Ukrajnában még az orosz invázió előtt világos volt, hogy mikor kellene megrendezni a következő választásokat. A parlament összetételéről 2023. október 29-én kellett volna dönteniük a választásra jogosultaknak, míg az elnökválasztás első fordulóját ma kellene megtartani. (Ukrajnában az államfő személyéről kétfordulós rendszerben döntenek. A második körbe az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapó jelölt juthat, kivéve, ha valaki már az első körben megszerzi az összes leadott voks legalább 50 százalékát.) Erre azonban nem került sor, és egyelőre nem is látható, hogy mikor lehetne eleget tenni az alkotmányos kötelességnek.
Tavaly ősszel, a parlamenti választások elhalasztásánál a közbeszéd tárgya volt Ukrajnában, hogy az elnökválasztást miképpen lehetne megtartani, erre viszont nem találták meg a megfelelő válaszokat.
A voksolások elmaradása komoly legitimációs dilemmába sodorja Ukrajnát. Egyrészt a háborús környezetben a szavazást megelőző kampányidőszak, valamint a politikai figyelem elterelődése különösen kitetté tenné a külső beavatkozásoknak, másrészt viszont a kormány lejáró mandátumának kérdése szintén támadási felületet jelenthet Kijev ellen a demokratikus értékek semmibevételének vádjával. Ez utóbbi Oroszországnak lehetőséget jelent az információs hadviselésre, míg a Nyugaton felveti a demokratikus deficit problémáját az ukrán elnök személyével kapcsolatban.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
