Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Útimorzsák Egyiptomból - Ingatag gazdaság, egyensúlyozó külpolitika
No menu items!

Útimorzsák Egyiptomból – Ingatag gazdaság, egyensúlyozó külpolitika

Kairó és Gáza között a távolság mindössze 346 kilométer. Ha a látogató nem tudná, hogy a szomszédban háború dúl Izrael és a Hamasz között, ebből gyakorlatilag semmit nem venne észre az egyiptomi hétköznapokban.

Noha sok katonát, páncélautót lehet látni a köztereken, a szállodák környékén, ez nem újdonság, a hadsereg fontos szerepet tölt be az ország politikai és gazdasági életében. Emellett sokan emlékeznek még arra a merényletre, amelynek igen sok turista esett áldozatául. Egyiptom gazdaságában egyik válság követi a másikat annak ellenére, hogy az IMF, az öbölmenti-országok, az EU kölcsönökkel, segélyekkel igyekeznek a felszínen tartani a fáraók országát.

Kevés olyan ország van a világon, ahol az üzletekben, a múzeumokban – szóval gyakorlatilag mindenhol – teljesen legálisan három fizetőeszközt fogadnak el, s az egyiptomi fontban megadott árakat pillanatok alatt átszámolják dollárra, euróra. S abban a valutában adnak az árból vissza, amelyikben a fizetés történt. Egyiptomban igen nagy az igény a dollárra és az euróra, mert a hazai pénz szinte minden órában veszít az értékéből. 2022 óta az egyiptomi font több mint 50 százalékot gyengült a dollárhoz képest.

Jönnek a kölcsönök, segélyek, befektetések

Az egyiptomi gazdaság hosszabb ideje rossz állapotban van, ugyanakkor az ország stabilitásának fenntartása nemzetközi érdek. Nem vitás, hogy Kairó ügyesen, kiegyensúlyozottan politizál. A segélyek, a kölcsönök sok helyről érkeznek. Például az IMF 2022-ben 3 milliárd dollár összegű kölcsönt nyújtott 46 hónapra a stabilizálásra, a gazdasági reformokra, az állami kiadások csökkentésére, a magánszektor szerepének növelésére. A térségben Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb amerikai állami segélyt.

Az Egyesült Arab Emírségek nemrégiben 35 milliárd dollárt folyósított a tengerparti területek fejlesztésére, az EU pedig idén március közepén 7,4 milliárd euró segélyt nyújtott Egyiptomnak. Az Emírségek azt reméli ettől a hatalmas összegtől, hogy „étvágyat’ csinál a külföldi magánbefektetőknek. Kairó Heliopolisz nevű előkelő negyedében van a Befektetési Minisztérium, amelynek egyre több a dolga, mert felerősödött a külföldi befektetési tevékenység az arab ország irányába.

Zuhanórepülésben a font

Az egyiptomi font fokozatos értékvesztése azért is jelent problémát, mert tavaly az infláció 36 százalékos volt, az élelmiszerek áremelkedése pedig elérte a 72 százalékot. Az ország lakosságának (105 millió fő) egynegyede a létminimum (napi 2 dollár) alatt vegetál. A kormány készpénzzel támogatja az ötmillió legszegényebb családot; a pénzromlás miatt ez a családi segélyezés havi 5,2 dollárra csökkent. Mintegy 70 millióan részesednek államilag dotált kenyérből.

Utcaképek Kairóból

Az egyiptomi városokban – de főleg a fővárosban – igencsak feltűnő a nagyon sok befejezetlen, többemeletes ház. Szinte minden második ház ilyen. Az alsóbb emeleteken vagy laknak, vagy üresen állnak a lakások, a legfelső emeleten csak a vasrudak meredeznek. Távolról sem hanyagságról van szó. Ezek a házak engedély nélkül épültek, viszont addig nem lehet büntetni, bírósági eljárást indítani, amíg nincs kész a ház. Nem kétséges, hogy a legfelső emelet egyik házon sem fog elkészülni. Csúfítja a városképet, de „ügyes”.

A 20 milliós Kairóban mintegy hárommillióan élnek az úgynevezett Holtak városában, más szavakkal hatalmas temetők rogyadozó kriptáiban. Természetesen, ahol ember van, ott szerény-szegény üzletek is vannak. Valóságos közlekedő sikátorok vannak a kripták között és sok helyre már a villanyt is bevezették.

