Tátrai Zsuzsa néprajzkutató: "Már ősidőkben találtak festett tojásokat sírokban, tulajdonképpen a tojásnak a hatékonyságát ami termékenységvarázsló Krisztus feltámadását jelképezi. Fokozza az hogy festik vagy valamilyen módon színezik."
A régi időkben a tojásokat a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják.
Tátrai Zsuzsa néprajzkutató: "Vízbevető vízbehányó hétfőnek nevezik a Húsvét hétfőt könnyen következtethetünk arra, hogy egész egyszerűen vödörszámra hordták a lányokra a vizet hogy egészségesek és termékenyek legyenek. Aztán később megszelidült ezt a szokás és szagos vízzel kölni vízzel kezdtek el locsolni és ehhez járulnak hozzá a locsolóversek."
A locsolás után régebben a fiúk a tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. A Húsvét a legfontosabb keresztény ünnep, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadásának örvendenek a hívők. Beran Ferenc plébános emlékeztetett, a húsvéti szimbólumok, például a tojás magát a világot, a feltámadást jelképezi.
Beran Ferenc plébános: "Húsvétnak az üzenete az a föltámadás öröme. Húsvét hétfő pedig ennek az örömnek a kiáradása. És az a szimbólum amit az egyház használ ezen a napon a világ, a tojás ez ezt fejezi ki. Hiszen ha ránézünk kívül egy tojásra akkor nem látjuk azt hogy abban egy élet van. A csibének az élete. de amikor ez a burok lepattan róla a tojáshéj akkor megmutatkozik az a kiscsibe is amelyik ott van. Jelzi azt hogy egy minőségi változás következett be."
Hozzátette: a minőségi változás a mi életünkben a feltámadást jelenti. Láthatóvá válnak dolgok, amelyeket eddig csak a lelkünk mélyén éreztünk. A föltámadás minderre választ ad. Az öröm az terjedni akar, amelyet úgy lehet megőrizni, ha tovább adjuk másoknak.
