Elkaszált egy mutyigyanús közvilágítási tendert az egri testület, 15 másik kiderült

7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna Eger város önkormányzata egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A közgyűlésen több ellenérv is elhangzott, mi pedig ezek közül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos anomáliákat vizsgáltuk meg. És azt találtuk, hogy a kiírás versenykorlátozónak tűnt, a legolcsóbb ajánlatot kizárták, két cég pedig vélhetően színlelt ajánlatot adott. Az egri tender egyúttal ráirányította a figyelmünket további 15 olyan meghívásos eljárásra, amelyekben felmerül a közbeszerzési rendszer kijátszásának gyanúja.  

Nem szavazta meg a város képviselő-testülete a független (volt Jobbikos) polgármester, Mirkóczi Ádám előterjesztését, így egyelőre nincs fedezet Eger közvilágításának korszerűsítésére. A testületi ülésen ellenérvként többek között elhangzott, hogy a projekt túl drága lenne, és a nyertes vállalkozóval szemben is akadtak kifogások. Megnéztük, mit lehet tudni a tenderről, és meglepő dolgokat találtunk.

Az egri képviselő-testület tavaly döntött arról, hogy korszerűsíti a város közterületi lámpáit. A kivitelezési folyamat egyik első lépése volt, hogy az Önkormányzati Közbeszerzési Döntőbizottsági (ÖKDB) jóváhagyást követően Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata mint ajánlatkérő „Közvilágítás korszerűsítés” elnevezéssel nyílt közbeszerzési eljárást indított. Vagyis elvileg bárki pályázhatott volna a tenderre. A felhívás szövegéből azonban hamar kiderül, hogy a kiírás a legkevésbé sem volt ösztönző a cégek számára, sőt.

Versenykorlátozásra alkalmas

A feladatot a következőképp határozták meg: „építéssel vegyes szolgáltatás keretében a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítése, karbantartása, üzemeltetése”. A projekt 6460 darab lámpatest korszerűsítésére és további 250 lámpa üzemeltetésére vonatkozik 144 hónapos, azaz 12 éves időtartammal.

Az önkormányzat azonban a kiírásban két olyan feltételt is rögzített, amellyel lehetséges ajánlattevők számát szinte nullára redukálta.

1. Az egyik szerint „ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban projekttársaság alapítását írja elő”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ez rengeteg többletadminisztrációval jár, ami már önmagában sokakat elriaszt.
2. Ennél nagyobb problémát jelent az a feltétel, amely szerint: „alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónapban) befejezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül megkezdett, legalább 1 db, 1300 db lámpatest közvilágítási aktív elem tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére kiterjedő jelen beszerzés tárgya szerinti komplex közvilágítási szolgáltatás üzletrész adás-vételi szerződéssel tárgyú referenciával.

„A második referenciafeltétellel a piac 99 %-át kizárták a piacról” – fogalmazott a szakértő. „Hiszen nem volt elég azt igazolni, hogy a jelentkezőknek volt tapasztalata közvilágosítás kivitelezésben és üzemeltetésben, hanem hajszálpontosan olyan pénzügyi és jogi konstrukcióban kellett ezt teljesíteni, ahogyan azt az önkormányzat előírta (vagyis amelynek a végén átkerült a projektcég tulajdona a kiíróhoz).

Úgy gondolom, hogy ezt a Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőreinek nem lett volna szabad átengednie.

Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen versenykorlátozás, és nem a cég valódi alkalmasságát és képességét hivatott vizsgálni” – mutatott rá.

Atipikus üzleti modellre panaszkodtak

Az egri önkormányzat elképzelése, az úgynevezett ESCO finanszírozás önmagában nem lenne új keletű dolog. Ennek lényege, hogy a kivitelező megelőlegezi a beruházás költségét, amit az önkormányzat később folyamatosan törleszt. Ez az egri közvilágítás esetében a következőképp nézett volna ki.

A nyertes ajánlattevő – a szerződés aláírását követő 12 hónapon belül – a saját költségén elvégzi a kötelező felújítási feladatokat, továbbá a műszaki átadás-átvételi eljárását követő 144 hónapon keresztül teljes körű garanciális hibaelhárítást és karbantartást biztosít. A vállalkozó a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítését követően bocsátja ki az első számlát, majd havonta mindig egy újabbat. Ez egy ismert finanszírozási forma, már tíz éve is volt rá példa, például Komlón.