A főváros belvárosában, a Nílus két partján sok szálloda található. Az egyik luxus világmárka- hotellánc kisebbik épülete valamikor Ismail kormányzó háreme volt. A szálloda szobaárai 900 és 26 ezer dollár/éjszaka között mozognak. Ez utóbbi összeget a királyi lakosztályért kell fizetni.

Az egyik gizai piramis

Egyiptom főbb gazdasági mutatói

A kormány számára nagy gondot jelent a szegénység, amely tetézi a gazdasági bajokat és fordítva. Tavaly a GDP 4,2 százalékkal növekedett, 2024-re 3,6 százalékos bővülésre számítanak az előrejelzések. Idén még várhatóan 32 százalék körül lesz az infláció, ezt jövőre szeretnék 7,2 százalékra leszorítani. A munkanélküliség 7,5 százalékos, a költségvetés hiánya pedig idén eléri a GDP 7 százalékát. Ez utóbbi arányszám meglehetősen magasnak számít.

A külföldről érkező befektetések összesített értéke mintegy 133 milliárd dollár, az ország külföldi tartozásai pedig már elérik a 165 milliárd dollárt. Igencsak deficites a külkereskedelmi mérleg: 2021-es adatok szerint az export 44,5, az import pedig 98 milliárd dollár volt. A kivitel fő tételei a nyersolaj, a vegyipari termékek, textíliák és gyümölcsök. A behozatal legfontosabb tételei a gépek, a berendezések és az élelmiszer.

Egyiptom évi 5 millió tonna gabonát importál, ennek a mennyiségnek a 80 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezett. A behozatal ebből a két országból visszaesett, miközben 50 százalékkal emelkedtek a beszerzési árak a világpiacon. (Ismeretes, hogy Egyiptomban a Nílus deltájának övezete az egyetlen mezőgazdaságilag művelhető terület.)

Lábzsákkal a mecsetben

A számok után (ezekről később még lesz szó) néhány érdekesnek tartott pillanatkép. A főváros egyik legnagyobb és leghíresebb mecsete korábban csak levetett cipővel volt látogatható. Az anyagi szükség törvényt bont: a bejáratnál 20 egyiptomi fontért (mintegy 150 forint) cipőre húzható lábzsákot lehet vásárolni, s ezzel már szabad az út. Ha fizetsz, nem kell levenned a cipődet. Szinte minden turista fizet.

Idegenforgalom, Szuezi-csatorna, épülő új főváros

Miközben a lakosság 12 százaléka az idegenforgalomban dolgozik, újabban jelentősen csökkent a külföldi (elsősorban amerikai, kanadai és orosz) turisták száma. A közeli gázai harci események, a húszik támadásai a Vörös-tengeren, az orosz agresszió Ukrajna ellen, és még sok kockázatos nemzetközi esemény nem tesz jót az egyiptomi idegenforgalmi ágazatnak. 2014 és 2022 között az idegenforgalomból évi 8-9 milliárd dollár bevétel származott, ez az összeg a tavalyi esztendőben már erősen csökkent, idén pedig még nagyobb visszaesésre számítanak.

A Szuezi-csatorna bevételei évente 8 milliárd dollárt értek el, a COVID-19 kezdete óta ez az összeg folyamatosan csökken. A vörös-tengeri támadások miatt mind több teherhajó kerüli el a térséget és a Szuezi-csatornát. Afrika megkerülése ugyan megdrágítja a szállítási költségeket, meghosszabbítja az ellátási láncokat, de ez az útvonal ma biztonságosabb a tengerhajózás, valamint az exportőrök és az importőrök számára.

2015 óta folyik a Kairótól 45 kilométerre fekvő új politikai, pénzügyi és gazdasági főváros építése, ahova mintegy 5 millió lakost várnak. Eddig mintegy 50 milliárd dollárba került a projekt. Hivatalos magyarázat szerint azért van szükség a „hivatalnok” fővárosra, mert Kairó túlzsúfolt.

Előtérben a privatizáció

Kairó mindent elkövet, hogy növekedjenek az állami bevételek. Ennek egyik új forrása a privatizáció. Négyéves magánosítási stratégiát dolgoztak ki, amelytől évi 10 milliárd dollár bevételt vár a kormány. Többek között szállodák, kikötők és állami vállalatok kerülnek magántulajdonba a privatizáció során. (Ma még meglehetősen korlátozott a mozgástér a magánszektor számára az erőteljes állami centralizáció miatt.) Ugyancsak – közvetett – bevételi forrást jelentenek annak az ötmillió egyiptominak a hazautalásai, akik külföldön dolgoznak.

