Budapest 24℃ (derült)Még nem lélegezhetünk fel: elárulta a szakértő, mikor jöhet ismét szaharai por Magyarországra
Valósággal letarolta Magyarországot az a szaharai por, ami a húsvéti ünnepek alatt jött Észak-Afrikából. A meleg levegővel betörő por miatt jelentősen megnőtt országszerte az aeroszol részecskék koncentrációja. A szeles idő és az átkeverő légmozgások hatására a porból a talajközeli légrétegekbe is bőven jutott. A porviharnak végül egy markáns hidegfront vetett véget, amely saras esővel mosta el a nagy mennyiségben szállongó szaharai port. Németh Lajos a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy nem egyedi esetről van szó, ugyanakkor kiemelte, hogy az ilyen tartósan megtelepedő por a Kárpát-medencében ritkaságnak számít. A meteorológus azt is elárulta, hogy még nem lélegezhetünk fel, további betörések várhatóak idén tavasszal.
Alaposan megkavarta az időjárást az a délies áramlással érkező meleg levegő, ami jelentős mennyiségű szaharai port hozott térségünkbe. A Közép-Európát érintő porviharos események jellemzően tavasszal-nyáron szoktak leginkább előfordulni. Az elmúlt években mégis egyre több alkalommal figyelhettünk meg őszvégi-téli, jelentős porkimosódással együtt járó epizódot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évente 10-12 alkalommal érik el hazánkat a szaharai porral telített légtömegek.
Érdemes hozzátenni, hogy mindig is érkezett por a Szaharából, és mindig befolyással volt az életünkre. A mostani esemény csupán csak annyiban különbözik az eddigi esetektől, hogy jóval tartósabb ideig „keserítette” meg az életünket. A por nemcsak, hogy az autósoknak okoz kellemetlenséget, de a légi közlekedésre is hatással van. Mindamellett komoly egészségügyi vonatkozásai is vannak, ami többnyire a tüdőbetegeket, vagy a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedőket érinti.
Németh Lajos, meteorológus a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy a por akkor éri el Európát, amikor tartósan erős déli áramlás alakul ki. Tavasszal a légköri ciklonok, áramlások erőteljesebbek az átlagosnál, ilyenkor gyakoribb a ciklonáris tevékenység, és magasabb a légköri frontok száma is. Ősszel ritkábban fordul elő hasonló időjárási jelenség, Európa középső része ekkor jellemzően frontmentes.
A szakember szerint nem egyedi jelenségről van szó, mivel a sokévi átlag szerint is elő szokott fordulni akár egy tucatnyi is. Mint mondta, az áramlásról, és az áramlás gyakoriságától függ, hogy éppen mekkora területet ér el a por. Az elmúlt néhány esztendőben a déli áramlás gyakoribbá vált Európa középső területein, mind a magasban, mind a talaj közelében.
Németh Lajos a HelloVidéknek arról is beszélt, hogy a port a szaharai szél kapja fel, majd ezt az erőteljes áramlások a kontinens közepére, és az északi felébe sodorják.
Ha nincs eső, ami kimosná, akkor ez képes akár egészen a Baltikumig, Lengyelország északi részéhez is eljutni
- tette hozzá.
Mint mondta, ez a mostani jelenség nemcsak hazánkban volt tetten érhető, hanem Spanyolországban, Németországban, Európai nyugati, délnyugati részén is. Ugyanakkor az, hogy ilyen tartósan a húsvéti ünnepek alatt, ekkora mennyiségben jelen legyen, és megtelepedjen Közép-Európában a Kárpát-medencében az ritkaságnak számít.
Szinte lehetetlen védekezni ellene
A szakember kérdésünkre elmondta, hogy szaharai pornak végül egy hidegfront vetett véget, aminek hatására eltűnt a levegőben jelenlévő, hatalmas mennyiségű por. Egy részét az északi szél fújta el, a másik részét pedig az eső mosta ki. Németh Lajos szerint döbbenetes mértékű por rakódott le az autókra, utakra, és a különböző tárgyakra. A nagymennyiségű por hatására pedig ködbe burkolóztak a távolban lévő tájak is. Ám, amikor megváltozott a szél iránya, akkor megszűnt a szaharai pornak az utánpótlása, és onnantól kezdve minden visszatért a régi kerékvágásba.
A meteorológus azt is elmondta, hogy elsősorban az áramlás sebességétől függ, hogy mennyi ideig van felettünk egy ilyen porhalmaz.
Általában pár napig szokott csak maradni, azonban a mostani por 3-4 napig is a térségünkbe vesztegelt, aminek az volt az oka, hogy nem érkezett meg az a hidegfront, ami észak-nyugatról elfújta volna
- magyarázta.
Németh Lajos szerint két dologtól függ elsősorban a szaharai pornak a betörése, az egyik az hogy ne forduljon elő a Szahara térségében egy olyan időjárás, ami felkapja a sivatag felszínéről a port. Másodsorban pedig kell az is, hogy Közép, és Nyugat Európában olyan szélviszonyok alakuljanak ki, amelyek elsöpörjék innen.
De miről is van szó?
A tartósan megtelepedő por nagyságát tekintve néhány 10 mikrométeresek, igen apró, 2–62,5 µm (tehát 1/500 – 1/16 mm) átmérőjű szemcseméretűek. Csak, hogy jobban el tudjuk képzelni ezt a méretet: hajszálaink átmérője egyénektől függően körülbelül 20 és 180 µm között változik. Fontos hozzátenni, hogy valójában nem is homokról van szó, mivel a homokszemcsék ennél nagyobbak.
Az időjárásra gyakorolt hatásuk sem elhanyagolhatóak, a por ugyanis visszaveri, szórja a beérkező sugárzást, ezzel csökkenti azt, ráadásul egyes ásványi összetételű részecskéi elősegítik a felhőképződést is, vagyis még tovább rontják a beérkező sugárzás mennyiségét.
A szél évente több milliárd tonna homokot emel fel a sivatagból, és szórja szét azt, sokszor meglepően széles területeken. Hazánkban éves szinten néhány százezer tonna szaharai por érkezik, mely nagyjából 3-5 tonna finom szemcsés homokot jelent négyzetkilométerenként.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