Csakhogy ebben az esetben a nyertes cégnek a beruházás lebonyolítására, valamint a működtetésre és üzemeltetésre egy új kft.-t kell létrehoznia, amelynek 100%-os üzletrészét az egri önkormányzat 12 év alatt, évenként az üzletrész 1/12-ed részének átruházásával szerzi meg.

Ez pedig Magyarországon, de még Európában is egy alig ismert konstrukció.

Annyira atipikus, hogy az eljárás során emiatt vitarendezési kérelmet nyújtottak be, amelyben egy – meg nem nevezett – cég egyenesen azt állította, hogy az országban csupán egyetlen vállalkozás van, amelyik alkalmazza ezt az üzleti modellt. A panaszt benyújtó (feltehetően állami) cég szerint ráadásul ezzel az állami tulajdonú vállalkozásokat alapból kizárják a versenyből, hiszen ők önállóan nem hozhatnak létre és adhatnak el társaságokat.

A vitarendezési kérelemben szerepelt továbbá, hogy amennyiben a város nem vonja vissza a cég szerint versenykorlátozó felhívást, a vállalkozás a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért.

Az önkormányzat azonban elutasította a kérelmet többek között arra hivatkozva, hogy a tender kiírását megelőzően piackutatást végeztek, és arra a megállapításra jutottak, hogy csak Magyarországon legalább 3 különböző cég alkalmaz a kiírásnak megfelelő megoldást, ráadásul az eljárás az egész Unióra kiterjedő, nyílt eljárás volt. A cégalapításhoz szükséges állami engedélyek pedig még bekérhetők.

Megkértük az egri városvezetést, hogy nevezzék meg azokat a cégeket, amelyek az ő felméréseik szerint rendelkeznek a szükséges referenciával, emellett kértük, hogy küldjék meg nekünk az előzetes piacfelmérés dokumentációit. Az önkormányzat üzleti titokra hivatkozva ezt megtagadta.

A becsült ár háromszorosával nyertek volna

Nem ez volt azonban az egyetlen gond az eljárással. Az egyik pályázót, a DML Hungary Kft.-t ugyanis kizárták arra hivatkozva, hogy aránytalanul olcsó árat ajánlott meg, és azt nem indokolta megfelelően. A társaság előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben kérte, hogy az érvénytelenség okai közül ezt a megállapítást töröljék, mivel az ajánlatuk mindent tartalmaz, amit a kiíró kért.

Az önkormányzat helyt adott a panasznak, és törölte ezt az érvénytelenségi okot. A DML Hungary mégsem örülhetett a döntésnek. Ugyanis nem emiatt, de végül mégis kizárták a versenyből.

Ahogy az a város honlapjára feltöltött dokumentumokban szerepel, a tenderen végül 4 cég indult: a DML Hungary, a Megavolt Bt., a Grep ESG Kft. és a Vill-Attila Kft. A DML Hungary adta a legolcsóbb, 1,6 milliárdos ajánlatot, a másik három cég ennek a többszörösével pályázott:

a Grep ESG Kft. 7,4, a Vill-Attila Kft. 7,9, míg a Megavolt Bt. 8,3 milliárd forintért vállalta volna a munkát.

A DML Hungary ajánlatát azonban érvénytelenné nyilvánították, mert a cég állítólag nem igazolta megfelelően, hogy „rendelkezik közvilágítás kivitelezés során szerzett min. 12 hónap szakmai tapasztalattal, és a hiánypótlási felhívásra nem reagált”.

Mivel a második legkedvezőbb ajánlatot a Grep ESG Kft. adta, és az ajánlata érvényes lett, ő lett a befutó. Így 1,6 milliárd helyett 7,4 milliárd forintba került volna a városnak a közvilágítás korszerűsítése.

Mindezt annak ellenére, hogy az önkormányzat eredetileg 2,5 milliárdra becsülte a beruházás értékét.

Ezt az önkormányzat számunkra megküldött válaszából tudjuk.