A szolgáltató ágazat 54, az ipar 35, a mezőgazdaság pedig 11 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Tavaly az egy főre jutó GDP Egyiptomban 3770 dollár volt. A statisztikák tanúsága szerint a foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 milliót.

A hadsereg és a rendőrség a legnagyobb „munkaadók” közé tartozik. A katonaság fontos szerepet játszik a gazdasági életben, jelentős részesedése van a szállítási, a távközlési, a média stb. ágazatokban.

Új könyvtár, Zsiguli-flotta Alexandriában

Az új alexandriai könyvtár egy részlete

Nem kis meglepetések érik a látogatót a Földköz-tenger partján fekvő Alexandriában. Ezek közül most kettő kerül említésre. 2002-ben nyílt meg a hétszintes, szupermodern új alexandriai könyvtár. A 250 millió dollárból épített, 45 ezer négyzetméteres, hétszintes épületben mintegy 8 millió kötetet őriznek, melyből 200 ezer áll a kutatók rendelkezésére.
Az új könyvtár azon a helyen áll, ahol az 1600 évvel korábbi, világszerte ismert elődjét feltételezik. (Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion – a múzsák csarnoka – az ókori világ legnagyobb könyvtára volt. Az időszámítás előtti 3. században hozták létre, hogy az addig többnyire a különböző templomokban és kisebb könyvtárakban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár eredeti rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának elősegítése volt. A könyvtárban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettek róluk. Az épület többször leégett, a háborúkban többször megsérült, végső pusztulása 640-642 között következett be.) Igen nagy élményt jelent a tengerhez közel fekvő hatalmas, tágas, igen korszerű könyvtár megtekintése, nem kevésbé az épületben található kiállító termeké.

A másik – prózaibb – meglepetés, hogy a város teljes taxiflottája Zsigulikból, Ladákból áll. A sárga-fekete taxik meglehetősen jó állapotban vannak. Nagy kérdés, honnan sikerült ennyi szovjet kocsira szert tenni, s még nagyobb kérdés, hogyan sikerült állagukat igencsak jó „formában” megőrizni? A városban egyik taxi éri a másikat, a kelet-európai látogatónak egy pillanatra úgy tűnik, megállt az idő.

Kedvező gazdasági kilátások, HA….

Visszatérve az egyiptomi gazdaságra: a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek 2-4 éves előrejelzései további gazdasági növekedést és az egyensúlytalanságok mérséklődését vetítik előre. Természetesen ezek az előrejelzések akkor válhatnak valósággá, ha a térség politikai helyzetében javulás következik be. Ebben az esetben ismét növekedhetnek az idegenforgalmi bevételek és remélhetően visszaáll a „rend” a Vörös-tengeren, valamint a Szuezi-csatornán. Elengedhetetlen a font erősítése, az export fokozása, valamint a devizabevételek jelentős növelése is.

Nyitásra várva

A fáraók, a piramisok, az Asszuáni-gát, a több ezeréves egyiptomi kultúra országának fővárosában nyitásra készen áll az új, impozáns Egyiptomi Múzeum.  A gizai piramisokhoz igen közeli épület a világ legnagyobb múzeuma. Az összes műkincs átköltöztetése a régi patinás épületből még várat magára, ugyanis a múzeumi szakemberek a nagyobb biztonság és nyugalom érdekében megvárják a gázai harci tevékenységek elcsendesedését. Nem kétséges, hogy a világszenzációnak számító új múzeum kiemelt célpontja lesz a nemzetközi turizmusnak.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A mesterséges intelligencia is hajtja az Apple-t?

A hír érdekességét növeli, hogy a Bloomberg a múlt hónapban arról számolt be, hogy az Apple tárgyalásokat folytat a Google Gemini chatbotjának engedélyezéséről az új iPhone funkciókhoz.

Vasútipari együttműködés indul magyar és tunéziai vállalatok között

Megegyezés született a Ganz és tunéziai partnere között, amelynek értelmében nagyszabású vasútipari együttműködés indulhat az észak-afrikai ország vasúti hálózatának modernizálása terén

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.
Hirdetés

Hírek

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.
Hirdetés

Gazdaság

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.