Miért fontos az orosz kőolaj?
Az Európai Unió tagállamai, illetve Ukrajna további nyugati szövetségesei már a háború elején komoly szankciókat vetettek ki az orosz gazdaságra. Az újabb és újabb korlátozó intézkedések célja az orosz gazdaság megroppantása volt, a háború elején még 35%-os GDP-csökkenést is jósoltak, de erre nem került sor.
Nagy szerepe volt ebben a felrobbanó olajárakon hatalmas extraprofitot realizáló orosz olajipari ágazatnak. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj- és gázbevételek 2022-ben az ország költségvetésének bevételi oldalának a 45 százalékát tették ki. Az akkori feltételezések szerint a bevétel nominálisan elérte a 158 milliárd eurót (február-augusztus), míg a háborús kiadások "csak" 100 milliárd eurót vittek el belőle.
Hiába kezdte leépíteni az Európai Unió az orosz importját, az emelkedő árakon realizált többletnyereség, és az ázsiai országok felé kiépített alternatív útvonalak, (India felé irányuló export 2023-ban 900%-os növekedést ért el), végül is a teljes exportvolumen csökkenése mellett is rekordnyereséget eredményeztek.
Az orosz olaj az ukrajnai háború „véres gyémántjává” vált.
Miből áll a G7 országok olajszankciója?
Itt jött képbe a nyugati „mesterterv” 2022 végén, amely célja az volt, hogy a globális energiaárak megugrása nélkül csökkentse az orosz olajbevételeket.
A G7 országok által 2022. november 5-én (nyersolajra) és február 5-én (finomított termékekre) bevezetett olajársapka-mechanizmusának lényege, hogy a szinte teljesen nyugati monopóliumban lévő biztosítási- és hajózási szolgáltatásokat blokkolják, abban az esetben, ha Oroszország az ársapka felett értékesítené a termelését.
Az egész mechanizmussal kapcsolatban két tényezőt fontos kiemelni. Egyrészről azért a biztosítási- és hajózási szolgáltatásokat vették célba, mert az elképzelés szerint Oroszország teherhajó-flottája a nyugati szállítmányozás nélkül képtelen eljuttatni az összes célországba az értékesített kőolajat.
Másrészt pedig azért döntöttek egy meghatározott árfolyam mellett, hogy az oroszokat kedvezmények kiosztására kényszerítsék, de ne vegyék el a „kedvét” a további kitermeléstől, amely beláthatatlan követkézmenyekkel járt volna a világ olajpiacára (a választott 60 dolláros összeg minimalizálta Moszkva nyereségét, de gazdaságosabbnak minősült annál, minthogy Oroszország leállítsa a kitermelő kutakat).
Persze Oroszország sem adta meg magát ilyen könnyen. Állami biztosítást vezetett be, tengeren történő átrakodásokat szervezett, és ami a legfontosabb: felállt az az „árnyékflotta”, amely képes volt helyettesíteni a kieső nyugati szállítmányozást.
2023 végére az orosz olaj 46%-át ezen a flottán keresztül bonyolították le.
Jelentős volt még Görögország részvétele, amely a világ legnagyobb olajszállító tartályhajó-tulajdonosaként mintegy 20 százalékos részesedéssel rendelkezett.
Oroszország fosszilis energiahordozók értékesítéséből származó bevételei 2023 május és október között jelentősen nőttek, ez elsősorban tehát a tengeri olajszállítás megugrásának volt köszönhető (kék színű elem a lenti grafikonon).
Az arányok 2024 elejére sem „javultak”: februárban az orosz kőolaj és az abból készült termékek 55%-át az árnyékflotta szállította, a nyersolaj esetében ez az érték 65%-ot tett ki.
Oroszország energiahordozó-értékesítési bevétele továbbra is eléri a napi 750 millió eurós értéket, ami nem sokkal marad el a szankció bevezetésekor mért 800 millió eurós napi bevételtől.
