Musk: a hagyományos hírmédia haldoklik; a Twitter mindeközben a csúcson van

Na ezt elteszem a emlékbe.

Ha valamirol csak a kozossegi mediaban tudositanak az 99,9% -ban nem fontos hir. Az, hogy ket idiota osszeveszik Twitteren az meg nem csak nem fontos, de nem is hir szerintem, meg akkor sem, ha az idiotak egyebkent hiresek.
Ha valami tenyleg fontos, akkor lesz rola rendes cikk is.

(Az osszes kozossegi media embed le van tiltva. Nem erzem ugy, hogy barmibol is kimaradnek.)

Régóta tudjuk (az ismeretelmélet nagyjából erről szól), hogy a külvilágra vonatkozóan nincsen biztos tudás. Már az érzékszerveidből véges felbontású adatok jutnak el az agyadba, ami az alapján, egy evolúciósan finomított algoritmus alapján modellezi a valóságot. Az érzékelés is az esetek nagy részében nem közvetlen, a dolgok egy nézetét látod, az algoritmus egy, a maitól erősen eltérő világban lett tanítva (és sok esetben a fals pozitív riasztások ára minimális volt, a fals negatívoké letális, pl. ha a kérdés az volt, hogy van-e kardfogú tigris a bokorban). Szóval nincs éles vonal a személyes tapasztalat és a közvetett között.

Ha minél megbízhatóbb modellt akarsz alkotni a valóságról, akkor valamiféle Bayes-i módszereket kell alkalmaznod, kell legyen valami előzetes, a priori elképzelésed arról, hogy mi mennyire hihető (a priori szubjektív valószínűség), milyen forrás milyen megbízhatóságú (látom >> más mondja, New York Times >> Kurir, WC-papíron szarnyom >> Blikk), minél több lehetséges "szcenáriót" fel kell építened, ezeknek olyanoknak kell lennie, hogy tartalmaznak a modellen belül kis valószínűségű eseményeket (ha ezek bekövetkeznek, akkor veted el a modellt), és ezek közül kizárni, aminek nem mond ellent nagy megbízhatóságú információ (Bayes-i a posteriori valószínűség, ez a falszifikáció). Ha elég ideig csinálod, a tudások egyre megbízhatóbb lesz.

A tudás és a hit között tehát nem az a különbség, hogy a tudás abszolút, a hit meg bizonytalan, hanem az, hogy a tudás módszeresen szerzett, úgy, hogy fel vagy készülve arra, hogy újragondold, korrigálj. Csak olyan modellt alkotsz, ami falszifikálható (a nem ilyenekről úgysem tudsz meg soha semmit, hogy mennyire valószínű). A hit ezzel szemben a valóságtól független, döntésen vagy indoktrináción alapul (pl. egy barokkos bonyolultságú konteó, amibe minden új adat beilleszthető azzal, hogy így akarják hihetőbbé tenni a gyíkemberek, vagy a babonák, vallások, amibe minden belefér, mert "isten útjai kifürkészhetetlenek", stb.).

Szóval akkor mégse az olvasó érdekében dolgoznak, hanem a saját érdekükben. :)

Mondjuk a WaPo szed előfizetési díjat. Ugyanakkor Bezos a tulaja. Szerinted:

1. Bezos megélhetéséhez szükségesek a WaPo előfizetési díjak?
2. Kinek tartozik a szerkesztőség nagyobb lojalitással, az előfizetőknek, vagy Bezosnak?
3. Szerinted Bezosnak mi az értékesebb, az előfizetésből befolyó pénzek, vagy a politikai befolyás, aminek egyik eleme a kezében levő média?

Persze ez csak egy példa, de szerintem rávilágít arra, mi a probléma a logikáddal.

Őszintén, nem is vagyok benne biztos, komolyan gondoltad-e, akkora hülyeség.

0) Kösz, ezt elszúrtam. Pedig általában ügyelni szoktam a helyesírásra.

1) Miért kellene magyart mondanom? Más nyelven is tudok, az esetleges elfogultságot meg tudom kompenzálni azzal, hogy vegyesen nézek konzervatív és progresszív újságokat (mondjuk Times és Guardian). Az is az előnyük, hogy pl. egy angol újság MO-ra kívülről néz rá, komolyabb érdekei a magyar eseményekkel kapcsolatban nincsenek (pénzügyileg short és long stratégiával is kereshet a magyar állapotokon és ahhoz kicsik vagyunk, hogy észrevehetően befolyásoljuk az ő eseményeiket), úgyhogy könnyebben marad objektív.

