A szigligeti vár magasában is csak mesélt Szilágyi István

A szigligeti vár magasában is csak mesélt Szilágyi István

Szilágyi István (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)

A szép: nehéz? Irodalomtörténészekkel a nemrégiben elhunyt Szilágyi Istvánról, irodalmunkban elfoglalt helyéről beszélgettünk.

A kortárs irodalomban jártasak régóta tisztában lehetnek a múlt héten elhunyt Szilágyi István jelentőségével, széles körű felfedezése viszont még várat magára. Kérdéses viszont, mennyi ennek a realitása, miután a kolozsvári író művei erősen megdolgoztatják az olvasót. A két korszakos regényre (Kő hull apadó kútba, Hollóidő) ez egyaránt áll, de a 2022-es kiadásban 824 oldalas Agancsbozót sem az a kötet, amibe csak úgy ismerkedésképp bele lehet csapni.

Az MMA Kiadó viszont az elmúlt években bejátszotta, amit csak lehetett: a Kossuth-díjas szerzőtől frissen megjelent műveket, melyek sorra jöttek ki, még a metróaluljárókban is hirdették. Talán egy jövőbeli filmadaptáció járulhatna még hozzá, hogy jelentősebb tömegek megismerjék a 85 éves korában elhunyt író nevét. Ez is relatív persze: Füst Milán regénye is népszerűbb olvasmány lett Enyedi Ildikó filmváltozata után, de azért ha az utcán megállítanánk tíz embert, feltehetőleg nem vágnák rá, ki írta A feleségem történetét.

Szilágyi István életművéről jelenleg nagyon nehéz bizonyosságokat mondani – erről beszél megkeresésünkre Kulcsár-Szabó Ernő is. A Széchenyi-díjas irodalomtörténész szerint nem csak amiatt van így, mert a kiemelkedő írónak még mindig nincs igazán elmélyült szakmai recepciója. De ha ez nem volna eléggé nehezen magyarázható tünet, az fokozza a bizonytalanságot, hogy Szilágyi nagyon különböző regényeket írt. Igaz ez mind epikai világalkotására, mind nyelvezetének jellemzőire. 

• Miben különböznek Szilágyi István főművei?
• Mire nem válaszolt még a Szilágyi-recepció?
• Milyen volt az, amikor Szilágyi felszaladt a szigligeti vár magasába?