Mindezek alapján természetesen nem lehet kijelenteni azt, hogy az orosz gazdaságról mintegy lepattantak a szankciók: egyéb adatokból igenis az látszik, hogy Moszkva helyzete valóban nehezebbé vált. Az ellenállóképességet lényegében adósságfelvétellel finanszírozták, ezt viszont nem lehet a végtelenségig fenntartani.
A szankciók megkerülésében nem csak az oroszok, hanem a nyugati partnereik is szerepet játszottak.
A valóságban ugyanis a nyugati vállalatok egy jelentős része továbbra is üzletel az oroszokkal, főként közvetítő államokon keresztül. Ez tisztán látszik, ha megnézzük, milyen mértékben nőtt meg például Németország külkereskedelme az oroszokkal szomszédos államokban.
Bár az orosz gazdaság kilátásai korántsem fényesek, az összeomlásra, vagy látványos visszaesésre még évekig nem valószínű, hogy sor fog kerülni.
Ukrajna felgyorsítaná a folyamatot
Kijev viszont úgy tűnik, úgy érezte, hogy nem szeretne évekig várni arra, hogy az orosz gazdaság megroppanjon a szankciók és a gazdasági nehézségek súlya alatt. A gyors leszámolás érdekében pedig úgy tűnik, megcélozták Oroszország bevételeinek mintegy 33%-át kitevő ágazatot, az olajtermelést és -finomítást.
Az eddigi támadások:
- Kirisi finomító (leningrádi régió), 2024.03.12. 355 ezer hordó/nap;
- NORSI/Kstovo finomító (Nyiznyij Novgorod régió), 2024.03.12., 317 ezer hordó/nap;
Drone attack causes a massive fire at Lukoil's NORSI oil refinery in the Nizhniy Novgorod region. Lukoil is the world's second largest oil exporter. This is the fourth attack against the region since the start of the year.Another oil depot was hit in Oryol Oblast. In total, pic.twitter.com/XLWYPNneQu
— WarTranslated (Dmitri) March 12, 2024
- Rjazany finomító (rjazanyi régió), 2024.03.13., 317 ezer hordó/nap;
- Szizrany finomító (szamarai régió), 2024.03.16, 170 ezer hordó/nap;
- Tuapsze finomító (Krasznodarszk régió), 2024.03.24, 240 ezer hordó/nap;
- Volgográd finomító (volgográdi régió), 2024.02.03, 300 ezer hordó/nap;
- Ilyszkij finomító (krasznodari régió), 2024.02.09, 132 ezer hordó/nap;
- Szlavjanszk-na-Kubanyi (krasznodari régió), 2024.03.18.; 170 ezer hordó/nap;
- Kujbisev (szamarai régió), 2024.03.23. 130 ezer hordó/nap;
- Novokujbisev (szamarai régió), 2024.03.16., 160 ezer hordó/nap;
- Pervij Zavod (kalugai régió), 2024.03.15. 24 ezer hordó/nap;
This is the list updated. Last update :- The Novokuybyshevsk refinery is confirmed 100% down - The Kuybyshev refinery has been hit According to Bloomberg and JPMorgan, the total drop in production was around 10-15% on 19/03/24 https://t.co/qX72SENNOB
— Super (Cat) March 25, 2024
Látható, hogy a támadások az elmúlt bő másfél hónapban az orosz olajfinomítói kapacitások mintegy 25 százalékát érintették. A megcélzott létesítmények jelentős része Oroszország legnagyobb finomítói közé tartoztak, mint például a NORSI, amely mintegy 4,9 millió tonna benzint, az oroszországi össztermelés 11%-át, a dízelüzemanyag 6,4%-át, a fűtőolaj 5,6%-át és az ország repülőgép-üzemanyagának 7,4%-át finomítja. A támadások egy része azonban sikertelenül zárult, illetve az sem ismert, hogy a kiesés mennyi ideig tart vagy tartott. Egyes helyeken ez hónapokat, máshol alig heteket/napokat vehet igénybe.
