Polyák Gábor: nem hoz radikális változást Magyarországon az új uniós médiaszabályozás

Miután az Európai Parlament túlnyomó többséggel elfogadta, az Európai Unió Tanácsa is megszavazta a médiaszabadságról szóló EU-rendeletet. Magyarország mindkét alkalomman nemmel szavazott, utóbbinál egyetlenként – írta a Telex. Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos Strasbourgban korábban úgy fogalmazott, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai uniós jogszabály a médiát hivatott védeni az állami nyomás ellen.

A magyar helyzetet már nem nagyon lehet megoldani jogi eszközökkel, de azt nem lehet mondani, hogy semmilyen következménnyel nem jár Magyarországra nézve az elfogadott uniós médiarendelet – kommentálta a történteket Polyák Gábor. Hiszen – mint mondta – a magyar médiapiac átalakítása megtörtént és sok szempontból visszafordíthatatlan. Ha ez az uniós jogszabály a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) 2018-as létrejötte előtt született volna, akkor még nagyon sok mindent tudott volna alakítani a magyar médiarendszer állapotán. Jelenleg arra jó, hogyha más országokban is a magyarhoz hasonló folyamatok indulnának el, akkor azoknak gátat szabjon. 

Azért valamiféle változást, korlátozást mégiscsak hozhat – tette hozzá. Az állami reklámköltések területén – ami a legérzékenyebb kérdések egyike a magyar médiával kapcsolatban, mert ez a Fidesz-média hajtóanyaga – az uniós rendelet hat a magyar rendszerre. Bár nem szab szigorú korlátokat, tehát nem mondja azt, hogy egy médiavállalat legfeljebb a reklámbevételeinek 10 százalékát kaphatja az államtól, vagy az állami szervektől, de azt igen, hogy nemcsak a kormányszerveknek, hanem nekik is évente közzé kell tenniük, mennyi állami hirdetést kaptak. Ez viszont kellemetlenül fogja érinteni a Fidesz-közeli médiát, mert így a mostaninál is biztosabb képünk lesz arról, hogy milyen jól tartja őket a kormány az adófizetők pénzéből – magyarázta Polyák Gábor.

Ez persze nem biztos, hogy bárhová is vezetne, mert – ahogy a médiajogász már említette – túl késő van. Az ilyen típusú átláthatóság, transzparencia egy demokráciában érték, mert a választók reagálnak rá, és ha azt látják, az állam százmilliárd forintokat költ el úgy, hogy a kormányzatot ajnározó médiumok nagyon jól járnak, a többiek pedig ebből semmit nem kapnak, akkor a választópolgár legközelebb nem szavazza meg azt a pártot. „De nálunk ezen már réges-rég túl vagyunk, nem vagyunk demokrácia ahhoz, hogy ennek legyen hatása” – vélte.

Magyar szempontból nézve, a médiarendszer átalakítását befejezték és az autokrácia irányába is nagyon komoly lépések születtek, amelyeken jogállami, demokratikus eszközök – amiket az uniós médiajogszabály valóban szélesebb körben kínál, mint eddig – a hazai helyzeten már nem segítenek – jegyezte meg Polyák Gábor. 

Két olyan pontja van az EU médiaszabadságról szóló rendeletének, amellyel a magyar médiatörvény szembemegy – állapította meg a szakember. Az egyik, hogy az uniós jogszabály előírja, a közszolgálati média vezetőit pályázat útján kell kiválasztani. Ma Magyarországon az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató vezetőjét viszont nem pályázat útján nevezik ki, hanem a Médiatanács és annak az elnöke delegálják őket. Tehát ez a szabály elvileg azzal kell járjon, hogy a mostani vezetők helyett pályázat útján kiválasztott új vezetők jöjjenek. „De óvatosan vagyok optimista, mert az MTVA vezetőjének megbízása határozatlan idejű, a Dunáé 9 évre szól. Másfelől az egy nyugati megközelítés, hogy a pályázat megold mindent, mert Magyarországon ez is úgy nézne ki, mintha kinevezés lenne, akárki indul el, az fog befutni, akit arra a pozícióra szánnak. Egy nem demokratikus országban nem lehet ilyen puha garanciákkal elérni komoly változást. tehát ez sem fog azonnali, radikális változást hozni” – elemezte a helyzetet Polyák Gábor.

A másik, ahol ellentmond a magyar törvény az új uniós szabályozásnak, az a médiapiaci koncentrációra vonatkozó szabály. A Médiatanács ugyanis a jövőben sokkal világosabb szabályok mentén lenne köteles arról dönteni, hogy engedélyezi-e a különböző médiacégek egymás közötti felvásárlásait. Ez nálunk is nagyon fontos kérdés volt 2014 és 2018 között. A Médiatanács viszonylag sok olyan döntést hozott, amikkel újra és újra jóváhagyta a Mediaworks terjeszkedését, s ez végül is elvezetett a KESMA kialakulásához – emlékeztetett a történtekre. 

„Ma már Magyarországon a médiapiacnak ez a fajta koncentrációja készen van, innen nem nagyon van hova mozdulni. Ennek a szabálynak nem nagyon lesz gyakorlati következménye” – állapította meg Polyák Gábor. Ha ez a szabály a Klubrádió frekvenciájának elvétele előtt születik, akkor az az ügy is komolyabb uniós vitát szült volna. Sokkal alaposabban meg kellett volna magyaráznia a Médiatanácsnak azokat a döntéseket, amelyek a Klubrádió frekvenciájának az elvesztéséhez vezettek. 

„Egyetlen dolog tudná visszaállítani a médiaegyensúlyt Magyarországon, a kormányváltás. Amíg ez a rezsim működik legfeljebb szépségtapaszokkal lehet úgy csinálni, mintha a helyzet javulna. Azon kell dolgoznunk, hogy azok a médiumok, amelyek még talpon maradtak továbbra is életben tudjanak maradni. De ezen ez az európai jogszabály nem segít, csak az, ha a nem Fidesz-szavazók egyre nagyobb számban hajlandóak lesznek támogatni a nem Fidesz-közeli médiumokat” – mondta Polyák Gábor.