogy éppen tíz éve, 2014-ben alakult meg a baloldali értelmiség javaslatára a baloldali összefogás, amikor is az MSZP, a DK, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megbuktatja a Fidesz–KDNP-t és Orbán Viktort. Két hónappal a megalakulása után már nevet is váltott a baloldali összefogás, mert félő volt, hogy az emberek majd összekeverik őket a hasonló nevű Összefogás Párttal, így a rohamosan közeledő választásokra már a Kormányváltás név alatt fordultak rá a pártok.
Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is biztos volt a győzelemben, előbbi még azt is kijelentette, hogy nem zárja ki az elsöprő, kétharmados baloldali győzelmet. A választáson a pártszövetségnek végül sikerült 38 országgyűlési mandátumot szereznie, ezzel a legnagyobb ellenzéki csoportosulás lett, de mindez így is kevés volt a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmével szemben. A pártszövetség a választásokat követően felbomlott, a 2014-es európai parlamenti választáson a baloldali pártok már külön indultak, de az összefogás ideáját azóta sem tudták elengedni.
A baloldal azóta hangos a belső problémáktól, az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok továbbra is különböző együttműködési formációkról, indulási forgatókönyvekről, lehetőségekről ötletelnek és vitáznak.
A folyamatos előválasztásokról, listaállításról, miniszterelnök-jelöltről, képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett annyi változott, hogy immáron nem az eltűnőfélben lévő MSZP, hanem Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg a kormányváltónak szánt programokat. A 2014-es választások után négy évvel, 2018-ban csak az MSZP és a Párbeszéd fogott össze, ez akkor a listás szavazás 3. helyére volt elegendő, az első helyen akkor is a Fidesz–KDNP végzett, a második helyen a Jobbik futott be. 2022-ben aztán megint az összefogás került a baloldali politika középpontjába, azonban hiába vették be ezúttal a Jobbikot is, a végeredmény így is megsemmisítő vereség és egy újabb kétharmados felhatalmazással felálló Fidesz-kormány lett.
Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)