2) Mi az, hogy kevés? A twitternél kevesebbet, vagy a komolyanvehetőséghez elég keveset?

haat, tudod ha mar az elektroomos autok hangjarol is a melegekre asszocialsz, akkor ott mar nagyon latens valaki :D

nem erzed ugy hogy egy normalis heterohoz kepest aki tisztaban van a szexualis orientaciojaval, te tulsagosan sokat gondolsz a homoszekszualitasra??? :D

Ha nem tudnék semmi hírről véleményről az utóbbi 10 évből mennyivel lenne rosszabb az életem? Szerintem nagyon kevéssel.

De azért a szavazati jogodat gondolom azért megtartanád, ugye?

Úgy gondolom, hogy az írni-olvasni, logikusan gondolkodni tudó emberek (hagyományosan az értelmiség) felelőssége, hogy a közéletben tájékozott legyen, meggondolt (és nem zsigeri, hanem racionális*) véleményt alakítson ki, azt értelmesen elmondja, az alapján szavazzon.

*Arra, hogy hogyan alakíts ki racionális véleményt, a német Wahlomat pl. egy egész jó megoldás: kiszedik a pártok programjából a főbb pontokat, megkérdezik, hogy melyikkel mennyire értesz egyet, és aztán pontozza, hogy melyik párttal hány pontban értettél egyet. Az persze a te dolgod marad, hogy a múltbeli viselkedés alapján el is hiszed-e annak a pártnak, hogy következetesen képviselni fogja, amit mond.

Hogy jobb vagy rosszabb lesz-e az életed attól, ha ezt csinálod, az már egyéni. Van, aki szeret gondolkodni, van, aki nem. Van, akit elég széles körben szinte minden érdekel (ilyennek kellene lennie egy klasszikus értelmiséginek), van, akit csak a saját kedvenc témái, van, akit meg szinte semmi, a szakmája is csak azért van, mert valamiből meg kell élni. Az megint más kérdés, hogy kivel akarsz beszélgetni. A barátok között elég gyakori, aki azért hasonlóan gondolkodik sokmindenről, vagy azért, mert komolyan veszitek egymást, sikerül elgondolkodtatni, meggyőzni, vagy pedig azért, mert amikor eléggé polarizálódik a helyzet, akkor nem nagyon állnak szóba egymással az ilyenkor általában két tábor szavazói. Ami egyenes út a félretájékozódáshoz és a buborékba való beragadáshoz. Az egy tudatos erőfeszítést igényel, hogy az ember elbeszélgessen olyanokkal is, akikről tudja, hogy nem értenek egyet, egyrészt, hogy azok is hallják a te véleményed, másrészt, hogy te az övéket, mindkét fél kis szürke sejtjeit aktívan tartva. (A racionalitást is segíti, hogy azt is mindig tudjam, hogy én miért arra szavazok, akire, ne megszokás legyen.) A politikában való részvétel nem fogja ugrásszerűen jobbá tenni az életed, de az, ha kimaradsz belőle, ugrásszerűen teheti rosszabbá.

Semmit! Én bele voltam buzulva a politikában. Csládi degeneráció, a komcsi időkben ott ült a család a fél nyolcas híradónál már percekkel előtte néztük az órát ahogy vissza számol. Nagyapám a budiban is híreket olvasott. Aztán én is ilyen lettem, néztem az összes politikai műsort, a politikusokat jobban tudtam név szerint mint a munkatársaimat. Itt idegeskedtem meg lázadoztam. Aztán minek? Pláne kis hazánkban úgy is mindig a FIDESZ nyer és kb úgy is mindig 2/3-al. Ennek megváltozására én zéró esélyt látok. Szóval úgy döntöttem letojom és magamra koncentrálok. Ezerszer jobban érzem magam. Szavazni elmegyek majd a 2 farkú kutyapártra azt csá. Nem nézek már semmilyen politikai hírmüsort ha feldob valami rövid shortot annyi kb most az összes tájékozódásom.