Oroszország jelenlegi átlagos kitermelése napi 5,2-5,6 millió hordó körül mozog. A Bloomberg szerint az orosz olajfinomítói kapacitás több, mint 10 százalékát érte leállással járó dróntámadás (ez kb. napi 480 000 és 900 000 hordó közötti feldolgozási kapacitást jelent).
Az elemzők azonban hozzáteszik, hogy a nyersolaj-feldolgozás tényleges csökkenése valószínűleg fele ekkora lehet, leginkább azért mert az ipar downstream szegmense – tehát a feldolgozással foglalkozó ágazat – rendelkezik kihasználatlan, rugalmas kapacitásokkal. Lényegében a többi finomító részlegesen át tudja venni a kieső termelést.
Ennek ellenére már vannak információk arról, hogy a feldolgozott termékek piacán fehéroroszországi importra kényszerül Moszkva.
Ezt az árat nem akarják megfizetni a nyugati államok
A Brent nyersolaj hordónkénti ára a múlt hónap azonos időszakához képest közel 5 dollárral emelkedett (a cikk írásának pillanatában 86,6 dolláron állt a jegyzés) - ez a legmagasabb szint tavaly november óta. A JP Morgan elemzése szerint ez az emelkedés nagyrészt az orosz finomítói kapacitáskiesésekkel magyarázható,
a bank szakértői szerint a kockázati felár mintegy 4 dollárt tehet ki.
Az Egyesült Államok éppen ezért folyamatos figyelmeztetéseket küld Ukrajnának, hogy hagyjon fel az oroszországi finomítók elleni támadásokkal. Washington ugyanis attól tart, hogy a támadások a kőolaj árának megugrását válthatja ki (mint láttuk az előbb, ez egy valós félelem).
A Fehér Ház attól is tart, hogy Oroszország megtorlásul a Nyugat által használt energetikai infrastruktúrát is támadhatja, például a Kazahsztánból induló CPC vezetéket, amelyet például az ExxonMobil és a Chevron is használ.
Az Amerikai Egyesült Államok idén választásokra készül. A nyersolaj árának emelkedése (idén ez már 15%-os), és ezáltal a finomított termékek árának emelkedése (mint pl. az üzemanyagok) pedig rontják a hivatalban lévő Joe Biden elnök esélyeit, aki most akarja beindítani elnökválasztási kampányát.
Mi lesz veled orosz nyersolaj?
Mint látható, az orosz olajipari ágazat ellehetetlenítése egy, a háború kezdete óta fennálló cél, és vissza-vissza térő probléma. Az orosz nyersolaj világpiacon történő értékesítése lehetőséget ad Moszkvának arra, hogy finanszírozza háborúját, időben elnyújtsa annak hosszát.
A video appeared online - reportedly, of a drone attack on Russian Kuibyshev oil refinery. In the footage, a drone flies over a plant, then it strikes a target. There is already a fire on the plant after being attacked by another drone.Earlier, it became known that the https://t.co/8sUvZgDrCx
— Anton (Gerashchenko) March 24, 2024
Az orosz kitermelés volumen-csökkenése ugyanakkor nem érdeke Ukrajna szövetségeseinek sem. Pontosabban fogalmazva a Nyugat nem hajlandó megfizetni egy esetleges új olajválság következtében kialakuló gazdasági sokk árát, így továbbra is lehetőséget hagynak Oroszország kereskedelmére, és mélyen ellenzik Ukrajna támadásait a finomítók ellen.
Ukrajna hadjárata kétségkívül hatékony, ugyanakkor az országra nézve számos negatív következménnyel járhat. Az olajfinomítók elleni hadjárat mindeddig (az orosz gazdaság teljes leállításához viszonyítva) korlátozott eredményeket ért el, a kiesés a termelés mintegy 10-15%-át érinti „csak”, ugyanakkor ezzel párhuzamosan már most kihatással van az olajpiacokra.
Kijev ezzel pedig azt kockáztatja, hogy nyugati szövetségeseit magára haragítja – márpedig ezt, jelenlegi helyzetében egyáltalán nem tehetné meg.
Címlapkép forrása: dpa via Getty Images
