Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Csaknem 760 ezer gyerek él állami gondozásban, azaz befogadó családoknál – jórészt nevelőszülőknél – és gyermekotthonokban az Európai Unióban az Unicef 2021-ben gyűjtött adatai szerint. A lenti grafikonon 19 ország szerepel, mind a 27 tagállam adatai itt érhetők el.
Arányaiban a legtöbben Lettországban voltak állami gondozásban, ahol 100 ezer főre 404 ellátott gyermek jutott, a legkevesebben pedig Görögországban, itt mindössze 19.
Magyarországon a 20 463 gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt 2021-ben, míg az uniós arány körülbelül 40-60 százalék volt a családok javára.
Tagállami és uniós szinten is az állami gondozási rendszer „intézménytelenítését”, olyan átalakítását támogatják, ahol a gyermekek elsősorban családi- és közösségi gondozásban részesülhetnek a gyermekotthonok helyett.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.