De támpontot adhat egy másik, hasonló beruházás is, ami Örkényben zajlik. A leírás szerint a „korszerűsítés magában foglalja Örkény Város közigazgatási határán belül működő közvilágítási hálózat közvilágítási aktív elemeinek lecserélését korszerű LED fényforrással üzemelő világítótestekre és tartozékaira, valamint magában foglalja a korszerűsítéshez szükséges összes tervezési és engedélyeztetési feladatot, valamint futamidő alatti üzemeltetést. (…) A nyertes Ajánlattevő a szerződés szerinti feladatait, ún. ESCO konstrukció keretében valósítja meg.”

Az egységárak azonban jóval kedvezőbbek ott, mint Egerben:

	Eger	Örkény
Lámpák száma	6710 db	567 db
Nyertes ajánlati ár (Ft/hó)	51 724 366 Ft (teljes ár/144 hó)	908 909 Ft
Egységár egy lámpára (Ft/hó/db)	7708 Ft	1603 Ft

Színlelt ajánlatok?

De nemcsak a túlárazás gyanúja merült fel a tender kapcsán. Ahogy írtuk, a Grep ESG és a DML Hungary mellett a Megavolt Bt. és a Vill-Attila Kft. adott ajánlatot. Hogy valóban alkalmasak lettek volna-e a munkára, az már nem fog kiderülni, ugyanis az egri önkormányzat csak a legolcsóbb ajánlatokat vizsgálta meg. Igaz, a Megavolt Bt. végül nem is tartotta fenn az ajánlatát.

Amin nem is lehet annyira csodálkozni, ha megnézzük a két cég hátterét. A Megavolt Bt. éves bevétele mindössze 56,9 millió forint volt 2022-ben, a 2020-ban alapított Vill-Attiláé pedig csak 14,9 millió forint.

De a két vállalkozásnak együtt sem volt annyi a bevétele az elmúlt öt évben, mint az általuk benyújtott árajánlatok külön-külön. 

Továbbá az Opten cégadatbázisa szerint egyikük sem nyert még önállóan közbeszerzést. A Vill-Attila viszont alvállalkozóként már felbukkant az egri tendert majdnem megnyerő Grep ESG mögött álló Grep Zrt.-nél Lajosmizse közvilágításának korszerűsítése során.

És nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy a Vill-Attila olyan meghívásos tendereken indult, ahol a Grep Zrt., illetve a Grep tulajdonosainak egy másik vállalkozása, az Oriental Lux nyert.

Az Elios ügyben is felbukkantak

Az egri tender majdnem-nyertese, a dörgicsei Grep ESG Kft. egy teljesen új, 2023 augusztusában alakult cég. Nem kizárt, hogy ezt a társaságot ajánlották volna fel az önkormányzatnak megvételre, bár a kft.-t már akkor létrehozták, amikor a tulajdonosok még nem tudhatták, hogy ők nyerik a tendert. A társaság tulajdonosa a GREP Green Public Lighting Zrt., amely a szükséges referenciát biztosította (volna) a Grep ESG-nek. A két cég tulajdonosa a Makra család.

A Grep Zrt. neve már felbukkant korábban az Elios-botrányt taglaló OLAF-jelentésben is. Ahogy arról 2018-ban lapunk is beszámolt, a Grep Kft. és a Grep Green Zrt. az Elios-szal 5 közös említéssel szerepelt a közbeszerzési adatbázisban: egyszer konzorciumi partnerként (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer pedig sikertelen ajánlattevőként.

Az OLAF-jelentésben többek között az szerepelt, hogy a Grep úgy adott be Mezőhegyesen versengő pályázatot, hogy ismerte a Tungsram-Schreder által kifejezetten az Eliosnak adott exkluzív árajánlatot.

De szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben: hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirat-hamisítás gyanúját vetette fel.

Bár az egri tendert végül eredménytelennek nyilvánították, úgy tűnik, számos más esetben a Grep Zrt. és Makráék korábban említett másik cége, az Oriental Lux könnyedén nyerte a közvilágításos megbízásokat – méghozzá majdnem mindenhol ugyanúgy, ahogy Egerben tették volna.

A 15 gyanús eljárásól, a szó szerint megegyező felhívásokról, az állandó szereplőkről és a több milliárd forint becsatornázásáról cikkünk második részében számolunk be.

Katus Eszter

A cikk a Transparency International Magyarországgal való együttműködés eredményeként, a Transparency International Secretariat támogatásával, a Global Anti-Corruption Consortium keretében jött létre. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Mirkóczi Ádám független polgármester. Fotó: Facebook